Habsburg dinasztia
Tényleg bukásra volt ítélve? – A Habsburg Birodalom nagystratégiája
A Habsburg Birodalom tündöklése és bukása jelentős hazai és nemzetközi irodalommal büszkélkedhet és a dinasztia sikertörténete és bukdácsolása a történelem iránt érdeklődő szerzőket a mai napig foglalkoztatja. Nincs ez máshogy
„Drága Rudolf!” – A trónörökös is csak ember (szeretett volna lenni)
Rudolf, Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fia csak egy hétköznapi hős lett volna szíve szerint. Lett helyette egy politikához jól értő, éppen ezért attól távol tartott trónörökös; egy
Egy argentin lánytól az új Habsburg-történeti modellig – interjú Monostori Tiborral
Monostori Tibor társadalomtudósnak tartja magát. Történettudományból doktori címet szerzett, de közgazdasági és hispanisztikai diplomával is rendelkezik. Kutatásaiban, a BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagjaként a kora újkori Magyar Királyság
Rudolf trónörökös különös házassága
Rudolfot (1858–1889) a korszak trónörököseihez hasonlóan kitüntetett figyelem övezte, rajongás és hízelgés vette körül, míg a nők körében házasságkötéséig a birodalom és Európa egyik legkapósabb agglegénynek számított. A XIX. század
Az elveszett Habsburg naplók – az első világháború egy főherceg szemén át
Az Unicus műhely gondozásában jelent meg Nánay Mihály kötete, Habsburg József főhercegnek – az első világháború legmagasabb rangú katonatisztjének – életművéről. A kötet igazi gyöngyszeme a Nagy Háború centenáriumának, mert
Gyarmat vagy éléskamra – Avagy mit adtak nekünk a Habsburgok?
2018. október 10-én nagyszámú érdeklődő előtt tartott előadást Pálffy Géza és ifj. Bertényi Iván, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársai az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet szervezésében. A két
Lengyel királyportrék: Waza Ulászló
Waza IV. Ulászló (1632–1648) 1595 júniusában látta meg a napvilágot Łobzówban, Krakkó mellett III. Zygmunt (Zsigmond) lengyel király és Habsburg Anna elsőszülött fiaként. Születésének körülményei különösen fontosak, mert ő volt
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 1. rész: Ismét király nélkül az ország
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti a politikailag változatos időszak jelentős fejlődést idézett elő a társadalomban. Gyakran hívtak össze országgyűléseket, azok résztvevői között egyre többször tűntek fel
Öröklés vagy választás? Az I. (Habsburg) Miksa főherceg koronázásához vezető út (1561–1563)
1563. szeptember 8-án a magyar rendek díszes külsőségek között gyűltek össze Pozsonyban, hogy I. Ferdinánd akaratának megfelelően magyar királlyá koronázzák fiát, Miksa főherceget. A koronázás több szempontból is egyedi volt,
Tell Vilmos – Svájc nemzeti hőse
A világszerte ismert Tell Vilmos Svájc leghíresebb „szülötte”. Hőstetteit szobrok, színdarabok és operák hirdetik, történelmi hitelessége azonban már régen megdőlt, emiatt felmerül a kérdés, hogyan válhatott éppen ő Svájc nemzeti