Ariadné fonala a múlt labirintusában – Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe

Az egyetemi tanulmányok kezdetén mindenkinek fontos megismerkednie az általa választott szakma alapvető fogalmaival és működésével, ami a kulcs ahhoz, hogy a későbbiekben kamatoztatni tudja a tudományág hasznos minőségi tudásanyagát. Nekünk, a Debreceni Egyetem történelem szakos hallgatóinak erre két felületen is lehetőségünk adódott, egy újonnan megjelent tankönyv és egy erre épülő elearning-tananyag formájában.

Bevezetés a történettudományba offline és online (Forrás: A szerzők)

„Közhelyesnek hangzik, de különösen igaz: egy Bevezetés a történettudományba című tankönyv összeállítása egyszerre hálás feladat és lehetetlen küldetés.” (9) Az általunk bemutatott új tankönyv is ezzel magyarázza, hogy kevesen vállalkoztak ilyen feladatra. A történettudományi publikációk között természetesen találhatunk hasonló jellegű szakirodalmat,[1] azonban ezek a mai fiatalok számára nehezebben befogadhatók, illetve kevéssé alkalmazkodnak az ő igényeikhez. Az ismertetésünk tárgyául szolgáló könyv az ún. Z generációra összpontosít. Ez abban is megnyilvánul, hogy a szerzők többsége a fiatalabb korosztályhoz tartozó kutatókból került ki. Közöttük is szerepelnek egyetemi oktatók (Kerepeszki Róbert, Schrek Katalin, Kapi Péter, Szendrei Ákos, Takács Levente), doktorandusz hallgatók (Kázmér László, Sipos Nikoletta) és közintézmények, kutatóintézetek munkatársai (Bodovics Éva, Fedeles-Czeferner Dóra, Novák Ádám). Ahogyan láthatjuk a felsorolt személyek a szakma eltérő területeiről érkeznek, ennek következtében több aspektusra rávilágítást nyújthatnak.

A kötet 2023-ban a Kronosz Kiadó gondozásában jelent meg Pécsett, 368 oldalas terjedelemben. Külső megjelenését tekintve egy egyszerű, letisztult borítóval rendelkezik, melynek központi szimbóluma egy iránytű. Joggal feltételezhető, hogy azzal a metaforikus jelentéssel bír, hogy a leendő kutatók számára iránymutatást adjon a sokszor komplex történettudomány világában. A cím jól reprezentálja az olvasmány tartalmát. A műfaját tekintve a kötet részben tankönyv, részben kézikönyv. Előbbi, mivel az egyetemi tanulmányaink kezdetén központi szerepet kapott szakmabeli fejlődésünkben, utóbbi pedig az információk könnyű visszakereshetősége miatt. Ahogy az előszóban is olvashatjuk, elsősorban a történelem szakos hallgatóknak szól a mű, azonban a téma iránt érdeklődő laikusok is nyugodtan forgathatják. Az egyszerűbb befogadást a tematikus felépítés is elősegíti. Ennek megfelelően a kötet öt nagy részre osztható fel, amelyek további kisebb fejezetekre tagolódnak.

A kötet borítója

A legelső fejezet, amely egyben az előszó, ismerteti a könyv előzményeit, a szerzőket és a mű céljait. A második egység a „Történelem és történettudomány” címet viseli, ami betekintést nyújt az alapfogalmak világába és a tudomány módszertanába. A következő leckében a források különböző típusaival, illetve felhasználási módjaikkal ismerkedhetünk meg. A negyedik részben a történelemkutatás lépéseit olvashatjuk a szakemberek hasznos tanácsaival fűszerezve. Lezárásként a tudományos írás folyamatainak részleteibe kaphatunk betekintést.

