Az 1956-os forradalom és utóélete, ahogy Margó látta

Az 56-os forradalom, az esemény hatvanéves évfordulója kapcsán kiemelt figyelemnek örvendett, több tanulmány, szakkönyv is megjelent a téma kapcsán. Ám kevés olyan kiadvány látott napvilágot, mint a Bartos Margit: Margó naplója 1956 – 1959 – A forradalom és utóélete egy kamasz lány szemével, amely az eseményeket nem a fővárosi barikádok mögött lázban égve várakozó „hősök” szemszögéből, nem a forrongó Budapestet bemutatva és nem a kegyetlen megtorlásra koncentrálva írja le.

Ez a könyv egy kamaszlány naplójára épül, a könyv második felében helyet kapó tanulmány pedig a mindennapokról szóló mondatokból, rejtett utalásokból bontja ki a forradalom egy sajátos vetületét. Sajátos, de egyúttal átlagos történet ez, és éppen ebben rejlik értéke és izgalma. A könyv, melyet Majtényi György és Szabó Csaba szerkesztettek a Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Könyvkiadó együttműködésének eredményeként született meg. A napló, mely a „főhősnő” halála után sokáig a család bajai otthonában lapult majd, Bartos Margit fiának, Ótott Kovács Attilának tulajdonába került, s vele együtt megjárta Belgiumot és Spanyolországot is, csak nemrég került a figyelem középpontjába. Ótott Kovács Attila 2014-ben lapozta fel először édesanyja naplóját, majd a legnépszerűbb közösségi portálnak köszönhetően figyeltek fel rá a levéltári szakemberek. Ez a kiadvány épp azért érdekes, mert az akár átlagosnak is mondható naplót, egy kamaszlány feljegyzéseit, melyeket jó helyen, jó időben, többek között fontos dolgokról írt, szakértők „kaparintották” a kezükbe, egy olyan keretbe helyezték el, mely a lány mondatait egy kerek egésszé formált, a történész és a laikus számára egyaránt jelentéssel bíró, izgalmas művé alakította.


Margó naplója (Forrás: librarius)

A rövid szerkesztői bevezető után, Ótott Kovács Attilának néhány személyes hangvételű bekezdése kapott helyet a családjáról, szüleiről és nagyszüleiről, a napló (újra)felfedezésének körülményeiről. Ez a rész egyfajta kalauz, bevezet a napló világába, segít, hogy az olvasó otthonosabban érezhesse magát.


Ótott Kovács Attila a kötet bajai bemutatóján (Forrás: Ótott Kovács Attila: Bajai Könyvbemutató)

A tulajdonképpeni naplójegyzetek 1956. október 23-án kezdődnek, de hamar kitűnik, hogy Margó valószínűleg egy-két nappal később, tehát utólag jegyezte fel a kulcsfontosságú nap eseményeit. Rögtön kiderül az is, hogy a lány éppen a forradalom fontosságát felismerve kezdett naplót írni. Az eseményeket csak november 4-ével bezárólag jegyezte le Margó, utána csak két évvel később 1958. október 22-én vette elő ismét a füzetet. Bartos Margit elsősorban a rádiós közvetítések által megismert eseményeket írja le, sorai tele vannak érzelmekkel, lelkesedéssel, reménnyel, majd csalódással. Néhány sorban ír a helyi, bajai eseményekről is, például arról, hogy kokárdát osztanak katonáknak, illetve hogy többen kiszöktek az országból Jugoszlávia irányába. Ez a néhány 56-ról szóló oldal „ihlette” a legtöbb lábjegyzetet, amik rögtön a naplójegyzetek után kaptak helyet. Izgalmas az, ahogy a történelemben jártas olvasó szinte észre sem veszi, hogy a 12 éves lány mondatai a rádiós közvetítésekről, a fővárosban zajló eseményekről vidékre eljutó hírekről, a helyi reakciókról mennyi megjegyzésre adhatnak okot vagy egy mai fiatal számára mennyi magyarázatot igényelhetnek. Szinte zseniális az, hogy a lány néhány mondatához írt 25 lábjegyzetből szinte teljességében kibontakoznak az október 23-i és rákövetkező napok legfontosabb eseményei, a legfontosabb nevek. Például, amikor a lábjegyzet, azt magyarázza, hogy mi volt a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, akkor részletesen ír annak megalakulásáról és körülményeiről. Néhány esetben a jegyzetek nagyon kézenfekvőnek tűnő, egyértelmű dolgokat magyaráznak, például azt, hogy ki volt Kádár János vagy azt, hogy október 24-én szovjet tankok vonultak be Budapestre, de a könyv eme része épp így kerekedik egésszé, s lesz a napló érdekes olvasmány a mai kamasznak és felnőttnek egyaránt.


