Bécs
A zenetörténet hagyományőrzője: Johannes Brahms
Noha a legtöbben a Magyar táncok vagy a Bölcsődal szerzőjét látják benne, Johannes Brahms jelentősége túlmutat ezeken a műveken. Érzelem- és gondolatgazdag muzsikája az alapos alkotómunka és a mesterség folyamatos
“Akkor még engem küldtek volna máglyára, nem a könyveimet!” – Manfred Flügge: Nagyváros lélek nélkül
„A német hadsereg kereken hatvanötezer katonája, továbbá több ezer rendőr és tizenhatezer fős biztonsági személyzet vett részt Ausztria megszállásában. 10 óra után néhány perccel leszálltak az asperni repülőtéren a német
Felszabadítás vagy megszállás? Kérdések és válaszok az oszmánok kiűzéséről
A budai vár évszázados falai közt sétálva bizonyosan megakad a szemünk a Nemzeti Galéria előtti monumentális szobron, melyen egy lovon ülő, magabiztos tekintetű alak néz le az alatta elterülő fővárosra.
Savoyai Jenő, a zentai győző
Akik hallották már a nevét, azok közül sokaknak csak egy császárhű hadvezér jut eszükbe, akinek a lovasszobra fent áll a Budai vár palotájánál. A Nemzeti Galéria közelében néz le a
Bécsi és budapesti városképek a 20. századból
Bécs és Budapest összehasonlítása minden korszakban érdekes eredményekkel kecsegtet. A huszadik század összevetése azonban tágabb értelemben is tanulságos lehet, hiszen előbb az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, majd a vasfüggöny miatt a
Időgéppel a császárvárosban – Bécs az adventi vásáron túl
Bécs: birodalmi főváros, kávéházak, adventi vásár, Stephansdom, Wiener Schnitzel, Mátyás bús hada… Sok minden eszünkbe juthat erről a városról, és nem véletlen, hogy kedvelt kirándulási helyszín nemcsak családok, párok és
II. Rákóczi Ferenc bécsújhelyi fogsága és szökése
A Magyar Királyság a 17. század végére a török kiűzésének, az ún. visszaszerző háborúnak (1683–1699) köszönhetően a Habsburg–dinasztia uralta területté vált. A Habsburgok az 1699. évi karlócai békét követően „fegyverrel
„A szorgalmas munkának és az áldozathozatalnak meglesz a gyümölcse” – interjú Papp Sándorral
Papp Sándor a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Történelemtudományi Doktori Iskola vezetőjeként, az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként és az MTA–SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport alapító témavezetőjeként
„A reklámfüzettől a regényig bármit az értelmezés tárgyává tehetünk” – interjú Andrea Seidlerrel
Andrea Seidler neve jól ismert a kora újkorral és újkorral foglalkozó történészek és irodalomtörténészek körében. Andrea Seidler a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Intézetének professzorasszonya, akinek a kutatási területe első sorban 18–19.
Két hivatás határán – interjú Sonia Horn orvostörténésszel
Sonia Horn orvos és történész, a Habsburg Birodalom kora újkori orvostörténetének elismert kutatója, 2007 és 2012 között előbb a bécsi orvosi egyetem gyűjteményeinek igazgatója, majd az orvostörténeti tanszék és gyűjtemények