História a Kutatók Éjszakáján

2033. szeptember 29-én és 30-án kerül megrendezésre a Kutatók Éjszakája programfolyam, amelyhez idén is több száz oktatási, közművelődési intézmény, valamint kutatóközpont csatlakozott. Szubjektív válogatásunkhoz a történettudományhoz kapcsolódó programok közül szemezgettünk. Ajánlójukat az adott rendezvényen tárgyalt történelmi periódus időrendi sorrendjében tesszük közre.

Egy birodalmi elit magánsírjai Thébában

Hogyan jelennek meg a korabeli thébai elit gazdagon díszített sziklasírjaiban azok a bel– és külpolitikai események és folyamatok, amelyek oda vezettek, hogy az egyiptomi 18. dinasztia idején Kis-Ázsiától Núbiáig, a Nílus 4. kataraktájáig egyetlen kézben, Egyiptom uralkodójának kezében összpontosult a hatalom? Kik álltak a fáraó mögött és működtették ezt a hatalmi gépezetet? Hogyan képződik le kapcsolatrendszerük sírjaik elhelyezkedésében és dekorációs programjában? Egyáltalán: hogy nézett ki egy 18. dinasztiai thébai nemes sírja? Végül pedig: mindehhez milyen többletinformációval szolgálnak a Thébai Magyar Régészeti Misszió kutatási eredményei a 65. számú thébai sírból és környékéről? Jasper Kata egyiptológus előadása ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ.

Időpont: 2023. szeptember 29. 17:00–17:45
Helyszín: ELTE-BTK 1088 Budapest, Múzeum körút 4., B épület, félemelet,172-es előadó

Rehmiré sírja a TT100, Sejh Abd el-Kurna (Forrás: wikipedia.org)

Az ateizmus halálugrása, italozás és lakomázás az ősi Európában

„…egy pohár bor az ateizmus halálugrása.” – írja Hamvas Béla, aki e mondatával részben arra a szoros kapcsolatra utal, amely a legkorábbi időktől fennáll a vallási élmény bizonyos formái és az alkoholos italok fogyasztása között. A különféle társadalmi és vallási rítusokhoz kapcsolódó lakomák – melyek a legtöbb kultúrában elválaszthatatlanok az alkoholos italok fogyasztásától – ókori (görög-római) szokásáról sokat tudhatunk. No de mit ittak a rómaiak előtt? Számolhatunk-e lakomákkal az őskori Európában? Kolonitz László előadásában többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Időpont: 2023. szeptember 30. 18:00
Helyszín: Savaria Múzeum Szombathely, Hollán E. u. 2. Emeleti kiállítótér

(Forrás: app.kutatokejszakaja.hu)

Mit játszottak a rómaiak? – Ókori (társas)játékok 2.0

Próbáld ki a legnépszerűbb római táblás társasjátékokat, vegyél kézbe valódi római kori dobókockát, dobópálcikát és játékkorongot! Interaktív program minden korosztálynak, egyéni látogatóknak, családoknak és csoportoknak egyaránt. A foglalkozást dr. Dobosi Linda, dr. Dévai Kata és dr. Sáró Csilla az ELKH-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport munkatársai vezetik.

Időpont: 2023. szeptember 29. 17:00–20:00
Helyszín: ELTE-BTK Budapest, Múzeum körút 4., 6-8., B épület
1. emelet Alföldy Géza terem (117.)

(Forrás: torizzotthon.hu)

Az Árpádok felemelkedése. Filmvetítés és beszélgetés

Álmos és Árpád vezér nyomába ered a kosztümös jelenetekkel gazdagon illusztrált film. Közös emlékezetünkben élénken élnek a mondáink, a turulmadár, a csodaszarvas mítoszai. A filmben, a regéken túl, a korabeli források feldolgozásával, neves szakemberek közreműködésével, kerül bemutatásra a magyarok korai történelme, és a következő évszázadokat meghatározó Árpád nemzetség egyedülálló felemelkedés története. A beszélgetésben részt vesz Sudár Balázs, Bácsatyai Dániel és Zsoldos Attila történészek, valamint Bárány Krisztián, a film forgatókönyvíró-rendezője. Moderátor: Weisz Boglárka.

Időpont: 2023. szeptember 29. (péntek) 19:00–21:00
Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza Konferenciaterem
A rendezvény előzetes regisztrációhoz kötött.

Van képünk hozzá…

Milyen fortélyokat vetettek be a középkori kézművesek műhelyeikben? Hogyan készítettek a középkorban olívaolajat? Mit keres a vaddisznósörte a cipészműhelyben? Hány spulni egy vég vászon? Az előadások során ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kap választ az érdeklődő. 18 órától Weisz Boglárka tart előadást A föld mélyétől az erszényig. Bányászat és pénzverés a középkorban címmel, majd Skorka Renáta következik. Előadásának címe: Mit használ és hogy tolja. Középkori mesterségek képekben.

Időpont: 2023. szeptember 29. (péntek) 18:00–19:00
Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza földszinti terem

Társalgási szokások a 17. sz-i francia királyi udvarban: mit tudunk meg egy 400 éves babanaplóból?