(Forrás: librarius)

A naplójegyzetek 1958 októberétől viszonylag folytonosak. 1956-ban azzal kezdi Margó az események rögzítését, hogy: „Naplót most nem azért írok, hogy titkolt dolgaimat beleírjam, hanem egy olyan dologról, amit az egész világ, és főleg mi magyarok, tudunk.” Ellenben ez a szándék lassan átalakult, egyre fontosabbak lesznek a kamasz érzelmei, saját testének, személyiségének változásai, a bulik és a szerelmek. Ennek ellenére 56 emléke újra és újra visszatér, s a lány szavaiból kisejlik, hogy mennyire gyűlöli az elnyomó rendszert, s vágyik a szabadságra, ami számára 1956-ban felcsillant. Az epizódok, mint amikor Margó barátaival bemászik a Déry kertbe, hogy gyertyát gyújtsanak s hősök emlékére vagy, amikor édesanyja elbocsájtása miatt bánkódik, lázong, a forradalom utáni évek jellegzetes lenyomatát adják.

Másfelől Margó hétköznapjai szintén érdekesek lehetnek a mai olvasó, egy mai kamasz számára. Margó az írja: „Leírom, hát, hogy történt [a forradalom – szerző], nem azért mert elfelejteném, hanem azért, ha majd én meghalok, az unokáim is tudjanak róla.” Kisebb túlzással, akár azt is mondhatjuk, hogy az 1944-ben született Margó generációjának unokái (dédunokái) épp most lehetnek tizenévesek, s épp nekik lehet ez a könyv a legizgalmasabb. Azt olvasni, hogy a nagymama (dédmama) és nagytata (dédtata) generációja, hogyan szórakozott, hogy ugyanúgy táncoltak s iszogattak hétvégéken, ha tehették, strandolni jártak és titokban cigiztek, betöltheti soha el nem mesélt családi történetek szerepét. És mindezt tették egy olyan rendszerben, amelyről a most kamaszkorú fiatal csak a történelemkönyvekből tanul, mindezt a forradalom személyes megélésének, esetleg átélésének emlékével. Margó jegyzeteit, amelyekből kibontakoznak az 50-es évek végi mindennapok a gazdag illusztrációs anyag teszi még színesebbé. A családi fotók, melyek többnyire Margót és rokonait ábrázolják a korabeli szórakozási lehetőségeket és a divatot egyaránt megörökítik.


(Forrás: Ótott Kovács Attila: Bajai Könyvbemutató)

A naplójegyzetek után egy rövid tanulmány kapott helyet, mely A napló történelmi és lélektani hátteréről címet kapta. Ez a fejezet, olyan a könyvvel kapcsolatos vagy a könyvre vonatkozó alapvető fogalmakat határoz meg, mint maga a napló vagy a diktatúra. Itt körvonalazódik igazán, hogy milyen volt Baja, a Jugoszláviához közeli város helyzete, hogy milyen sokan disszidáltak a korban Tito országán keresztül nyugatabbra. Fontos hangsúlyt kap az Államvédelmi Hatóság ismertetése, illetve a különböző „objektumokról” és eseményekről készült dossziék. Ezek a dokumentumok, valamint a besúgók vallomásai Margó naplója esetében a történészek háttérmunkájának alapját képezték. Többek között Margó édesanyjáról is készültek jelentések, továbbá Margó nagynénjéről, a naplóban Babuciként megjelenő, Gerendás Lászlónéról is. Szintén ebben a részben bontakoznak ki az október 23-i bajai események, például egy epizód Margó egyik tanárnőjéről, Puskás Liliről. Az utolsó oldalak a napló lélektani, szociálpszichológiai vonatkozásait tárgyalják, kiemelve a naplóírás szerepét egy kamasz életében.

Bartos Margit: Margó naplója 1956 – 1959 – A forradalom és utóélete egy kamasz lány szemével egy könnyed és kellemes hangvételű, de mégis elgondolkodtató, nyomot hagyó olvasmány az 1956-os forradalomról. Egy olyan kötet, amit érdemes, sőt fontos a mai fiatalok kezébe adni, mert így ők is megérhetnek, vagy helyesebben megérezhetnek valamit egy mára már távolinak tűnő világból, korszakból. Érdemes a felnőttnek is a kezébe venniük, laikusoknak és szakértőknek egyaránt, mert a serdülőlány szavai szinte észrevétlenül indítanak el gondolatsorokat, késztetnek arra, hogy betekintsünk a forradalom színfalai mögé, be a családok nappalijaiba, az iskolák tantermei, az emberek, akár szüleink, nagyszüleink életébe.

Tóth Gödri Iringó

A kötet adatai:

Bartos Margit: Margó naplója 1956 – 1959 – A forradalom és utóélete egy kamasz lány szemével. Budapest, Libri, 148 oldal.

 

Ezt olvastad?

Összevont számmal, jórészt az elbeszélt történelem témaköreit vizsgáló dolgozatokkal jelent meg az Emlékpont tudományos folyóirata, az Emlékeztető. Az ötödik évfolyamánál