II. világháború
Zsidó nyilas suhancok esete – Mózes Ferenc és Grünberger György története
Az 1944-es év a magyar történelem egyik legkatasztrofálisabb időszaka volt. Politikai kalandorok és erőszak jellemezte ezt az esztendőt. Két, ekkor 16 éves pesti zsidó srác, Mózes Ferenc és Grünberger György
Németország megsemmisítő háborúja
1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a német és a román csapatok részvételével megkezdődött a Barbarossa-hadművelet, azaz a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni háborúja. Ennek az eseménynek a jelentősége több
Kórházvonattal a keleti fronton – Reményi József naplója és fényképei
Az utóbbi másfél évtizedben a második világháborús ego-dokumentumok kiadása és feldolgozása (elég utalnunk itt Kunt Gergely és Pihurik Judit munkásságára) kapcsán is a naplók és visszaemlékezések kutatásának egyfajta reneszánszáról beszélünk.
A deportálások végjátéka – a kistarcsai internálótábor
Április 16. a magyar holokauszt emléknapja: 1944-ben e napon kezdődött ugyanis a gettósítás, a zsidók kijelölt városrészekbe, épületekbe költöztetése, ami egyben a deportálás előjátéka is volt. A teljes folyamat kevesebb
„Mindenkinek vissza fogok mérni.” Szálasi mint vezető
Szálasi Ferencnél megbízhatóbb szövetségest keresve sem találhatott volna Hitler. Őszinte és szavatartó ember volt politikusként is, aki ráadásul kétely nélkül állt ki a náci Németország mellett – nemcsak geopolitikai okokból,
A magyar partizánellenes hadviselés gazdasági vonatkozásai
Az 1941–1944 közötti német, illetve tengelyhatalmi megszálló politika az elfoglalt szovjet területeken számtalan ellentmondással volt terhelt. Ezek az ellentmondások egyfelől fakadtak a nemzetiszocialista rendszert jellemző intézményi és hatásköri vitákból, illetve
Miklós Béla tábornok harctéri pályafutása 1941–1944
Magyarország II. világháborús hadtörténetének tanulmányozásakor Miklós Béla személye megkerülhetetlen. Magasan képzett és kitüntetett katonatiszt volt, végigharcolta a Nagy Háborút, majd jelentős pozíciókat töltött be a Magyar Királyi Honvédségben előbb mint
„1944-ben tragikus fordulatot vett a sorsom” – M. Imréné jóvátételi ügye
Köztudott, hogy a holokauszt során nem csak zsidókat deportáltak Magyarországról: szép számmal voltak az elhurcoltak között romák és olyanok is, akik nem származásuk vagy vallásuk miatt kerültek a náci táborokba.
A magyar kőolaj-feldolgozóipar decentralizálása és „zsebfinomítók” létrehozása 1944-ben
1944 tavaszától a tengelyhatalmak kőolajiparát célzott légitámadásokkal is gyengítették az angolszász nehézbombázó kötelékek. Ennek hatását így foglalta össze Albert Speer a háború után írt memoárjában: „1944. május 8-án visszatértem Berlinbe,
75 cikk a második világháborúról | Válogatás eddig megjelent írásainkból
Hetvenöt éve, 1945. május 8-án tette le a fegyvert a náci Németország, amivel az európai hadszíntéren véget ért a második világháború. Cikkünkben olyan eddig megjelent írásainkból válogattunk, amelyek a világháborúval kapcsolatosak.