Kit tegezett, kit magázott a 17. század elején a 3 éves trónörökös, és hogyan szólította meg a környezetében élőket? Hogy lehet az, hogy a kis trónörökösnek és testvéreinek egészen 5-6 éves korukig nem volt keresztnevük? XIII. Lajos nevelője, Jean Héroard egy egészen kivételes dokumentumot hagyott ránk, egy 400 éves babanaplót, amelyet elképesztő részletességgel vezetett a trónörökös születésétől annak 27 éves koráig. Az előadás e babanapló alapján villant fel néhány érdekességet a 17. század társalgási szokásaiból.

Időpont: 2023. szeptember 29. 19:05
Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged, Egyetem u. 2. II. emelet, Zolnai Béla terem

Bűn és bűnhődés az Edo-korban

Az Edo-kori (XVII-XIX. századi) Japán a szamurájok világa – ismerhetjük történelmi filmekből, regényekből, animékből. Mi számított ebben a korban bűncselekménynek és hogyan büntették ezeket a cselekedeteket? Hogyan zajlott egy korabeli per és ki ítélkezett a vádlottak fölött? Hogyan érték el, hogy a vádlott beismerje tettét, s hogyan hajtották végre a büntetést? És egyáltalán mi célt szolgált a büntetés ebben a korban? Hornos Dániel a fentiekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ, miközben az Edo-kor büntetőjogát vizsgálja bölcsész szemmel, korabeli forrásszövegeket elemezve.

Időpont: 2023. szeptember 29. 22:00–23:00
Helyszín: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet– és Társadalomtudományi Kar 1088 Budapest, Reviczky utca 4., I. emelet Buda Béla terem (100)

(Forrás: app.kutatokejszakaja.hu)

Konfliktus szimulátorok és történelmi társasjátékok

A történelem számos érdekes személyt és vele összefonódó eseményt rejt, a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete pedig szeretné ezeket olyan módon megismertetni a résztvevőkkel, hogy kezükbe adják az irányítást. Társasjátékaik révén a történelmet alakító nagy hadvezérek (Napóleon, Lee vagy Grant tábornok, Hruscsov) mellett az egyszerű katonák bőrébe bújva, újra élhetik azokat a pillanatokat, amelyek befolyással voltak a történelemre. Az, hogy a kialakult helyzetet diplomáciai vagy gazdasági eszközökkel, esetleg a fegyverek erejével oldják-e meg, csak a játékosokon áll! Amennyiben úgy érzi, hogy még nem elég felkészült, esetleg nincs elég bátorsága éleshelyzetben, úgy további társasjátékokkal tudását tesztelheti, de a történelem iránt érdeklődők is lehetőséget kapnak a szórakozásra.

Időpont: 2023. szeptember 29. 16:00–22:00
Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet– és Társadalomtudományi Kar
Szeged, Egyetem u. 2. III. emelet, VII. tanterem
Az esemény nem regisztrációköteles, azonban a korlátozott hely miatt az aktív részvétel érkezési sorrendhez kötött!

Széchenyi és Kossuth karikatúrán: félreértések története történészszemmel

Velkey Ferenc előadása a legismertebb reformkori karikatúráról szól, amely Széchenyit, Kossuthot és a “szamarat” ábrázolja. A sok képpel és képelemzéssel fűszerezett előadás azt vizsgálja, hogy a sztereotip történeti gondolkodás miképpen teremtett a kép köré teljesen félreértő értelmezési keretet (ez olvasható az összes történelem tankönyvben, s máshol is mindenhol), amikor azt a Széchenyi-Kossuth vita összefüggésébe helyezte. A kép az eredeti és jól feltárható kontextusa szerint éppen azt az időszakot idézi fel, amikor Széchenyi és Kossuth időlegesen együttműködött. Vagyis a történeti mélyfúrás (levéltári kutatás, forrásvizsgálatok stb.), s a különböző képelemzési technikák (diszkurzív képelemzés, történeti kontextualizálás, a rajzoló szándékainak elemzése, a motívumok értelmezése stb.) segítségével a karikatúra tényleges jelentésrétegeit bontja ki az előadás. Rávilágítva arra, hogy az öröklött történelmi sémák hogyan hozhatnak létre egy kép esetében “ráíródott” és “megkövesült” értelmezéseket.

Helyszín: Debreceni Egyetem Főépület, XII. terem
Időpont: 2023. szeptember 29. 18:00

(Forrás: app.kutatokejszakaja.hu)

Mire képes lapok? – Virtuális séta a századfordulós Debrecenben

A polgári kor Debrecenét megörökítő festői képeslapok fogják szegélyezni utunkat, amely során a Nagyállomástól egészen a Nagyerdőig haladunk. Megismerkedünk az ábrázolt épületek, városrészek történetének egy-egy érdekes epizódjával és azt is megtudjuk, hogy az adott hely 2023-ban milyen állapotban van és minek ad otthont. A helytörténeti barangolást Kárász-Marsa Anikó amatőr képeslapgyűjtő és Árvai Tünde történész fogja vezetni. A közös séta után megtekinthető lesz a képeslapgyűjtemény egy része, valamint plakáttárlaton tárul elénk a változó cívisváros régi és mai képe.

