Bécs
Savoyai Jenő, a zentai győző
Akik hallották már a nevét, azok közül sokaknak csak egy császárhű hadvezér jut eszükbe, akinek a lovasszobra fent áll a Budai vár palotájánál. A Nemzeti Galéria közelében néz le a
Bécsi és budapesti városképek a 20. századból
Bécs és Budapest összehasonlítása minden korszakban érdekes eredményekkel kecsegtet. A huszadik század összevetése azonban tágabb értelemben is tanulságos lehet, hiszen előbb az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, majd a vasfüggöny miatt a
Időgéppel a császárvárosban – Bécs az adventi vásáron túl
Bécs: birodalmi főváros, kávéházak, adventi vásár, Stephansdom, Wiener Schnitzel, Mátyás bús hada… Sok minden eszünkbe juthat erről a városról, és nem véletlen, hogy kedvelt kirándulási helyszín nemcsak családok, párok és
II. Rákóczi Ferenc bécsújhelyi fogsága és szökése
A Magyar Királyság a 17. század végére a török kiűzésének, az ún. visszaszerző háborúnak (1683–1699) köszönhetően a Habsburg–dinasztia uralta területté vált. A Habsburgok az 1699. évi karlócai békét követően „fegyverrel
„A szorgalmas munkának és az áldozathozatalnak meglesz a gyümölcse” – interjú Papp Sándorral
Papp Sándor a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Történelemtudományi Doktori Iskola vezetőjeként, az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként és az MTA–SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport alapító témavezetőjeként
„A reklámfüzettől a regényig bármit az értelmezés tárgyává tehetünk” – interjú Andrea Seidlerrel
Andrea Seidler neve jól ismert a kora újkorral és újkorral foglalkozó történészek és irodalomtörténészek körében. Andrea Seidler a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Intézetének professzorasszonya, akinek a kutatási területe első sorban 18–19.
Két hivatás határán – interjú Sonia Horn orvostörténésszel
Sonia Horn orvos és történész, a Habsburg Birodalom kora újkori orvostörténetének elismert kutatója, 2007 és 2012 között előbb a bécsi orvosi egyetem gyűjteményeinek igazgatója, majd az orvostörténeti tanszék és gyűjtemények
„Testvéri egyesülés” vagy „ultraszeparatizmus” – Változó vélemények a „magyar kérdésről” 1848 tavaszán Bécsben
1848 márciusában a Bécs és Pest-Buda forradalmai által kivívott alkotmányos reformokat közös sikerként ünnepelte az osztrák és magyar ellenzék, a magyarok iránti általános szimpátia és lelkesedés pedig remekül visszatükröződött a
In memoriam Németh Balázs (1931–2018)
Németh Balázs tősgyökeres nagykőrösi család első gyermekeként született 1931. július 8-án. Az Arany János Református Gimnáziumban tanult, 1949-ben érettségizett, majd a budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. Lelkésszé avatása után
„Kortól függetlenül meg kell találni a feladatokat” – interjú Gecsényi Lajossal
Gecsényi Lajos történészként elsősorban a kora újkor, illetve az 1945 utáni magyar–osztrák kapcsolatok történetével foglalkozik. Levéltárosként az MSZMP Párttörténeti Intézete Archívumában kezdte pályáját, igazgatta Győr-Sopron megyei 1. számú Levéltárát, hét