Fóris Ákos bejegyzései
Második világháborús kiskáté
A Napvilág Kiadó 2012-ben indította útjára a Kérdések és válaszok című kiadványsorozatát. Ebben az egyes témaköröket kérdések és erre adott 1-3 oldalas válaszok keretében, egyfajta káté módjára járják körbe. A
Életképek a háborúból – A Természetes fény
A magyar történelmi filmgyártás alighanem legnagyobb adóssága, hogy nem készült jelentős filmalkotás a második világháború keleti frontjáról. Valószínűleg ennek az oka nem csak abban keresendő, hogy egy háborús film kifejezetten
A magyar megszálló csapatok első „partizánvadászata” – Buki, 1941. november 3–5.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a megszállt szovjet területeken a magyar csapatok és a szovjet partizánok küzdelme. 1941 és 1944 között előbb 40 ezer, majd 1943 közepére közel
Németország megsemmisítő háborúja
1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a német és a román csapatok részvételével megkezdődött a Barbarossa-hadművelet, azaz a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni háborúja. Ennek az eseménynek a jelentősége több
Kórházvonattal a keleti fronton – Reményi József naplója és fényképei
Az utóbbi másfél évtizedben a második világháborús ego-dokumentumok kiadása és feldolgozása (elég utalnunk itt Kunt Gergely és Pihurik Judit munkásságára) kapcsán is a naplók és visszaemlékezések kutatásának egyfajta reneszánszáról beszélünk.
A magyar partizánellenes hadviselés gazdasági vonatkozásai
Az 1941–1944 közötti német, illetve tengelyhatalmi megszálló politika az elfoglalt szovjet területeken számtalan ellentmondással volt terhelt. Ezek az ellentmondások egyfelől fakadtak a nemzetiszocialista rendszert jellemző intézményi és hatásköri vitákból, illetve
A Tanácsköztársaság emlékezete
Aligha van a proletárdiktatúra 133 napjánál vitatottabb időszak a 20. századi magyar történelemben. Amíg a Horthy-korszakban a rémuralomként, addig 1945 után egy ambivalens előképként tűnt fel az 1919-es kommün. Az
Összeomlástól összeomlásig – a Székely Hadosztály és a Tanácsköztársaság bukása
1919. július 24-én a román csapatok ellentámadásával nem csupán a Vörös Hadsereg tiszai offenzívája, hanem rövidesen a proletárdiktatúra is összeomlott. Amíg az északi hadjárat a magyar történelmi emlékezet részévé vált,
Felkelés és terror a Duna-Tisza közén
1919. június második felében a mai Bács-Kiskun megye területén lezajlott események két szempontból is meghatározó jelentőségűek a Tanácsköztársaság történetében. Egyfelől a Duna-Tisza közi ellenforradalom volt a legjelentősebb Tanácsköztársaság elleni fegyveres
Túszszedési akciók a Tanácsköztársaságban
„Hogyan határozták meg a túsz fogalmát a korszakban illetve hogyan ágyazódott be a túszszedés gyakorlata a Tanácsköztársaság rendszerébe?” – tette fel a kérdést Gellért Ádám a Clio Intézet Tanácsköztársaság 100