A szerkezeti egységek elején egy “mini tartalomjegyzéket” találhatunk, ahol feltüntetik a fejezetcímeket és a szerzőiket. A leckéket különböző segédanyagok színesítik. Szemléltetésül a kötet 2.4-es fejezetét („A történész munkája és gondolkodásmódja”) mutatjuk be részletesebben. Ennek során megismerkedhetünk a szakma előnyeivel, nehézségeivel és hasonlóságaival más szakterületekhez képest, ilyen például az újságíró vagy a detektív tevékenysége. Itt is fellelhetünk vizuális megértést elősegítő kiegészítőket, például ikonokat, ábrákat és szövegdobozokat, melyek hasznos információkat, illetve kitekintéseket tartalmaznak. Többek között Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-ának egyik nyomozásából olvashatunk részletet. A történész munkamódszerei és a detektív nyomozási képességei között maga a tankönyv, illetve mi is analógiát húznánk, hiszen látszólag két egymástól távol eső szakmáról beszélünk, ám az idézet elolvasása után ez nézetünk megváltozhat. Ahogy Sherlock Holmes-nál, úgy a történésznél is fontos a megfigyelés és a következtetés képessége.

A történeti tudás szintjei (Mi a történelem? – A történelem funkciói)

A kötet szerkezetét, használhatóságát tekintve vannak előnyök és hátrányok. Az előbbit jelentik például a szövegben megjelenő félkövér szavak, illetve mondatrészletek, amelyek a figyelemfelhívás mellett a fontosabb információkat hangsúlyozását szolgálják. Továbbá a kötet a szakirodalmak széles skáláját vonultatja fel, ezen felül további hasznos internetes linkek is megtalálhatóak benne. Hátrány viszont, hogy a már említett segédletek és a szöveg figyelemfelhívó színek hiányában monotonná válhat, és emellett a szövegdobozok gyakran megtörik a szöveg egészét. Az előzetes hallgatói elvárásainknak a tankönyv megfelelt, azonban említést kell tennünk, hogy néhány alfejezet talán hosszabb a szükségesnél, így egyes fejezetek kizökkenthetik az olvasókat. Ahogyan korábban is említettük, a kötet szerzőinek célja a történettudomány módszertanának könnyebb megértése volt. Ezen törekvéseknek jelentős részben eleget tettek, azonban néhány rész többletinformációt tartalmazott, ami megnehezíti mind a diákok, mind az átlagemberek olvasási élményét. Alátámasztásként szeretnénk kiemelni az „Elektronikus adatbázisok” fejezetet. Figyelembe véve a mai generáció informatikai tudását olykor egyértelmű információkat tartalmaz, például ezen felületek belépési módját, illetve használati lépéseit.

Megállapítható, hogy a tankönyv egésze gördülékenynek, szakmainak és olvashatónak bizonyult, mindazonáltal az is kiemelendő, hogy más tantárgyak esetében is támpontot nyújtott. A tapasztalataink a könyvvel kapcsolatban összességében pozitívak, mivel többek között megváltoztatta a történelemhez, illetve a történettudományhoz való hozzáállásunkat és viszonyunkat. Az új perspektíváknak köszönhetően az élet különböző területein is hasznát vehetjük az olvasottaknak. Benyomásunk alapján kijelenthető, hogy a könyv a következő generáció számára is praktikus lehet.

A történész munkája és gondolkodásmódja

Nekünk, mint egyetemi hallgatóknak alkalmunk nyílt arra, hogy a tananyagot hagyományos előadás keretein belül is elsajátíthassuk. Ehhez kaptunk segédletet a Debreceni Egyetem online elearning felületén. A rendszerbe való belépést követően, a kurzuson belül megtaláljuk az „általános információk” menüpont alatt a híreket, információkat, tantárgyi fórumot. A tárgyi követelményt 10 egységen keresztül volt lehetőségünk megismerni. Minden fejezet a történettudomány más és más szegletébe enged betekintést, például „Mi a történelem?” vagy „A történettudomány kihívásai napjainkban”. Az adott tematikákon belül megtalálható természetesen a tankönyv bővített online verziója. Az olvasmányon belül számos vastag betűvel kiemelt kulcsszót, a szakma nyelvében elengedhetetlen szakkifejezést külön színnel, illetve funkcióval látták el a visszakereshetőség érdekében. A szöveg a leckén kívül tartalmaz idézeteket, képeket, figyelemfelhívó, összetett ábrákat, idővonalakat, audiovizuális segédleteket, tanulókártyákat. Ezeknek köszönhetően kijelenthető, hogy a tananyag egyszerűen kezelhetőnek, átláthatónak tűnt. A tankönyvhöz hasonlóan itt is találhatunk a tudást elmélyítő feladványokat a lecke ismétléséhez és könnyebb megértéséhez. Lehetőség nyílik arra is, hogy az ellenőrző kérdésekre adott válaszainkat egy külön dokumentumban lementhessük. Az említett feladatok megoldása nem volt kötelező, viszont erősen ajánlott a kitöltésük és megtanulásuk a vizsga sikeresebb teljesítéséhez. Ezzel ellentétben a villámtesztek legalább 70%-os kitöltése a vizsga „beugrójának” számított. A feladatsorokban változatos gyakorlatokkal találkozhattunk, ilyen volt többek között a relációanalízis vagy az igaz-hamis feladatok. A villámkérdések korlátlan számú próbálkozási lehetőséget biztosítottak számunkra. Egy egység ellenőrző részében a „megfelelt” státuszt volt szükséges elérni annak érdekében, hogy megnyíljon a következő tanulnivaló.

