„A háború, amely véget vetett a békének”: Beszámoló a moszkvai első világháborús kiállításról

A moszkvai Multimédiás Művészeti Múzeum nagyszabású első világháborús centenáriumi kiállítása széleskörű nemzetközi együttműködés és összefogás eredményeként valósult meg, amelyben tevékeny szerepet játszott számos európai ország múzeuma, alapítványa és magángyűjtője is.[1] A tárlat elnevezését a The War That Ended Peace: The Road to 1914 („A háború, amely véget vetett a békének: Út 1914-hez”) könyv címéből kölcsönözte, ennek szerzője, Margaret MacMillan, oxfordi történész és neves professzorasszony az 1916 és 1922 között a brit miniszterelnöki posztot betöltő David Lloyd George dédunokája is volt egyben.

Elnevezéséhez hűen a tárlat az első világháború eseményeit követi végig és mutatja be a háború részvevőinek szemszögéből. Az időrendben felállított installáció a múzeum két alsó szintjét foglalja el és lehetőséget nyújt a látogató számára, hogy megismerkedjen az első világháború legfontosabb csatáival, a katonák és a hátországok hétköznapjaival a lőszergyárak munkásaitól egészen a kórházi ápolókig. A korabeli propaganda plakátjainak gúnyrajzain keresztül a kiállítás a nagyhatalmak közötti vetélkedés okaira és tévhiteire próbál rávilágítani, majd a meghatározó június 18-i napot felelevenítő fotókiállításhoz jut az érdeklődő. A sokak számára ismerős jelenetek között láthatunk egy-egy fényképet a kocsijával elhaladó Ferenc Ferdinánd trónörökösről és a feltételezett merénylőt lefogó csendőrökről is. A két fénykép között eldördült pisztolylövés így két  szembenálló valóság, a feszültségterhes békekor és az európai háború közé ékelődik szimbolikusan.

A szarajevói merényletet követő háborús évekről a monoton hangulatot árasztó hosszúkás, széles fehér falakon szemlére tett fényképek tanúskodnak. A kiállítás szervezői az audiovizuális eszközök széles tárházát felhasználva próbálják megeleveníteni a látogatók számára a száz évvel ezelőtti háború 1554 napját, amelyben összesen 38 ország vett részt. A 22 millió katonai és 11 millió polgári áldozatot követelő Nagy Háborút a korabeli filmhíradókat, hangfelvételeket, hetilapokat, szórólapokat, karikatúrákat, plakátokat és litográfiákat felölelő tárlat a tankönyvek gyakran élettelen, színtelen, statisztikai számadásait meghaladva, az audiovizuális eszközök dinamizmusával és színvilágával ismerteti, sikeresen eleveníti meg a háború napjait, s mutatja be a halál mögött megbúvó életet.

A tudományt korabeli újításaival, találmányaival a háború szolgálatába állító első világháború e téren is korszakhatárnak számít az emberiség történetében. A tankok, a tengeralattjárók, a harci repülők, a gépfegyverek, a mérgező harci gázok és a lövészárkok mellett a kiállítás kitér a helyszíni fényképes haditudósítás kialakulására és fejlődésére is. A korabeli hadibeszámolók szerves részei a tárlatnak, közülük is kiemelkedik a francia Le Miroir magazin, amely szinte napi rendszerességgel közölt hírt, beszámolót a frontvonalakról. A haditudósítók professzionális fényképei mellett a kiállítás korabeli amatőr felvételeket is bemutat. A felvételek között találjuk Sergei Ivanovich Vavilov, a Szovjet Tudományos Akadémia egykori elnöke, illetve Anna Maria Borghese olasz hercegnő képeit is. A hercegnő, aki Olaszország hadba lépésétől kezdve a Vöröskereszt kötelékében teljesített szolgálatot, egyike volt a világ első női amatőr fényképészeinek.

Egyes katonai alegységek bemutatásának külön kiállítóteret szentel a múzeum, így a látogatók többek között megismerhetik a 267. orosz gyalogos ezredet, a belga páncélos hadtestet, a lengyel légiót, az angol-orosz kórházat, valamint a brit és az orosz haditengerészet együttműködését. A kiállítás továbbá kellő figyelmet szentel a hadifoglyok helyzetének javításáért 1917-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, de kitér a brest-litovski békére, a Párizs környéki békeszerződésekre és a Nemzetek Szövetségének (ismertebb nevén a Népszövetségnek) megalakulására is.

Winston Churchill gondolatai kiváló keretet adnak és összefogják a moszkvai installációt, amely így nemcsak sikeresen lép túl a puszta történelmi tények vázolásán és megjelenítésén, de üzenetet közvetít a jelennek is. Churchill alábbi mondatai pedig nemcsak tökéletesen illeszkednek egy kiváló kiállításhoz, de sajnos napjainkban is aktuálisak, érvényesek:

Az emberiség soha korábban nem került hasonló helyzetbe. A megfelelő erkölcs és bölcs vezetők hiányában az emberek kezébe első alkalommal kerültek olyan fegyverek, amelyekkel gond nélkül elpusztítható az emberiség. Ez lett hát a korábbi nemzedékek dicső tetteinek végeredménye. Az emberek jobban tennék, ha megállnának egy pillanatra elgondolkodni mindezen és az ebből fakadó új felelősségen.

A moszkvai Multimédia Művészeti Múzeum első világháborús kiállítása 2014. július 4. és október 19. között tekinthető meg.

[1] A kiállítás létrejöttében az alábbi intézmények játszottak szerepet: Multimédiás Művészeti Múzeum, Moszkva; Etablissement de communication et de production audiovisuel de la Défense, Franciaország; Albert-Kahn, musée et jardin départementaux, Boulogne-Billancourt, Franciaország; Foundation for Preservation of the Russian Heritage, Brüsszel; The Royal Museum of Army and Military History, Brüsszel; Orosz Nemzeti Film- és Képarchívum, Moszkva; Nemzetközi Vöröskereszt, Genf és Moszkva; Museum of Nicephore Niepce, Chalon-sur-Saone, Franciaország; az Orosz Tudományos Akadémia Levéltára, Moszkva; Nemzeti Irodalmi Múzeum, Moszkva; Imperial War Museum, London; Lengyel Katonai Múzeum, Varsó; Hadtörténeti Múzeum, Bécs; Renault Levéltár, Franciaország; valamint orosz, francia és olasz magángyűjtők.

Ezt olvastad?

Fraknói-centenárium 1924–2024 – A X. Fraknói Akadémia

A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport 2024. május 2. és 4. között immár tizedik alkalommal rendezte meg hagyományos, egyháztörténeti konferenciával

X