Rudolf Veronika bejegyzései
Mi fán terem a nemzetségi címer? Előadás a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságban
Hogyan alakultak ki a nemzetségi címerek Magyarországon? Miért nevezhetjük őket hungarikumnak? Létezett valamiféle szabály arra, hogy mit ábrázoljon a nemzetségi címer? Miért eszközöltek változásokat egy-egy nemzetségi címerben? Ilyen és ehhez
II. Ottokár – a csúcspont és a bukás
A győztes kroissenbrunni csatát követően II. Ottokár déli irányú expanzióba kezdett valódi birodalmat építve Kelet-Közép-Európában, amely természetszerűleg összeütközéshez vezetett több európai hatalmassággal, végső soron pedig a cseh király elleni birodalmi
Egy birodalom tündöklése és bukása. A Cseh Királyság II. Ottokár uralkodása alatt
II. Ottokár (1253–1278) a cseh Přemysl-dinasztia egyik legismertebb uralkodója, a 13. század második felének emblematikus alakja, akinek uralkodása alapvetően határozta meg a közép-európai régió, sőt az egész Német-római Birodalom életét.
Magyarok és bajorok a 13. században III.
A 13. századi magyar-bajor kapcsolatok IV. Béla uralkodása során váltak szorossá a magyar király leánya, Erzsébet és a későbbi XIII. Henrik alsó-bajor herceg nászának köszönhetően. A dinasztikus kapcsolat lehetőséget teremtett
Magyarok és bajorok a 13. században – II. rész
A 13. század elején kezdődő, rokoni szálak, politikai érdekközösség és egy közös ellenség táplálta lassú közeledési folyamat után a Magyar Királyság és a Bajor Hercegség 1244-ben dinasztikus kapcsolatra lépett egymással.
Magyarok és bajorok a 13. században I.
Szent István és Gizella bajor hercegnő házassága a középkori magyar–bajor kapcsolatok legismertebb epizódja, amelynek jelentőségét a rákövetkező évtizedek bajorokkal kapcsolatos eseményei nem tudták meghaladni. A Német-római Birodalomban lejátszódó változások, valamint
Szent István demitizálása – Beszámoló Berend Nóra előadásáról
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem professzora december 10-én tartotta meg Szent István, a legenda című előadását az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék és a Magyar Hagiográfiai
Edmund Steinacker – a méltatlanul elfeledett magyarországi német polgár
Az I. Tóth Zoltán Kör 2018 szeptemberében indított A történelem elfeledett szereplői című, korszakokon átívelő előadássorozatának jelenkori részében, december 3-án Brenner Koloman, az ELTE BTK Germanisztikai Intézet habilitált egyetemi docense
Az államalapítás korának ismeretlen szereplője
Második részéhez érkezett az ELTE BTK Történeti Intézetében működő tudományos hallgatói szervezet, az I. Tóth Zoltán Kör által meghirdetett A történelem elfeledett szereplői címet viselő előadássorozat. Október 9-én a főként
II. (Harcias) Frigyes és a szomszédok, avagy a cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1230 és 1246 között
Az utókor által a „Harcias” melléknévvel illetett Babenberg Frigyes osztrák és stájer herceg (1230–1246) uralkodását több, nemcsak regionális, de nemzetközi konfliktus is színesítette. Regnálása alatt lázadásokkal, idegen betörésekkel, sőt valóságos