In nomine Domini! – Új könyv az első világháborús bácskai katonák holttá nyilvánítási eljárásairól

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány közös rendezvényen mutatta be 2021. szeptember 13-án Molnár Tibor In nomine Domini! A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című új könyvét az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében.

A közönséget Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy a nemzet levéltárának vezetőjeként kiemelten fontosnak tartja a hungarikának számító dokumentumok megmentését, megőrzését, feltárását és feldolgozását – ez a misszió pedig nem korlátozódhat csak az állami levéltárakra, hanem ki kell terjeszteni az egyháziakra és a mai határokon túliakra is.

A második köszöntőt Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek mondta, aki köszönetet mondott Pintér Tamásnak, hogy jelen lehet. Beszédében azt is kiemelte, hogy egyházjogászi szemmel rendkívül ötletesnek, egyúttal fontosnak tartja, hogy Molnár Tibor a halottá nyilvánítási eljárásokat használta fel forrásként a veszteségkutatáshoz, mivel erre korábban nem volt példa.

A kötetet Pintér Tamás ismertette, aki nemcsak a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetőjeként vett részt a rendezvényen, hanem a Nagy Háború Blog szerkesztőjeként, illetve a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány elnökeként is. Pintér Tamás felidézte ismeretségüket és közös munkájukat Molnár Tiborral, aki a Nagy Háború Blog legtermékenyebb szerzői közé tartozik. A zentai Történelmi Levéltár munkatársaként 1999 óta dolgozó történész kutatómunkája magyar és nemzetközi viszonylatban is példaértékű. Módszertanilag és a feltárt tényanyagot nézve egyaránt sokat tett hozzá az első világháborús veszteségkutatásokhoz, különös tekintettel a Délvidékre. A veszteségkutatás általában katonai és polgári forrásbázisra épül, ezért számít újdonságnak, hogy a szerző új, immár hetedik kötetét egyházi forrásanyagra építette. A holttá nyilvánítási eljárást eltűnt katonák feleségei indíthatták el a helyi plébánián, amennyiben újra meg kívántak házasodni, hiszen a katolikus egyház tanítása értelmében a házasság holtig tart. A vizsgálat során bekérték a szükséges dokumentumokat, valamint meghallgatták a lehetséges szemtanúkat, így terjesztve fel az érseki székhelyre az egyes ügyeket, ahol meghozták az ítéleteket. Az elcsatolt bácskai területek esetében a Kalocsai Érseki Szentszék volt illetékes, így az irategyüttes ma a Kalocsai Érseki Levéltár őrzésében található meg. A szerző 1334 személy holttányilvánítási eljárásának adatait dolgozta fel, amelynek segítségével 84 bácskai településre vonatkozóan vont le következtetéseket és tárt fel személyes tragédiákat. Az adatokat minden településhez kapcsolódóan azonos struktúrában rögzítette, így a könyv egy későbbi elektronikus adatbázis alapjául is szolgálhat.

A rendezvény végén a szerző, Molnár Tibor köszönetet mondott a résztvevőknek és a szervezőknek, valamint Pintér Tamásnak a szerkesztői munkáért, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a könyv a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában, a Délvidékiek a nagy háborúban sorozat negyedik köteteként látott napvilágot.

A kötet megjelenési adatai: Molnár Tibor: In nomine Domini! A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára. Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2021. Érdemes elolvasni a kötetet bemutató Pintér Tamás részletes ismertetőjét is a Nagy Háború Blogon, ide kattintva.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

A bácskai róna utolsó magyarja – Végel László regénye

Végel László Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényéhez a következő Márai Sándor idézetet választotta mottóul: ,,Az önéletrajz csak akkor jogosult, ha az

X