Az oktatás szerepe az iszlámban – A Hauza Al-Ilmíjja vallási szeminárium

A Hauza Al-Ilmíjja a vallásos szemináriumok hálózata az iszlám síita ágában. Cikkemben legfőképp a hálózat legidősebb – az iraki Nedzsef városában található – iskolájára fókuszálok, mert ezen iskola főbb jellemzői és tanterve az iszlám negyedik évszázada óta változatlanok maradtak.

Az oktatás szerepe az iszlámban

A vallásoktatás minden vallás szerves velejárója, és az egyházasított vallások számára ez egy fontos eszköz, hogy papokat és a vallást mélyen ismerő teológusokat képezzenek, akik képesek ezt a tudást továbbadni az egyház követőinek.

Az oktatás a kezdetek óta fontos szerepet töltött be az iszlámban, amelynek története 610-ben kezdődött, amikor Gábriel arkangyal megjelent Mohamed Prófétának, aki akkor negyven éves volt, és híres volt feddhetetlen karakteréről. Abban az időben Mekkában nagyon kevés ember tudott olvasni és még kevesebb ember tudott olvasni és írni is (bizonyos források szerint mindössze 17 ember tudott olvasni Mekka városában ebben az időszakban). A Korán számos része hangoztatja az oktatás, érvelés, írás, olvasás és műveltség jelentőségét. Mohamed próféta hozzáállása, aki a kezdetektől ösztönözte a követőit a tanulásra, jelentős változást képviselt a korabeli társadalomban.

A korai muszlim társadalom tagjai először a közösség prominens tagjainak házában gyülekeztek, hogy egymástól és a profétától tanulhassanak. Később, ahogy az iszlám terjedt és erősödött, a muszlim oktatás egyre inkább a mecsetekbe tevődött át. Így a korai iszlámban a mecsetek nem csak az istenimádat, de az oktatás helyszínei is voltak. A leghíresebb korai mecsetek, amelyek az oktatásban is jelentős szerepet töltöttek be, a kufai, bászrai, bagdadi és medinai mecsetek voltak. Ez a folyamat azonban később megváltozott, és az oktatás újra a mecseteken kívülre helyeződött. Az oktatásnak ez az új korszaka több tényezőnek volt köszönhető. A tanórák növekvő számát és a velük járó hangzavart, mozgolódást az imádkozók egyre inkább zavaróan élték meg. Számos alkalommal ezek a tanórák hangos értekezéseket, hosszú beszélgetéseket és szenvedélyes vitákat foglaltak magukban.

Ez a változás vezetett végül az első muszlim iskolák megalapításához. A történettudományban nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy mikor és hol alapult meg az első muszlim iskola; több véleményt is lehet találni a szakirodalomban. A legvalószínűbb Heinz Halm professzor véleménye, akinek a munkássága alapján az első muszlim iskolát az iszlám időszámítás szerinti harmadik vagy korai negyedik században alapították meg Niszapurban, Bakhraszánban és Iránban. A korai muszlim iskolák jellegzetessége volt, hogy ezek vagy a mecsetek közvetlen szomszédságában alapultak, vagy pedig valamelyik imám sírhelye mellett épültek fel.

A Hauza Al-Ilmíjja mint oktatási intézmény

A Hauza Al-Ilmíjja egy Iszlám teológiai szeminárium, amely Irakban és más Közel-Keleti országokban található, és az iszlám síita ágához tartozik (a muszlimok hozzávetőlegesen negyede sorolja magát a síita ághoz).

A Hauza Al-Ilmíjja célja (a síita iszlám fogalomkörében definiált) Isten törvényeinek tanítása, és ez az intézmény egyben a Síita jogtudomány kizárólagos forrása is. A „hauza” szó az arab nyelvben vallásos szemináriumot jelent, és széles körben használatos teológiai oktatási központokra utalva. Az „al-ilmíjja” szó jelentése pedig „tudományos”, így a Hauza Al-Ilmíjja kifejezés együtt vallástudományi szemináriumként fordítható.

