munkásmozgalom
Gipsz szobrok és „szocdem salak” – A magyar kommunisták és Szabó Ervin emlékének viharos kapcsolata (1918–1945)
Szabó Ervin neve a legtöbbek számára a Fővárosi Könyvtár homlokzatáról lehet ismerős, kevesebbeknek pedig az időnként fellángoló kultúrpolitikai csatározások kapcsán: 2010-től több jobboldali publicista arra hivatkozva, hogy Szabó kommunista volt,
Magyar kommunisták a kezdetektől a pártállam bukásáig – interjú Papp Istvánnal
Milyen csoportokból épült fel a magyar kommunista mozgalom? Hogyan változott a párt belső összetétele, működési logikája és külpolitikai kötöttsége a 20. század során? Papp István történészt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti
Dömötör Tekla, a magyar néphit és népszokások és a munkásfolklór nyomában
Dömötör Tekla a magyar néprajz egyik legkiemelkedőbb alakja. Elsősorban a magyar népszokásokkal, néphittel, népköltészettel foglalkozott, de rendszeresen vizsgálta más népek néprajzát, hiedelemvilágát is. A néprajztudós 1914. január 13-án született Budapesten.
Gondolat, tanítás és ideológia – a Rerum novarum születése és hatása
1891. május 15-én került a nyilvánosság elé a katolikus egyház társadalmi szemlélete kapcsán legtöbbet hivatkozott dokumentum, a Rerum novarum (azaz „új dolgokról”) kezdetű enciklika. A XIII. Leó pápa által kiadott
Robert Owen és az utópista szocializmus – New Lanark, New Harmony és Owen „Új erkölcsi világa”
250 évvel ezelőtt ezen a napon, 1771. május 14-én született Robert Owen walesi gyártulajdonos, az utópista szocializmus és a szövetkezeti mozgalom egyik alapítója. A szociális reformer, filantróp és úttörő szocialista
Egy „jó szocialista és jó polgár” – Malasits Géza pályafutása
A magyar szociáldemokrácia méltatlanul elfeledett alakjai közé tartozik Malasits Géza. Autodidakta munkásból vált a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) politikusává. Két politikai rendszerben, a Horthy-korszakban és az 1945 utáni rövid demokratikus