Szent István
Szentté avatások és bíborosi kongregációjuk története
A szentek tisztelete nem a római katolikus vallás és egyház sajátossága. A világvallások közül a latin és görög rítusú keresztény (római katolikus, keleti katolikus és ortodox) egyházakhoz hasonló módon a
RendszerváltásOK mai szemmel – 30 éves a TTE
2019. október 5-én került megrendezésre RendszerváltásOK címmel a Történelemtanárok Egyletének 29. országos konferenciája, amelynek a hagyományokhoz híven a helyszínt a Nemzeti Múzeum mellett található Kossuth Klub biztosította. A rendezvény –
Barbár nép „Isten paradicsomában”? – A 11–12. századi Magyarország a német krónikások szemével (2. rész)
Előző heti írásomban azzal foglalkoztam, hogy a német területek forrásanyaga milyen képet fest az államalapítástól a III. Béla haláláig terjedő időszak Magyarországáról és magyarságáról. Áttekintésemben elsőként is bemutattam a Német–római
Jámbor királyné vagy „rosszakarat mérgével teli vipera”? Gizella királyné eltérő megítélései a krónikáshagyományban
„Gizella királyné, valahányszor valamelyik magyarországi egyházhoz érkezett, az Úr házában levő valamennyi fölszerelést bemuttatta magának, s minden évben fölújította, ami selyemben és bársonyban fölújításra szorult” (Bollók János fordítása) – olvashatjuk
Szent István demitizálása – Beszámoló Berend Nóra előadásáról
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem professzora december 10-én tartotta meg Szent István, a legenda című előadását az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék és a Magyar Hagiográfiai
Évfordulók sodrásában: 1918, 1938, 1948, 1958, 1968
Budapest Főváros Levéltára 2018. november 15-én a Levéltári Nap keretében Évfordulók sodrásában: 1918, 1938, 1948, 1958, 1968 címen tudományos konferenciát rendezett, amelyen a levéltár munkatársai mutatták be a felsorolt év-
Heti Ajánló 2018/50.
A tudományos élet az ünnepek közeledtével sem áll meg, sőt! Programajánlónkban ezúttal is változatos rendezvények közül tallózhatnak az érdeklődők a konferenciáktól a könyvbemutatókon és előadásokon át a tárlatvezetésig. December 10.,
Az államalapítás korának ismeretlen szereplője
Második részéhez érkezett az ELTE BTK Történeti Intézetében működő tudományos hallgatói szervezet, az I. Tóth Zoltán Kör által meghirdetett A történelem elfeledett szereplői címet viselő előadássorozat. Október 9-én a főként
Vajk nevének lejegyzője. Thietmar, az ezredforduló krónikása és a magyarok
Köztudomású dolgokról nem mindig tudjuk megmondani, hogy milyen forrásra vezethetők vissza. Így áll a helyzet Géza fejedelem és Szent István korának néhány fontos adatával is. A magyar kultúrában élő emberek
Kik vagyunk? – Felemelő és tragikus pillanatok a magyarság és a nemzetiségek történelméből
A magyar történelem egyik sajátossága, hogy az ország területén élő népességét mindvégig jellemezte az etnikai és kulturális sokszínűség. A Kárpát-medencében a magyarok folyamatosan kapcsolatban álltak más nemzetiségekkel és nemzetekkel. Voltak, akiket itt