Ezek az oktatási központok az iszlám kezdete óta jelen voltak, és az évszázadok során mélyen beleépültek a muszlim tradícióba. Az oktatás formája, legfőbb jellemzői ma is megegyeznek a korai vallási szemináriumokéval. A szemináriumok központja, és egyben a legöregebb iskolája a nedzsefi intézet, amely nem véletlenül található  ebben a városában: itt van Ali imám síremléke, aki a síita iszlám legmeghatározóbb alakjának számít Mohamed próféta után.

Az iszlám teológiai oktatás a Hauza intézményeinek köszönhetően egy összekapcsolódó, hálószerű, hierarchikus rendszerbe szerveződik. A dákok legtöbbször egy helyi, kisebb iskolában kezdik tanulmányaikat, és az évek során egyre nagyobb oktatási központokba kerülhetnek, amíg elérik a hálózat központjának számító nedzsefi Hauzát.

A Hauza Al-Ilmíjja több figyelmet érdemelne a vallástudományi kutatás területein belül, mert az évszázadok nehézségei és a vallási üldöztetések közepette kiemelkedő szerepet játszott a síita identitás megőrzésében. A Hauza Al-Ilmíjja amellett, hogy egy teológia oktatási intézmény, egyben kizárólagos hatalmat gyakorol a síita vallási jogalkotás felett. Kizárólagosan az itt végzett teológusok rendelkeznek vallási törvényalkotási (és magyarázati) joggal. A Hauza Al-Ilmíjja ezen kívül nem csak a síita teológia forrása, de társadalmi funkciókat is betölt, valamint pénzügyi támogatást nyújt az arra rászoruló követőknek.

A Hauza Al-Ilmíjja egyediségét számos, más vallási oktatási intézményre nem jellemző tulajdonsága adja: a jelentkezési folyamat rugalmassága, az egyedi, évszázadok óta változatlan tanterv, amely a diákok érdeklődésére támaszkodik, valamint a tanulóknak nyújtott pénzügyi támogatás, amely lehetővé teszi, hogy kizárólag a tanulmányaikra koncentrálhassanak. Emellett a Hauza Al-Ilmíjja egyedi pénzügyi struktúrájának köszönhetően sikeresen távol tartotta magát mindenféle politikai érdekektől és behatásoktól, így az intézmény képes volt megőrizni az oktatás minőségét.

A Hauza Al-Ilmíjja megalapítása

A Hauza Al-Ilmíjját Al-Tuszi sejk alapította 1056-ban. A Bagdadot ért szeldzsuk támadás során a sejk teljes könyvtára leégett, amelyet követően Al-Tuszi elhagyta Bagdadot, Nedzsefbe költözött, és ott megalapította az iskolát, amely az évszázadok során a síita vallásos oktatás központjává vált.

Al-Tuszi nem csak tanított, de számos alapművet is írt, amelyet a síita tanulók napjainkban is használnak a vallásos jogalkotási tanulmányaik során (pl. a „Tahdhíb Al-Ahkam” és az „Al Isztibszár”). Al-Tuszi halála után fia, Al-Haszan vette át a szeminárium vezetését. Később egy másik tanár, Al-Hilli sejk mélyítette a szeminárium hírnevét. Számos diák Hillába költözött Nedzsefből, csak hogy tőle tanulhasson. Ennek az elvándorlásnak eredményeként a Hauza maga, mint intézmény is ideiglenesen Hilla városába költözött (noha később az intézet visszatért Nedzsef városába).

A Hauza Al-Ilmíjja további változásokon ment keresztül egy másik nagy vallástudós, Muhammad Al-Muzaffar idején (1904-1964). Ő teremtette meg az Iszlám Kiadó Egyesületet az iszlám tudományos és teológiai könyvek megjelentetésére. Létrehozta a Jogtudományi Főiskolát a Hauza Al-Ilmíjján belül, és megalapította a Prédikátorok Kollégiumát is. A szemináriumon belüli munkássága mellett számos könyvet írt is, amelyeket a mai napig széles körben használnak a Hauza tanulói (pl. a „Diraját al-Hadísz”).

