jobbágyság
„Legnagyobb díszére vált a fejedelmeknek”? – II. József megítélése halálakor
Felvilágosult zsarnok/diktátor, kalapos király, népcsászár, a „császár-forradalmár”. Számos névvel illették már a múltban azt a személyt, aki nem csupán a 18. századi közép- és kelet-közép-európai, hanem az egész magyar történelem
Áttekintés a Tíz nemzedék és ami utána következik… Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017) MTA Lendület-projekt első hároméves működéséről
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2019 nyarán megalakult MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport mozgalmas és eredményekben nagyon gazdag három évet tudhat maga mögött. Mint minden hasonló vállalkozásról, a mi
Az „Aranyszabadság” földje – a Lengyel Nemesi Köztársaság
A 18. század elejére szállóigévé vált a mondás: „Lengyelországot az anarchia tartja fenn.” A politikai közbeszéd e közhellyé vált fordulata reprezentálta több mint egy évszázadon keresztül az államrezon bármiféle közigazgatási,
Lázadozó parasztok Mátyás király ellen
Mátyás királyról népmesei igazságossága mellett talán az is köztudott, hogy uralkodása alatt olajozottan működött a királyi adóprés. Az uralkodó az éves rendes adó mellett rendszeresen kivetette a rendkívüli adót (mely
Az agrártörténeten és a néprajzon túl – Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról
Az egyes tudományterületeken, tudományos diszciplínákon belüli specializálódás, egy-egy részterület szűkebb kutatási egységekre történő „széttagolódása” természetes és voltaképpen szükséges velejárója a tudományok fejlődésének és annak, hogy a 18-19. századtól kezdődően alapvetően
Egy reformkori követutasítás Békésből
A reformkorban minden vármegye egyedi jellemzőkkel bíró sajátos világot alkotott. Ezek keretei között, a közgyűléseken születtek meg a követutasítások. Az egyelőre még kevéssé kutatott és feltárt források nagyban befolyásolták, sőt
„Alulnézetből:” Létezett-e a Magyar Királyság 1526-1699 között?
Politikatörténeti szempontból a válasz egyértelműen igen. Mi a helyzet viszont akkor, ha alulról, „paraszti perspektívából” vizsgáljuk meg a kérdést? Vagyis: a kor jobbágya számára létező és funkcionáló állami keret volt-e