„70 éve történt…”: Tudományos konferencia Szabadkán a magyarságot ért atrocitásokról a történelmi Délvidéken

1944. október 17-én a Délvidékre bevonuló partizánosztagok ellenőrzése alatt katonai közigazgatást vezettek be. Arról, ami ezután történt a Vajdaságban, évtizedeken át nem beszéltek. A magyar- és németellenes atrocitásokról a Magyar Szó című újvidéki napilap 1990. októberétől jelentetett meg egy sorozatot Matuska Márton tollából. Ettől kezdve a közbeszéd tárgya a Délvidéken lezajlott vérengzés, igaz, főleg csak magyar körökben. A negyedévszázados kutatómunka eredményeit összegezték a 2014. október 11-én a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon megtartott  tanácskozáson, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség szervezett karöltve a Délvidéki Kutató Központtal.

A konferencia hivatalos programja

Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az eddig elért kutatási eredmények segítenek átírni, megérteni történelmünket. Köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Vajdasági Magyar Szövetségnek, hisz – mint elmondta – támogatásuk nélkül sem a kutatóközpont, sem a csúrogi magyar áldozatok emlékére emelt szerb és magyar emlékmű nem létezne.

A konferenciának otthont adó szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épülete és díszterme (Forrás: facebook.com)

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üdvözlőbeszédében elmondta: az 1944/45-ös történések alapjaiban változtatták meg a délvidéki magyar közösség múltját, jelenét és hatással vannak a jövőjére is.  Arról is beszélt, hogy a bűn mindig egy emberhez kötődik, nem maradhat el a büntetés, de nincs kollektív bűnösség! „Nem következhet be soha többé, hogy valaki azért fizessen az életével, szabadságával és vagyonával, mert egy közösséghez tartozik, legyen az etnikai, vallási vagy bármi egyéb.” Pásztor kiemelte: a magyar és szerb politikum mára már eljutott addig, hogy a történelem ezen időszakáról a közbeszédben értelmesen lehet beszélni, de még mindig nagy a tudatlanság. Segíthetnek a szerb és a magyar köztársasági elnök megbékélésért tett gesztusai, a főhajtás a magyar és a szerb áldozatok előtt, illetve a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság munkájának eredményei. Pásztor István emlékeztetett: a szerb parlament 2013-ban elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben elítéli a kollektív bűnösség elvét, ez pedig a Szerb Haladó Párt partnerségét bizonyítja, hogy készek együttműködni a múlt feltárásában.

Pásztor István, a VMSZ elnöke üdvözlőbeszédet mondd

a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében (Forrás: vajma.info)

Zakar Péter, a Délvidék Kutató Központ elnöke arról beszélt, hogy a történelmi konferenciák szakmailag segítik a kutatókat, valamint a nyilvánosság felé közvetítik az elért eredményeket. Kifejezte reményét, hogy ennek eredményeként hamarosan mindenki olyan felszabadultan tud majd beszélni ezekről a szörnyű eseményekről, mint ahogyan a kutatók már beszélnek is. Zakar Péter szerint mindaz, ami 1944/45-ben a Délvidéken történt, európai ügynek számít, amelyet be kell kapcsolni az európai történetírásba.

A konferencián a téma jeles kutatói, történészek, helytörténészek, levéltárosok, néprajzkutatók vettek részt, akik bemutatták kutatásaik legújabb eredményeit.

Hajnal Jenő, a Vajdasági Művelődési Intézet igazgatója egy korábbi felvételen (Forrás: magyarszo.com)

Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója a kutatásokat összegezve elmondta, hogy sok olyan új eredményre jutottak, amelyek arról árulkodnak, hogy készültek olyan listák, amelyek alapján be tudják azonosítani azoknak az áldozatoknak a számát, akik az 1944–45-ös partizánterror ideje alatt meghaltak, kivégezték őket, vagy más kegyetlenségek áldozatai lettek. Ehhez jóval több anyagra volt szükség, a bírósági periratoktól kezdve a halotti anyakönyvekig. Széleskörű kutatómunkával jutottak el addig, hogy ezekből az adatokból több mint 6000 magyar áldozat neve került nyilvántartásba. A feltárt anyagok digitalizálását és tárolását egyébként a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet végzi.

                                                                                  A Pannon TV beszámolója a konferenciáról

Srđan Cvetković történész szerint a szerb társadalom egyes körei még mindig ellenállást tanúsítanak a tömeggyilkosságok feltárásával szemben. Elmondta, a tabuk feltárását a diktatúrák kegyeltjei és a második világháború utáni időkben felnőtt emberek csak nehezen fogadják el. Hangsúlyozta, a bűnöket fel kell tárni, bárki ellen és bárki nevében is követték el azokat.

A. Sajti Enikő, a Szegedi Tudományegyetem oktatója egy korábbi felvételen

(Forrás: tortenelemportal.hu)

Dr. A. Sajti Enikő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Történeti Intézetének történésze „Hideg emlékezet, vagy befogadó emlékezetkultúra?” címmel tartott előadást. Arról beszélt, hogy a magyar történetírás hogyan kezelte a kérdést. Azt kutatta, hogy a magyar hatóságoknak 1944 és 1945 telén voltak-e és ha igen, milyen eszközei, hogy a népirtás ellen tegyenek valamit, egyáltalán milyen információk jutottak el az atrocitásokról a megszállt Magyarországra. Az áldozatokra vonatkozó dokumentumok a szerbiai levéltárakban lelhetők fel, a magyarországiakban nem, de az anyaországban is találtak olyan dokumentumokat, amelyek érdekes mozzanatokra világítottak rá, mondta A. Sajti Enikő.

Forró Lajos történész egy korábbi megemlékezésen (Forrás: szegedcafe.hu)

Forró Lajos, a Délvidéki Kutató Központ alelnöke és Molnár Tibor, a Zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa az 1944-es események levéltári adatgyűjtésének vajdasági lehetőségeiről, Dr. Papp Árpád néprajzkutató a visszaemlékezésekből leszűrhető valóságról, Dr. Kovács Attila pedig a szlovéniai történésekről tartott előadást a rendezvényen.

A rangos konferencia a Délvidéki Szemle elnevezésű folyóirat bemutatása mellett „Az utolsó óráig – Egyházi személyeket ért atrocitások 1944/45-ben a Délvidéken” címet viselő dokumentum film megtekintésével zárult.

Ezt olvastad?

In nomine Domini! – Új könyv az első világháborús bácskai katonák holttá nyilvánítási eljárásairól

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány közös rendezvényen mutatta be 2021. szeptember 13-án Molnár Tibor

X