mentalitástörténet
Egy hazug filmről: A kedvenc
Yorgos Lathimos filmjének, a The Favourite-nak (A kedvenc) hazánkban hibásan fordították le a címét: az uralkodók által különös kegyekben részesített udvaroncokat ugyanis inkább „kegyencnek”, mint „kedvencnek” szoktuk nevezni. Erről a
Nagy idők, kis emberek – A Kádár-korszak mindennapjai
A Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja által szervezett Viták a történettudományban című beszélgetéssorozat május 30-i második alkalmának központi témája a Kádár-rendszer, s különösen annak mindennapi kultúrája volt. Az est meghívott
Dübörgő húszas évek Trianon után? Jazz és modern táncok az 1920-as évek Magyarországán
A modern zene és tánc első nyomai már a millenniumi ünnepségek idején felfedezhetők Magyarországon, főleg Budapesten, ahol a különböző orfeumokban, kávéházakban és zenés színházakban elkezdett kibontakozni az afroamerikai gyökerű ragtime-kultúra.
Zsákmányjog a keleti hadszíntéren
Habár a modern, állandó tömeghadseregekben szolgálók motivációjánál visszaszorult az egyéni zsákmány jelentősége, a mai napig jelen vannak az egyéni szerzések a háborúkban. A második világháborút megélt polgári lakosság emlékezetének is
Magyar nők az Alpok csúcsain a 19. században
Ez az írás a 19. századi női fizikai teljesítményekre és azok körülményeire kívánja felhívni a figyelmet.
Pszicho-western a második világháború utáni Magyarországon – az 1945 című film történészszemmel
A Moszkva teret és a Senki szigetét is jegyző Török Ferenc már sokszor bizonyította, hogy ért a hangulatfestéshez és a jellemábrázoláshoz. Legutóbbi filmjében azonban egy igen kényes témához nyúlt: a
Állatok és vadászok a késő középkorban
Hannele Klemettilä, finn történész, a Cambridge-i Egyetem örökös tagja, elsősorban kései középkori művelődéstörténettel foglalkozik. Széles körű vizsgálódásai kiterjednek a korabeli ítéletvégrehajtásra is, melynek kapcsán több művet publikált az erőszak, a
Életmód és anyagi kultúra – Lőrinc László új könyvéről
Hogyan változtak ételeink az idők folyamán? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? Néhány kérdés, melyre megtudhatjuk a választ Lőrinc
Az 1956-os forradalom és utóélete, ahogy Margó látta
Az 56-os forradalom, az esemény hatvanéves évfordulója kapcsán kiemelt figyelemnek örvendett, több tanulmány, szakkönyv is megjelent a téma kapcsán. Ám kevés olyan kiadvány látott napvilágot, mint a Bartos Margit: Margó
Üzleti fogások és tankönyvi csodabogarak – Tankönyvkiadók versenye a Horthy-korszakban
„Mérlegelésük serpenyőjébe csakis a qualitásnak a megállapítása kerül. Nincsenek mellékszempontok, se befolyásos nevű tankönyvírók, se ügynöki fogások és erőszakoskodások. A tankönyvek versenyében az győz, amelyik a legjobbnak találtatik, amelyik segítő