A II. világháború 80 év távlatából – A történelemoktatás és az emlékezés kihívásai

A II. világháború befejezésének 80. évfordulójához kapcsolódóan nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten 2025. június 2–3-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán. A II. világháború — 80 év távlatából. A történelemoktatás és az emlékezés kihívásai (World War II — 80 Years After: Challenges for Historical Education and Commemoration) című eseményt a lengyel székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közösen szervezte.

A kétnapos konferencia előadásai, kerekasztal-beszélgetései és workshopjai a következő kérdésekre keresték a választ. Hogyan lehet hatékonyan, színvonalasan és szakszerűen oktatni a második világháború történetét? Miként lehet előtérbe helyezni a háborús bűnöket, a népírtás, a kényszermunka, a bebörtönzés és kitelepítés tapasztalatait? Hogyan lehet elősegíteni, hogy a fiatal generáció még inkább magáénak érezze a múlt emlékezetét?

A konferencia résztvevőit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár (Belügyminisztérium), Jan Rydel, az ENRS Irányító Bizottságának tagja, Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke, szintén az ENRS Irányító Bizottság tagja, valamint Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora köszöntötte.

Az első panelbeszélgetés, amelyet Keith Lowe (brit történész, író) moderált, a II. világháborús emlékezet kelet- és nyugat-európai perspektíváit vizsgálta. A pódiumon Borhi László (Indiana University Bloomington, USA), Michal Keim (Szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete, Pozsony), Robert Kostro (volt Lengyel Történeti Múzeum-igazgató, Varsó) és Varga Zsuzsanna (ELTE BTK Történeti Intézet) foglalt helyet.

A konferencia első napjának zárásaként a résztvevők megtekinthették a Placid, avagy játszma a halállal című színdarabot. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Ülj Közelebb Produkció együttműködésében születő darabot először a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én állították színpadra.

Az előadás Olofsson Placid (1916–2017) bencés szerzetes, pap, pedagógus és Gulag-túlélő élettörténetén keresztül idézte fel a szovjet munkatáborok embert próbáló mindennapjait, hangsúlyozva a hit, a remény és a szolidaritás megtartó erejét még a legzordabb körülmények között is. Olofsson atya szavai – „Én még a Gulagon is a Szovjetunió legboldogabb embere voltam” – a színpadi előadás központi üzenetévé váltak. A darab Bezerédi Zoltán (Halál) és Martinkovics Máté (Olofsson Placid) színművészek előadásában, Szabó Borbála és Fehér Pörzse szövegéből, Bezerédi Bendegúz rendezésében szólalt meg, a produceri munkát Serfőző Krisztina végezte.

Délután Ioana Hasu-Georgiev (Románia) előadása és workshopja gondolkodásra hívta a pedagógusokat arról, hogy a történelem oktatásában miként lehetne még inkább előtérbe helyezni a személyes történeteket, dokumentumokat és szemtanúi visszaemlékezéseket. Ezek elősegíthetik a tanulók érzelmi kötődését, szolidaritását és kritikus látásmódját, és még inkább előmozdíthatják a történelemmel való „párbeszédet”.

A második napon a „Sound in the Silence” (Hang a csendben) című dokumentumfilm vetítésével folytatódott a konferencia. Ezt panelbeszélgetés követte arról, hogy miként lehet a második világháború emlékezetét a 21. század oktatásában és közgondolkodásában erősíteni. Goldmann Márta (Holokauszt Emlékközpont), Matthias Heyl (Ravensbrücki Emlékhely), Paweł Ukielski (Varsói Felkelés Múzeuma) és Maria Axinte (Pitesti Börtön Emlékhely) Justyna Radziukiewicz (ENRS) moderálása mellett osztották meg tapasztalataikat. Ezt követően Urszula Bijoś (ENRS), Baczoni Dorottya (XX. Század Intézet, Terror Háza) és Maria Axinte arról folytattak eszmecserét, miként készítsék fel a diákokat arra, hogy látogatásuk során még inkább átélhessék és feldolgozhassák a történelmi helyszínek szimbolikus üzenetét.

A konferencia zárásakor Iga Raczyńska, az ENRS igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a rendezvény előadásai és beszélgetései rendkívül értékesek és előremutatóak voltak, így elmélyült tapasztalatcserét tettek lehetővé. Kifejezte reményét, hogy a jövőben is folytatódni fog ez a gyümölcsöző együttműködés, előmozdítva a 20. század közös európai emlékezetének formálását.

Dévai Pál

Ezt olvastad?

Ügynökakták, ügynökmúlt, ügynökök

Az ügynökakták nyilvánosságáról rendszeresen viták folynak Magyarországon. E vitákat lezárni látszik az a bejelentés, mely szerint jelen év október 22-én

X