A szeminárium vezetői

A szeminárium legmagasabb rangú vezetői a Mardzsák. A Mardzsák egyik legfontosabb oktatási feladata a jogtudományok (Fiqh), valláseredet (Usul), és a Korán és a Hadísz értelmezésének a tanítása (a Hadísz Mohamed Próféta mondásainak együttese). A Mardzsák vallási szerepe fatvák kiadása – a Mardzsa szó meghatározása is olyan személy, aki eléri a tudásnak azt a szintjét, ahol képes kiadni fatvákat.

A szeminárium vezetőjének kiválasztásában személyes érdekek nem játszanak szerepet. Fontos a vallásos életmód, az iskolai előmenetel, valamint, hogy az illető maga is úgy érzi, hogy képes betölteni a szerepet.

A szeminárium tanárai

A szeminárium tanárai az intézmény saját diákjainak sorából kerülnek ki. Ha egy hallgató kitűnik a tudásával, a többi diák természetes módon összegyűlik, hogy tanuljanak tőle. Ez a tanárrá válás hagyományos módja a Hauzán belül. A folyamat egyfajta természetes kiválasztódás a diákok közül, mindenféle hivatalos döntés vagy fentről jövő kijelölés nélkül. Ennek az oktatási modellnek a következményeként a szeminárium tagjai lehetnek tanárok egy osztályban, és diákok egy másikban.

A szeminárium tanárai nem kapnak szó szerint vett fizetést a tanításért. A Mardzsa elegendő összeget különít el minden egyes tanárnak és diáknak, hogy a szükségleteiknek megfelelően élhessenek. A lakhatásról szintén a szeminárium gondoskodik: a lakhatás ingyenesen biztosított a tanárok és a hallgatók számára is. Az egyedülállóknak az intézményen belül biztosítanak lakhatást, míg a családos diákok és tanárok elegendő pénzt kapnak ahhoz, hogy az iskolán kívül lakást béreljenek.

A Szeminárium diákjai

A Hauza abban is alapvetően más, mint bármely más egyetem, hogy nincsenek meghatározott feltételek, amelyeknek a jelentkezőknek meg kell felelniük, és nincs felvételi vizsga sem. Ahhoz, hogy egy diák a szeminárium tanulójává váljon, nem kell mást tennie, mint megjelennie az intézményben, és kinyilvánítania tanulási vágyát. Ugyanez vonatkozik a szemináriumból való kilépésre is. Ha egy hallgató úgy dönt, hogy abbahagyja a szemináriumi tanulmányait, nincs hivatalos eljárás, amin végig kell mennie: a hallgatók egyszerűen távoznak, ha nem kívánnak tovább tanulni. A szeminárium nem törődik a hallgatók nemzetiségével és életkorával sem. Nincsenek jelentkezési követelmények, nincs szükség középiskolai végzettségre, diplomára, vagy bármilyen bizonyítványra.

A nedzsefi iskola tagjai mind férfiak. Az iraki Kerbalában van egy csak női diákokból álló Hauza is. Ez egy viszonylag új iskola: 15 évvel ezelőtt alapították. A női tanulók is ugyanúgy ösztöndíjat kapnak a Hauzában való tanulásért, segítséget kapnak az iskolába való bejáráshoz, és ha szükségük van rá, még egy napközi is elérhető a gyermekeik számára, elősegítendő, hogy a tanulásra koncentrálhassanak.

A tanterv

A szeminárium tanterve is egyedülálló, mert nincsenek követelmények vagy kötelezettségek, és nincs megadva, hogy milyen könyvekre kell támaszkodniuk a diákoknak a tanuláshoz, bár vannak olyanok, amelyek tradicionálisan népszerűek a hallgatók körében. A szeminárium célja az, hogy a tanuló mély és pontos információkat sajátítson el a tanult anyagról, és ebben a folyamatban a szeminárium számára nem fontos, hogy mi a tudás forrása.

