forrásközlés
Török veszély ferences szemmel, avagy 15–16. századi formuláskönyvek nyomában – interjú Molnár Antallal
A formuláskönyvek olyan levélgyűjtemények, amelyek azért keletkeztek a közép- és kora újkorban, hogy mintául szolgáljanak a hivatali ügyintézéshez. Jog- és szervezettörténetileg igen fontos források, és mivel összeállítóik gyakran eredeti leveleket
Az ismeretlen ismerős – Mindszenty és John Sabo kapcsolata 1957–1971 között
Az emigráció magyar katolikus papsága a magyar egyháztörténet egyik periférikus kérdése. Nagyon keveset tudunk azokról a szereplőkről, akik követték a magyarokat az emigrációba, vagy akár már ott születtek és magyar
“Erdélyből jelentik…” – Nyolcvan nap krónikája a magyar államiság erdélyi megszűnéséről
A Trianon centenáriumnak köszönhetően természetes módon megszaporodtak a témával és a korszakkal foglalkozó tanulmányok, forráskiadások, monográfiák. L. Balogh Béni 2020 folyamán két fontos forrásközléssel is bővítette az 1918–1919-es impériumváltásokról szóló
Sorsforduló életek, kecskeméti évtizedek
Kevés olyan kényelmes magaslat van, melyhez bár nehezen megmászható ösvények vezetnek, fölérve mégis úgy tűnhet: a megtett út átláthatósága s a panoráma zengzetes-épületes színessége megérte a küzdelmet… Messziről nézve így
A kritikus gondolkodás fejlesztése történelemórán – A Harmadik Birodalom propagandagépezete és a szociálpszichológia
A kritikus gondolkodás kialakítása olyan, a Nemzeti alaptantervben is megfogalmazott fejlesztési feladat, amely történelemórákon nagy szerepet kap. Ennek megfelelően a sikeres történelemoktatás egyik legfontosabb eredménye lehet, ha diákjainkban sikerül egészséges
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 2. rész
A forráselemzés, a források értelmezése, feldolgozása a történelemtanítás kulcseleme. Írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési fogalmazványt alakítsunk át a közoktatásban is használható
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 1. rész
A most közölt forrás kapcsán a hazai történelemtanítás szakirodalmában ritkának tekinthető írásnak kezdett neki a kedves Olvasó. Arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési
Az Erdélyi Fejedelemség nyomában – interjú Oborni Terézzel
Oborni Teréz történészként az Erdélyi Fejedelemség történetével, kora újkori magyar és erdélyi kormányzattörténettel, valamint a kora újkori latin nyelvű forrásközlés kérdéseivel foglalkozik. Pályáját levéltárosként kezdte, majd egyetemi oktatóként és kutató
Magyar vonatkozású kérvények VI. Adorján pápához
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 3. műhelyszemináriumát tartotta 2018. május 18-án, melynek keretein belül Lakatos Bálint újonnan megjelent kötetének bemutatójára került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth
A tegnap világa a jelen generációinak – Stefan Zweig visszaemlékezése mint iskolai forrás
Stefan Zweig a 20. század első felének egyik közkedvelt írója volt, akinek verseit, elbeszéléseit, drámáit több más nyelv mellett magyarra is lefordították, így a hazai olvasóközönség számára is ismerősen csenghet