Helyszín: Debreceni Egyetem Főépület, XII. terem
Időpont: 2023. szeptember 29. 20:00

(Forrás: app.kutatokejszakaja.hu)

Az ismeretlen vereség. Újabb kutatási eredmények a monarchia 1918-as katonai összeomlásáról

Ligeti Dávid előadása felvázolja az Osztrák–Magyar Monarchia 1918. őszi katonai helyzetét, politikai mozgásterét, majd részletesen elemzi a dualista birodalom gazdasági megroppanását, bemutatva az új kutatások eredményeit, meglátásait. A források vizsgálatával az előadó választ keres arra a kérdésre, hogy elkerülhető volt-e a Monarchia összeomlása, illetve abban mekkora szerepet játszott a hadszíntéri vereség.

Időpont: 2023. szeptember 29.
Helyszín: VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
Budapest, Zsil u. 2-4. Konferenciaterem

Az 1939 című film vetítése

1939. szeptember 3-án Ilonka rejtélyes körülmények között eltűnik Scitovszky Tibor, volt külügyminiszter budai villájából. Menekült? Illegális politikai szervezkedésbe keveredett? Megszökött? A 30 perces filmben Für Anikót, Gálffi Lászlót és Gyabronka Józsefet is láthatjuk.

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára
Budapest, Teve u. 3–5., Gárdonyi terem
Időpont: 20:00

Vatikáni titkos diplomácia és Kelet-Közép Európa 1945 után

A külvilágtól a vasfüggönnyel elzárt keleti blokk katolikusainak sokféleképpen üzent a pápa, óvatos diplomáciai útmutatást adott a vasfüggöny mögött élő hívők millióinak. A Provida Mater kezdetű apostoli konstitúció, a „rejtőzködő dokumentum” ennek egyik formája, történelmi sorsát azért fontos nyomon követni, mert tipikus, hatásában determináló.

A tudományos feltárás, kutatás és bemutatás módszerében is újszerűen kell eljárni. A konstitúció egyetemes egyháztörténeti és magyarországi útja nehezen követhető nyomon. Az egyház belső fegyelmét és hatékonyságát, missziós tevékenységét erősítő szerzetesrendek ellen a világi hatalom, – így a kommunizmus is- gyakran intéz támadást. Ezzel szemben a Vatikán taktikusan, hálózati struktúrái által védekezik. A 20. századi támadások kivédésének eredményes elhárításának egyik, az egyház – egyetemes – és politikatörténeti szempontból érdekes dokumentuma a Provida Mater. Ezt az apostoli konstitúciót 1947 február 2-án XII. Pius pápa adta ki. Ez a fontos egyháztörténeti dokumentum a nagyjelentőségű társadalmi enciklikák sorában, amelyek számát XII. Pius is növeli, szerény helyet foglal el. Sem a kortársak, sem pedig az egyháztörténészek nem figyelnek fel rá, pedig szerepe a későbbiek szempontjából meghatározó. A vatikáni titkos diplomácia és a diktatúrák küzdelmét mutatja be Dr. Bertalan Péter előadása.

Helyszín: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
1088 Budapest, Reviczky utca 6. Magasföldszint emelet 09-es terem
Időpont: 2023. szeptember 29. 18:00–18:45

Újrakezdés a zöld pokolban – Magyarok Francia Guyanában a második világháború után

Miután az 1940-es években felszámolták a fegyenctelepeket, Francia Guyanának komoly munkaerőhiánnyal kellett szembenéznie. A tudatos betelepítési politika eredményeként megjelentek ott a magyarok is. A toborzás főként Németország francia megszállási övezetében történt. 1949-1951 között több konvoj érkezett Francia Guyanába. Az eddig összegyűjtött források alapján 51 magyar név szerepel a kitelepítettek között. Mik voltak az első benyomásaik? Hogyan próbáltak boldogulni a gyakran Zöld Pokolként emlegetett országban? Krajcsovszki Mónika jelenleg zajló doktori kutatásának kulisszáiba tekinthetünk bele.

Időpont: 2023. szeptember 29. 18:15
Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szeged, Egyetem u. 2. II. emelet, Zolnai Béla terem

Kémkedés és elhárítás gyakorlata a Kádár-rendszerben

Rohánszky Mihály és Rimner Gábor előadása keretében egy igaz történetet hallhatnak az érdeklődők egy kém életéből és az elhárítás munkájáról a lebuktatásig. Az este folyamán technikai eszközök is bemutatásra kerülnek, amivel a kémek és az elhárítók dolgoztak.

Helyszín: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára,
Budapest, Eötvös utca 7. 1. emelet oszlopos terem
Időpont: 2023. szeptember 29. 19:00–21:00

Ezt olvastad?

History Rocks! – a Sabaton zenekar első világháborús projektje Magyarországon

1918. november 11-én írta alá Németország az antanthatalmakkal a fegyverszüneti megállapodást – ezzel véget ért a négy évig tartó Nagy

X