magyar történelem
„Alföldi zsidógyerekből egész nemzet történésze” – Angyal Dávid élete
Angyal Dávid munkássága meghatározó a magyar történetírásban, újszerű megközelítései, forrásfeldolgozó munkája, következetessége, az igazság keresése példaként álltak és állnak mai napig is. Bár a történész 1943-as memoárja szerint úgy érezte,
A könyvtár- és múzeumalapító Széchényi Ferenc élete
Az 1820. december 13-án elhunyt Széchényi Ferenc számos jelzőt kapott az utókortól: mecénás, alapító, államférfi, lovag, jozefinista, szabadkőműves, ateista (majd később hitbuzgó); ám a leggyakrabban gróf Széchenyi István apjaként és
„A Magyar Királyság állami jogfolytonossága nem szakadt meg Mohács után…” – interjú Guitman Barnabással
Guitman Barnabás történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Történettudományi Intézetének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoportnak, valamint a Szent István Társulatnak a
Vörös karszalag. Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944–1945-ben
A második világháború utolsó hónapjai soha nem látott pusztulást és káoszt hoztak a Kárpát-medencében élő lakosság számára. Ennek érdemi feltárására az 1940-es évek végére megszilárduló kommunista rendszerben nem volt lehetőség.
Marosvásárhely, Kolozsvár, Bernády György és az Erdélyi Krónika – interjú Fodor Jánossal
Fodor János történész a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, ahol 20. századi egyetemes, illetve magyar történelmet és nemzetközi kapcsolatokat tanít. Kutatásai során főként a romániai magyarság, illetve az erdélyi politikai és
Az első világháború a kortársak szerint
Emlékeim szerint az egyetemi történelemoktatásban a historiográfia olyan tárgy volt, amelyet a történelem szakos hallgatók többsége csak teljesíteni szeretett volna, de különösebben nem érdeklődött iránta. A legtöbb historiográfiával foglalkozó szakmunka,
Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint
Hírlapkönyvtár és írói lexikon – id. Szinnyei József emlékére
Id. Szinnyei Józsefet Magyarország egyik legnagyobb bibliográfusaként, hírlaptudósaként, a Magyar írók élete és munkái című lexikon szerzőjeként, az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának megalapítójaként tartjuk számon. Szinnyei Ferber József néven született
A Mindszenty-történet újabb fejezete – Recenzió
A hosszú 20. század egyik legismertebb magyar történelmi személyisége, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek és hercegprímás. Bár életéről már számos nagyszerű könyv és érdekfeszítő publikáció született, itt-ott még mindig akad
A Batthyány-örökmécses és az 1988-as ellenzéki megmozdulások
Magyarország első felelős miniszterelnökének, az 1849. október 6-án kivégzett gróf Batthyány Lajosnak az emlékművét halálának helyszínén, a pesti Újépület helyén állították fel 1926-ban. A főváros a szabadságharc utáni megtorlást szimbolizáló