Egy-egy osztály kezdetekor a hallgatók egy csoportja és egy tanár közösen kiválasztanak egy könyvet vagy könyvgyűjteményt. Itt azonban érdemes újra hangsúlyozni, hogy csak megszokásból és nem nyomás hatására vannak olyan könyvek, amelyeket több ezer hallgató használt az évek (évszázadok) során.

Hasonlóképpen vannak tantárgyak, amelyek népszerűek: az arab nyelvtan, a logika, a diskurzus, az irodalom, a Korán értelmezése, és legfőképpen az iszlám jogtudomány. A Korán értelmezése nagyon mély és részletes tudomány, ahol a vallástudósok megpróbálnak minden információt összegyűjteni a Korán minden egyes szúrájáról. A jogtudomány a vallási szövegek elemeinek tanulmányozása, és célja a vallásjogi döntések levezetése.

A diákok általában csütörtökön és pénteken szabadnapot tartanak, és több ünnepnapot is megtartanak a tanévben. Ezek közé tartozik természetesen az összes fontosabb iszlám ünnep, és az Imámok halálának évfordulói. A ramadán (böjti) hónap iskolai szünet. A diákok általában vallási tevékenységekkel vagy tanulással töltik az ünnepeket. Sokan közülük utaznak, és az emberekkel beszélgetnek a vallásról, hogy az iszlám üzenetét hordozzák.

A tanulmányok szintjei

A tanulmányi előrehaladás három szintre oszlik. Ezek a szakaszok nem függenek a tanulmányi évek számától. Nincsenek meghatározott határidők, hogy milyen tempóban kell egy diáknak végig mennie az egyes szinteken. A fejlődés a tanulótól függ, és egyes tanulóknak akár 20 vagy 30 évig is eltarthat, amíg befejezik tanulmányaikat.

A három tanulmányi szint a következő: bevezetés (Al-Muqadimat), ismeretanyag (Al-Szutúh), és tanórán kívüli kutatás (Bahát Kharidzs).

A bevezetés szakasza az alapvető információk és ismeretek elsajátítását jelenti, amelyeket a tanulónak meg kell tanulnia ahhoz, hogy megértsen egy adott tantárgyat. Ezen a tanulmányi szinten a tanulók képet kapnak például arról, hogy melyek az iszlám jogtudomány fő fogalmai, és megismerkednek a Korán értelmezésének alapjaival.

Amint a neve is mutatja, az ismeretanyag fázis némileg a bevezető tudásszint és a téma mélyebb megértése között helyezkedik el. A Hauza Al-Ilmíjja esetében ez azt jelenti, hogy a tanulóknak ismerniük kell egy könyv felszíni információit, az implicit, mélyebben fekvő jelentés megvitatása nélkül.

A tanórán kívüli kutatás szakasza a Hauza Al-Ilmíjja legmagasabb tanulmányi szintje. Ez magas szintű tanulmányokat jelent a hagyományos tantárgyakról. Más oktatási intézményekben ez a szint doktori fokozatnak felel meg. Ezek a tantárgyak a Hauza Al-Ilmíjja esetében általában a könyvek használata nélkül, és főként a vallásjogi döntések (Idzstihád) folyamatáról szóló viták. Az Idzstihád a síita iszlámon belül arra a módra utal, ahogyan a vallástudósok az iszlám törvényeket a vallási források mély megértésén és alapos megvitatásán keresztül levezetik.

Ez a fázis nem támaszkodik könyvekre: a tanulás „könyveken kívül”, illetve azok nélkül történik. Ebben a szakaszban nincsenek tipikus vagy hagyományos könyvek, illetve nincs tantárgy vagy konkrét tananyag. A tanulás leginkább bizonyos kérdések hosszas megvitatását jelenti a tanár és a diákok között. A tanulók addig folytatják a tanulmányaikat, amíg el nem érik az Idzstihád szintjét. Ez az a fázis, ahol képesek vallásjogi következtetéseket levonni a Koránból és a Hadíszból, valamint képesek saját fatvákat (vallásjogi döntéseket) hozni. Azok a diákok, akik elérik a tudásnak ezt a szintjét, gyakran adnak ki saját könyvet, az ún. gyakorlati törvények gyűjteményét (Riszálah Amalíjja), amely a saját vallásjogi véleményeiknek a gyűjteménye. Ezzel töltik be a Hauza Al-Ilmíjja azon célját, hogy útmutatást adjanak a síita követőknek, és hogy olyan vallástudósokat képezzenek, akik megbízható forrássá válnak mindenki számára.

