forráselemzés
Huszadik századi mozaikok középiskolásoknak
A Magyarország a 20. században című könyv, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelenő Árkádia kiskönyvtár negyedik kötete a történelemtanítás megújítását tűzte ki célul. A szerzők szándéka elsősorban az volt, hogy a hazai
Villa, possessio, oppidum – A helytörténeti ismeretek tanításának lehetőségei történelemórán Szentendre példáján
Szentendre, a Dunakanyar egyik olyan ékköve, amely nemcsak ragyogó turisztikai célpont lehet egy-egy osztálykirándulásnak, hanem arra is lehetőséget ad, hogy a fővároshoz vagy a középkori egyházi és királyi székhelyekhez való
Szöveges források a történelem tanításához
Történelemoktatásunkban nagy szerep jut a szöveges források értelmezésének: tankönyvekben, feladatlapokban és vizsgákon is találkoznak velük a diákok. A tantárgy jellegéből fakadóan e forrástípus mindig része lesz az oktatásnak, hiszen az írott
A kritikus gondolkodás fejlesztése történelemórán – A Harmadik Birodalom propagandagépezete és a szociálpszichológia
A kritikus gondolkodás kialakítása olyan, a Nemzeti alaptantervben is megfogalmazott fejlesztési feladat, amely történelemórákon nagy szerepet kap. Ennek megfelelően a sikeres történelemoktatás egyik legfontosabb eredménye lehet, ha diákjainkban sikerül egészséges
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 2. rész
A forráselemzés, a források értelmezése, feldolgozása a történelemtanítás kulcseleme. Írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési fogalmazványt alakítsunk át a közoktatásban is használható
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 1. rész
A most közölt forrás kapcsán a hazai történelemtanítás szakirodalmában ritkának tekinthető írásnak kezdett neki a kedves Olvasó. Arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési