történettudomány
Hálózati logika és történeti rekonstrukció
A múlt megismeréséhez számos történeti segédtudomány áll a kutatók rendelkezésére. A klasszikus diszciplínákon (heraldika, numizmatika, genealógia, vexillológia, történeti földrajz stb.) túl, az utóbbi időben újabb, modernebb segédtudományok (történetpszichológia, hálózatelemzés stb.)
Nyolcadik születésnapjára megújult a Tényleg!?
2013 áprilisában kezdte meg működését a Történelemtanárok Egylete által indított honlap, a Tényleg!?, amely azt a feladatot vállalta magára, hogy felveszi a küzdelmet a történelmi tévhitekkel.
Benda Gyula munkásságáról a számítógépes történettudomány szemszögéből
Benda Gyula munkássága a ma számítógépes történettudománya, történeti demográfiája – s egyben a digitális bölcsészet szempontjából különösen tanulságos. A történettudományi kutatásokban az ’50–’60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve
Budapest és a metropoliszok története 1945 után | Publikációs felhívás
A Múltunk, a 19. és 20. század történetével foglalkozó folyóirat történész és társadalomtudományos kutatók történeti vonatkozású, új kutatási eredményeket bemutató tanulmányait várja az alábbi témakörben: Budapest és a metropoliszok története
Hogyan írjunk történelmet? – Kézikönyv a történelemtudományhoz
Történelem szakos hallgatóként – függetlenül attól, hogy alapszakra vagy tanári osztatlan képzésre járunk – egyetemi éveink elején meg kell ismerkednünk a történelemtudomány alapvető fogalmaival, kutatásmódszertanával, majd meg kell tanulnunk tudományos
A tudomány mindenkié – videóbeszámoló
Milyen a jó ismeretterjesztő írás? Mire kíváncsiak az olvasók? Hogyan lehet érdekessé tenni egy kutatási témát? Hogyan őrizhetjük meg az előadás vagy írás szakmaiságát? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdések gyakran
„Jó kutatóvá sem tanácsok révén lehet válni” – interjú Ormos Máriával
Ormos Mária a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem rektor emeritája és professzor emeritája. A Magyarországon és külföldön egyaránt elismert történész nevéhez több tucat monográfia és számos tanulmány
Az első világháború magyarországi értelmezései – historiográfiai vázlat
Ugyan számos ország számára nem értek véget 1918. november 11-én a megpróbáltatások, az első világháború végeként mégis a compiégne-i erdőben, száz évvel ezelőtt, ezen a napon aláírt fegyverszüneti szerződést szokták
„A történész nem tehet mást, mint hogy érvényesíti a megismerési étoszt” ‒ interjú Gyáni Gáborral
Gyáni Gábor történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete kutatóprofesszora, Újkori témacsoport-vezetője. A 19. és 20. századra vonatkozó város-, társadalom- és mentalitástörténeti,
„Emlékezzünk régiekről!” – A Magyar Történelmi Társulat 2018-as közgyűlése
Az 1867-ben életre hívott Magyar Történelmi Társulat egyike az ország legkorábban alapított tudományos társulatainak, sőt a történettudomány területén – a Magyar Tudományos Akadémia mellett – a legrégibb és legnagyobb hagyományokkal