muszlim
A „mór világ élő valósága” Máltán – Vázlatok az iszlám vallási rejtőzködéshez a középkori Mediterráneumban
„Egyes szövegek nem a közönséges halandókhoz szólnak… a gnosztikus megértés csak egy szűk kör számára hozzáférhető” – írta Kamal Dzsumblatt drúz gondolkodó a Le Jour 1967. március 31-i számában. Ryszard
A reconquista és a spanyol inkvizíció
A középkori Európa egészen különleges, szinte egyedülálló szeglete volt az Ibériai-félsziget, ahol kulturális, etnikai, vallási és politikai értelemben egy valóságos mozaik létezett. A keresztények, zsidók, muszlimok közötti együttélés az évszázadok
„Esküdt ellenségek” esetenként egyező érdekekkel? Civilizációk összecsapása és taktikai szövetsége az érett középkorban
Míg a keresztes hadjáratok, a tudományos ismeretek kölcsönös megosztása és az iszlám világ egyes történelmi-politikai alakzataival, „zászlóvivőivel”, például az Oszmán Birodalommal több évszázadon át folytatott konfrontációk jól ismertek hazánkban, ahogyan
Az oktatás szerepe az iszlámban – A Hauza Al-Ilmíjja vallási szeminárium
A Hauza Al-Ilmíjja a vallásos szemináriumok hálózata az iszlám síita ágában. Cikkemben legfőképp a hálózat legidősebb – az iraki Nedzsef városában található – iskolájára fókuszálok, mert ezen iskola főbb jellemzői
„Pécs török kori múltja is bizonyítja, hogy a történelmet nem nagy trendek, hanem mindennapi emberi döntések írják”
2020. december 15-én a Pécs Története Alapítvány, a Kronosz Kiadó, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában megjelent a Pécs története monográfia-sorozat harmadik kötete A hódoltság kora (1543–1686) címmel. Ennek apropóján tettem
IX. (Szent) Lajos élete és keresztes hadjáratai
A keresztes háborúk a középkori Közel-Kelet meghatározó fontosságú vallási ellentétének leképeződése voltak. A 11. századra Jeruzsálem muszlim kézre került, ami meggátolta a keleti keresztényeket vallásuk teljes gyakorlásában, így Nyugat-Európától vártak
Miért éppen Kasmír? Az India és Pakisztán közötti konfliktus történeti háttere
Az utóbbi hónapok híradásai között egyre többször szerepel Kasmír neve, illetve a kasmíri konfliktus fogalma. A vita gyökerei a második világháborút követő évekig nyúlnak vissza, amikor a britek indiai gyarmatbirodalma
Mit tanít(s)unk az iszlámról?
„Globális faluként” aposztrofált világunkban a különféle identitású egyének folyamatos érintkezése megkerülhetetlenül a mindennapok részévé vált. A globalizáció nem visszafordítható, sőt egyre inkább utat tör magának. Éppen ezért fontos, hogy a
A család egykor és ma – Konferenciafelhívás
A család meghatározza értékrendünket, erkölcsi normáinkat, világfelfogásunkat. Egész kultúránkat is befolyásolja a gyermekkorban kapott minta. A család azonban nem csak minta, hanem felnevelő és őriző közeg, menedék, gazdasági és fogyasztói