katolikus egyház
Hitvita, história, szellemi örökség – A hitvita mint a szellemi hagyomány és a kulturális örökség szegmense
Idén jelent meg Bitskey István tanulmánykötete Hitvita, história, szellemi örökség címmel a Kulturális örökség könyvsorozatsorozat legújabb részeként, amely sorozat a magyarországi művelődéstörténetet egy-egy témakörét tárja az olvasó elé. A kötet
Az ismeretlen ismerős – Mindszenty és John Sabo kapcsolata 1957–1971 között
Az emigráció magyar katolikus papsága a magyar egyháztörténet egyik periférikus kérdése. Nagyon keveset tudunk azokról a szereplőkről, akik követték a magyarokat az emigrációba, vagy akár már ott születtek és magyar
Új utak az új évszázadban. V. Pál pápa pontifikátusa
Négyszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1621. január 28-án ért véget Camillo Borghese, azaz V. Pál pápa pontifikátusa. Uralma különösen izgalmas korszaka a pápaság történetének. Ezért az évforduló kapcsán érdemes
Pázmány Péter 1632-es császári követsége Rómában (Kiadatlan vatikáni forrásokkal)
Pázmány Péter neve hallatán leginkább a róla elnevezett egyetem, az utcanevek és a magyar barokk jut eszünkbe, azonban diplomáciai tevékenységeiről, munkásságáról sokkal kevesebb információval rendelkezünk. Ezt az űrt kívánja betölteni
„Ki szabadít már meg ettől az izgága paptól?” – Becket Szent Tamás élete és mártíromsága
December 29-én emlékezik meg a Katolikus Egyház vértanú szentjéről, Becket Szent Tamásról. A mártírérsek magasra ívelt karrierjének és életének 1170 karácsony havának utolsó napjaiban vetett véget Reginald FitzUrse, Hugh de
A békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom – az 1945 után épült első jogelőd nélküli templom rövid története (1984–2020)
Az évszázadok során számos templom épült hazánkban, hirdetve Krisztus Igéjét. Ezek valamennyien rendelkeznek vallási, kulturális, művészettörténeti és történelmi jelentőséggel különböző mértékekben. Egyes templomok különleges okokból azonban kiemelkednek a többiek közül.
Szentté avatások és bíborosi kongregációjuk története
A szentek tisztelete nem a római katolikus vallás és egyház sajátossága. A világvallások közül a latin és görög rítusú keresztény (római katolikus, keleti katolikus és ortodox) egyházakhoz hasonló módon a
IX. (Szent) Lajos élete és keresztes hadjáratai
A keresztes háborúk a középkori Közel-Kelet meghatározó fontosságú vallási ellentétének leképeződése voltak. A 11. századra Jeruzsálem muszlim kézre került, ami meggátolta a keleti keresztényeket vallásuk teljes gyakorlásában, így Nyugat-Európától vártak
Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint
A trianoni Magyarország a Vatikán szemével
Hogyan látta a Vatikán az 1920-as évek Magyarországát? Ehhez nyújt adalékokat a Lorenzo Schioppa nuncius politikai jelentéseiből (1920–1925) címmel megjelent kiadvány, ami október 1-jén került bemutatásra az Eötvös Loránd Tudományegyetem