Gellért Ádám
Felelősségre vonás a Tanácsköztársaság bukása után
Milyen módon vonták felelősségre a Magyarországi Tanácsköztársaság működésében közreműködő állampolgárokat a proletárdiktatúra bukása után? Hogyan zajlott a fehérterror, és miként a rögtönítélő bíráskodás? Egyáltalán mi a különbség e kettő között?
Összeomlástól összeomlásig – a Székely Hadosztály és a Tanácsköztársaság bukása
1919. július 24-én a román csapatok ellentámadásával nem csupán a Vörös Hadsereg tiszai offenzívája, hanem rövidesen a proletárdiktatúra is összeomlott. Amíg az északi hadjárat a magyar történelmi emlékezet részévé vált,
Felkelés és terror a Duna-Tisza közén
1919. június második felében a mai Bács-Kiskun megye területén lezajlott események két szempontból is meghatározó jelentőségűek a Tanácsköztársaság történetében. Egyfelől a Duna-Tisza közi ellenforradalom volt a legjelentősebb Tanácsköztársaság elleni fegyveres
Mennyiben következett a vörösterror a bolsevik ideológiából?
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején gyakorolt vörösterror, majd a többek által válaszreakcióként tekintett fehérterror olyan történelmi megrázkódtatásokat jelentenek, amelyekről máig éles vita folyik a közbeszédben. A Clio Intézet Tanácsköztársaság 100 év után című
Kik működtették a proletárdiktatúrát 1919-ben?
Ha minden szembejövőnek feltennénk azt a kérdést, hogy kik irányították a 100 évvel ezelőtti proletárdiktatúrát, azaz a Magyarországi Tanácsköztársaságot, sokféle választ kaphatnánk. Lenne, aki neveket vágna rá, például Kun Béláét
A Magyarországi Tanácsköztársaság északi hadjárata
Hogyan lehetett sikeres a Magyarországi Tanácsköztársaság északi hadjárata, miként lehetséges, hogy eredményeit nem sikerült kihasználni, továbbá hogyan értékelhetjük az e hadjárat nyomán létrejött Szlovák Tanácsköztársaságot? E fontos kérdések megválaszolására a
„Letörni a burzsoáziát” – A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei
„Képzeljük el, hogy egy reggel arra ébredünk, hogy puccs történik az országban, az új hatalom statáriumot hirdet, bezárja a bíróságokat, az ügyeket vagy lezárja vagy jogi végzettség nélküli, hétköznapi emberek
Túszszedési akciók a Tanácsköztársaságban
„Hogyan határozták meg a túsz fogalmát a korszakban illetve hogyan ágyazódott be a túszszedés gyakorlata a Tanácsköztársaság rendszerébe?” – tette fel a kérdést Gellért Ádám a Clio Intézet Tanácsköztársaság 100
A Tanácsköztársaság alternatív büntetőpolitikája
A Tanácsköztársaság gyökeresen megváltoztatta az addigi büntetőjogi rendszert. Min alapult és milyen új módszereket alkalmazott a proletárdiktatúra igazságszolgáltatása? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Clio Intézet Tanácsköztársaság 100 év
A „vörös rongyokba” öltöztetett város – a Tanácsköztársaság és a munka ünnepe
A Budapestre bevonuló Horthy Miklós beszédéből gyakran idézik azt a mondatot, hogy „ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött”. Gondolták volna, hogy ez az idézet