nőtörténelem
Válás és gyűlölet a századvégen – avagy hogyan kárvallott a modernizáció embere
Kevés szaktudományi disszertációt olvasunk mindennapi könyvespolcunkról. Pedig a tanulságok közreadva, elérhetően, dokumentálva és „megérvelve” – csak éppenséggel a „rákeresés” eleganciája nem fér bele köznapi érdeklődésünkbe. Pedig jó példáját találtam, hogyan
The Dark Queens – Két meroving királynő (félreértett) története
Shelley Puhak The Dark Queens: The Bloody Rivalry That Forged the Medieval World (Sötét királynők: Egy véres küzdelem, amely meghatározta a középkort) című népszerűsítő könyvében saját bevallása szerint két 6.
Képtelen évek képesítve – Hétköznapi szocializmus mint jelenkortörténet
A rendszerváltást követő évtizedek talán legsűrűbb tematikai egységében maga a folyamat és előzményei kaptak hangsúlyt. Hol monografikus bőséggel, hol forrásközlési gazdagsággal, nemegyszer szimplifiált történetmesélési törekvéssel szembesült, aki historikus érdeklődését a
Elhallgatva – Nők elleni szexuális erőszak a háború alatt
Az Elhallgatva. A háborús erőszaktétel története és megjelenítése című könyvet Budapest Főváros Levéltára adta ki 2022-ben, főszerkesztői András Edit, Mélyi József és Pető Andrea. A tanulmánykötet a Háborúkban megerőszakolt nők
Traumafeldolgozás, kollektív emlékezet és megküzdés egy családi levelezésben – Budai úrinők romlakásban
Egyedülállónak tekinthető a Budapest történetének forrásai sorozat 14. kötete, a Budai úrinők romlakásban, amelyben egy hozzávetőlegesen ötszáz darabból álló családi levelezésen és számos fényképen keresztül pillanthatunk be egy budai család
Honvédnők az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban – interjú Gulyás Adriennel
Bár egyre többen foglalkoznak a 19. század ikonikus nőalakjaival, a női emlékírókkal, mégis nagyon keveset tudunk azokról a hölgyekről, akik testközelből, mundérban élték meg a szabadságharc mindennapjait. A témával kapcsolatban
Családalapítás vagy munkavállalás? A leánygyermekek neveltetésének kérdései az újkorban
A nők művelődéshez való jogáról számos 17. században élt magyar szerző – pl. Kolosi Török István unitárius lelkész – is megfogalmazta véleményét. Talán ezeknek is köszönhető, hogy végül elterjedt az
Árnyékban – Rajk Júlia élete
A Rajk név hallatán vagy láttán a legtöbb embernek az a Rajk László jut az eszébe, aki a hazai kommunista mozgalom egyik fő alakja volt, mindemellett belügyminiszterként is jelentős szerepet
Példás asszonyok, szerepek, modellek – Nőkérdés, nőtörténet és Példabeszédek
A kortárs tudományos irodalom – és a róla, műveiről kibontakozó reflexiók sokasága is – gyakorta érinti vagy kitárgyalja (néha utalja legalább) azokat a gondolkodás-, viselkedés- és értékrend-történeti forrásmunkákat, melyek valamely
Wlassics Gyula 1895-ös rendelete és a női felsőoktatás kiszélesedése Magyarországon
A 19. század második felében a nők szerepe folyamatosan változott. Az urbanizáció, a technikai fejlődés és a gazdasági változások hatására a nők ideje és ereje felszabadult. A férfi továbbra is