 A pénzügyi irányítás

A Hauza Al-Ilmíjját a síita közösség finanszírozza vallási adományokon (zakát vagy humsz) keresztül. Ezenkívül a szeminárium közvetlen adományokat is kap a közösség vagyonos tagjaitól.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a szeminárium nem függ semmilyen kormányzati hatóságtól. Ennek köszönhetően a szemináriumi vezetők döntéseit nem befolyásolja semmiféle más tekintély a síita hitükön kívül. Ez egy nagyon is tudatos döntés az intézmény részéről, és az évszázadok üldöztetései során nem mindig volt könnyű megőrizni az intézmény függetlenségét.

A szeminárium társadalomban betöltött funkciói

A Hauza Al-Ilmíjja több fontos társadalmi feladatot is ellát. Elsősorban útmutatást ad a síita követők számára, ha kérdésük van az iszlám szabályaival kapcsolatban. Ha a követőknek problémáik vannak, a Hauza Al-Ilmíjjához fordulnak útmutatásért fontos döntéseik meghozatalában.

A Hauza Al-Ilmíjja anyagi támogatást is nyújt a közösségben élő szegény embereknek. Ez magában foglalja a közvetlen pénzügyi támogatást, hogy például orvoshoz menjenek, vagy hogy gyógyszereket tudjanak vásárolni. Ezen túl az intézmény kórházak és iskolák építésére is fordít.

A Hauza Al-Ilmíjja vallási fennhatósága

Az iszlám síita ágában egyedül a Hauza Al-Ilmíjja rendelkezik azzal a vallási fennhatósággal, hogy olyan vallástudósokat képezzenek, akik kivonhatják a saría törvényeit a vallási szövegekből.

Ahhoz, hogy megértsük a Hauza Al-Ilmíjja kiemelt jelentőségét, meg kell ismernünk az Idzstihád fogalmát a síita iszlámban. Az Idzstihád azt jelenti, hogy egy személy képes megalkotni a saját álláspontját, és saját döntést hozhat arról, hogy mi elfogadható (Halal) és mi nem elfogadható (Haram) vallási szempontból. Kritikus gondolkodás és érvelés áll a síita jogtudomány középpontjában (ezzel szemben a Szunnita ág tudósai az analógiára támaszkodnak).

A mindennapok szintjén ez azt jelenti, hogy ha egy muszlim hívőnek kérdése van (mert nem bizonyos abban, hogy egy adott helyzetben mi van leginkább a muszlim szabályokkal összhangban), akkor a Hauza Al-Ilmíjja tagjaihoz fordulnak útmutatásért.

Végtelen számú olyan helyzet merülhet fel a modern, mindennapi életben, amelyek nem egyértelműek, vagy amelyekre a Korán és a Hadísz nem térnek ki. Ezen kérdések közé tartozhatnak hétköznapi, gyakorlati kérdések például arról, hogy melyek a házasságkötés, az imádkozás, a kereskedelem vagy a gyermeknevelés elfogadható formái. Másrészt a modern idők szokatlan kérdéseket is hozhatnak. Például a muszlimok Mekka irányába fordulva imádkoznak, de hogyan imádkozzon egy muszlim asztronauta, aki a Föld körül kering a Nemzetközi Űrállomáson, és néhány óránként teljes pályát fut be? Hasonlóan említhető az a kérdés, hogy használható-e teleszkópos technológia az újhold idejének pontos megállapítására? Ennek a hónapforduló meghatározásában van fontos szerepe az iszlámban.

