Konstantinápoly
A IV. keresztes hadjárat és Konstantinápoly bevétele
A IV. keresztes hadjáratot III. Ince pápa hirdette meg 1201-ben, miután a VI. Henrik német-római császár által vezetett hadjárat (1189–1192) ugyan nem fulladt kudarcba, de a császár halálának okán nem
Konstantinápoly ostroma és bukása 1453-ban
Mint előző cikkünkből kiderült, hosszas előkészületek után II. Mehmed csapatai április elején érkeztek meg Konstantinápoly falai alá, ezzel kezdetét vette a város ostroma, amelyben egy ideig úgy tűnt, hogy a
Oszmán és bizánci előkészületek Konstantinápoly ostromára
Az Oszmán Birodalom szultánjai több alkalommal is megpróbálták elfoglalni Konstantinápolyt, de minden egyes alkalommal kudarcot vallottak, mígnem 1453. május 29-én az egykor szebb napokat látott Bizánci Birodalom fővárosát elfoglalták II.
Közel-Keleti pénztörténet IV.: az Oszmán Birodalom
A fizetőeszközök megkerülhetetlen részei az emberi civilizációnak, maga a pénz pedig számos esetben a világ különböző kultúrái közötti kapoccsá vált. Mindemellett több olyan hagyomány is kialakult a fizetőeszközök több ezer
Közel-keleti pénztörténet III.: Bizánc
A fizetőeszközök megkerülhetetlen részei az emberi civilizációnak, maga a pénz pedig számos esetben a világ különböző kultúrái közötti kapoccsá vált. Mindemellett több olyan hagyomány is kialakult a fizetőeszközök több ezer
Narratíva a tények megváltoztatása nélkül – Roger Crowley és a történelmi ismeretterjesztés
Roger Crowley népszerűsítő történelmi könyvei a maguk műfajában a legolvasottabbak közé tartoznak Angliában. Eddigi öt könyvéből négy magyar fordításban is megjelent. A köteteket jegyző Park Kiadó meghívására a szerző Magyarországon
Az Oszmán Birodalom felemelkedése és balkáni térnyerése
Az Oszmán Birodalom az egyik legnagyobb, s a legtovább fennálló iszlám világbirodalom volt, amely sokáig megkerülhetetlen, félelmetes ellenfélnek számított az európai nagyhatalmak szemében. A birodalom különlegessége, hogy történelme során mindvégig
Róma romjain: A Bizánci Birodalom utódállamai a negyedik keresztes hadjárat után
A Bizánci Birodalom önmagát fennállása során mindvégig a Római Birodalomként határozta meg, míg hivatalos állami ideológiája azt hirdette, hogy az állam az idők végezetéig hivatott fennállni, fővárosa pedig bevehetetlen. Ezt
Szent László, a Kerekasztal lovagja
A Lászlóból Lancelot: Magyar király a Kerekasztal lovagjai között? (László to Lancelot: Hungarian Kings, Arthurian Knights) címmel került megrendezésre a Magyar Hagiográfiai Társaság őszi programsorozatának első eseménye. Az ELTE BTK