Részlet az elearning tananyagból 

Az elearning-tananyag szövegezését könnyen érthetőnek és tanulhatónak éreztük. Ezenkívül nem okozott nehézséget a felület átláthatósága és használata. Megítélésünk szerint az online felület nagy segítséget nyújtott a tanulmányaink elmélyítéséhez. Pozitív kezdeményezésnek gondoljuk az egyre nagyobb szerepet kapó digitális tanulás térnyerésében egyetemünkön, illetve a különböző bölcsészettudományi karokon országszerte. 

 
Ablonczy Balázs és a szerkesztők Kerepeszki Róbert és Schrek Katalin a projekt és a kötet fővárosi bemutatóján (Forrás: DE BTK TI)

Összehasonlítván a két módszert felsorakoztathatunk előnyöket és hátrányokat. A tankönyv pozitívumaként megemlíthető, hogy az elearninggel szemben több témába nyerhetünk betekintést a történettudományon belül. Ebből következik, hogy a könyv több kurzus anyagát lefedi. Emellett az általunk elemzett mű az ország számos területén, illetve jelentősebb könyvesboltjaiban beszerezhető, ennek következményeként bárki számára elérhetővé válik. Ráadásul az adott leckék végén több ellenőrző kérdéssel találjuk szembe magunkat. Nem megfeledkezvén arról a tényről sem, hogy a 21. századi technológiai fejlődés ellenére a mai napig sokan nagyobb tanulási élményt szereznek egy könyv kézzelfoghatósága, kijegyzetelhetősége miatt. Azonban a legnagyobb hátrányként azt emelnénk ki, hogy a tankönyvben található ábrák, jelölések nem színesek, ezáltal az olvasási, illetve tanulási élményt felborítva a tananyag sokkal ingerszegényebb. Mindezzel ellentétben az online elearning-es tudásanyag rengeteg gyakorlási lehetőséget biztosít, például tesztek, keresztrejtvények formájában. A szövegelrendezés jóval tagoltabb, ezáltal a velük párhuzamosan megjelenő ábrák is a színeik mellett tagoltabbá teszik a lecke egészét. További nagy segítséget jelentenek a különböző bemutató videók, viszont ezek többségében angol nyelvűek, amit sokan a nyelvismeret hiányában nem tudnak befogadni. Emellett az online elérhetőség miatt, ha nem tartózkodunk internet közelben nem tudjuk elérni a szolgáltatást.

Összegezvén a tapasztalatainkat kijelenthetjük, hogy a szerkesztők által kitűzött célokat mindkét módszer teljesítette. Az elemzett formátumok kellő motivációt adtak számunkra, hogy elmélyedjünk a történettudomány világában, illetve eddig még nem látott kutatási eredményeket érjünk el a későbbiekben.

 Nagy Délia, Szilasi Gréta

[1] Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005.; Léderer Emma: Bevezetés a történettudományba. Budapest, Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1959.; Szabó István: Bevezetés a történettudományba. Budapest, 1955.; Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris Kiadó, 2006.

Ezt olvastad?

Tom Hanks repülő cirkusza – A levegő urairól történészszemmel

2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját.

X