A Mardzsák az általuk megalkotott jogalkotási magyarázatért Isten előtt vállalják a felelősséget. Ez azt jelenti, hogy ha egy követő egy Mardzsa esetlegesen hibásan megalkotott magyarázata alapján cselekszik, a Mardzsának kell felelősséget vállalnia a követők általi cselekedetért is. Ez adja a motivációt a tudás mélyítésére és a folyamatos tanulásra, mert a Mardzsáknak biztosnak kell lenniük abban, hogy az általuk adott szabályok helyesek, és az iszlám eredeti szándékával összehangban vannak.

Összefoglalás

Az oktatás az iszlám szerves részét képezte a vallás kezdeteitől fogva. Az iszlám prófétája, Mohamed nagy erőfeszítéseket tett az olvasás és írás terjesztésére, és általánosságban az oktatás fontosságát hangsúlyozta. Az iszlám síita ága különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy életben tartsa ezt a hagyományt. A síita oktatás gyökerei az iszlám első századáig nyúlnak vissza, és intézményesített formáját az iszlám negyedik századában érte el.

A síita iskolai oktatás központja a Hauza Al-Ilmíjja vallási szeminárium. Ez a iskola (hidzsri naptár szerint) 1000 éves fennállását fogja ünnepelni néhány éven belül. A szemináriumot i.sz. 1056-ban alapította a nagy síita tudós, Al-Tuszi sejk. Jelenleg számos központot foglal magában szerte a Közel-Keleten, hagyományos fő központja azonban még mindig az iraki Nedzsefben található, míg a legnagyobb iskolája (a diákok száma alapján) az iráni Qomban van.

A Hauza Al-Ilmíjja a síita vallási ideológiát tanítja egy páratlan módszerrel. Az alapvető tananyag évszázadok óta változatlan, és még mindig sértetlenül él a Nedzsefben található hagyományosabb iskolában, egy szabad, független oktatási stílusban, ahol a diákok maguk választhatják meg a könyveket és a tanáraikat. A tanulmányok akár évtizedekig is eltarthatnak egyes diákok számára.

A Hauza Al-Ilmíjja a síita vallási ideológiáját tanítja egy páratlan, évszázadok óta változatlan módszerrel. A szeminárium célja, hogy az itt végzett vallástudósok képesek legyenek önállóan használni kritikai érvelési képességeiket, és hogy saját maguk tudjanak döntést hozni arról, hogy mi a helyes (Halal) és mi a helytelen (Haram) a síita iszlám keretein belül.

A Hauza Al-Ilmíjja abban is egyedi, hogy vallási oktatási intézményként képes volt megőrizni a teljes pénzügyi függetlenségét a politikai tényezőktől.

Azon túl, hogy a Hauza Al-Ilmíjja egy páratlan oktatási intézmény, legfőbb szerepe a vallási jogalkotásban van. A síita iszlám egyedi abban, hogy a jogtudomány mennyire szerves része a muszlimok mindennapi életének. A Hauza Al-Ilmíjja végzettjei nem távoli tudósok, akik a hétköznapoktól távol töltik idejüket, távol a muszlim közösség mindennapjaitól. Éppen ellenkezőleg, a Mardzsák fontos elemei a síita muszlimok mindennapi életének. Emellett a síita jogtudomány nem egy kötött, megváltoztathatatlan szabályrendszer, mert a Hauza Al-Ilmíjján belüli hosszas vitákon, és a modern élet által felvetett kérdéseken keresztül folyamatosan adaptívan újra alkotja önmagát. Ezáltal a síita iszlám képes rugalmasan reagálni az újonnan felmerülő igényekre és kérdésekre.

A Hauza Al-Ilmíjja mint oktatási intézmény ennek az egyedi folyamatnak a középpontjában állt évszázadokon át, és áll ma is változatlanul.

Raied Khayoun

Ezt olvastad?

125 éves az FTC – 9+1 kevésbé ismert történet a IX. kerületből

Az 1899. május 3-án alapított Ferencvárosi Torna Club hazánk egyik legsikeresebb és legnépszerűbb sportegyesülete, akik csapat- és egyéni sportágakban egyaránt

X