II. világháború
A Magyar Front és az 1944. évi magyarországi zsidódeportálás
Egy korábbi írásomban a szövetséges propaganda, valamint a magyar zsidók deportálásának kapcsolatait igyekeztem feltárni. A szövetséges légierők által leszórt röplapok felkutatása során egy döbbenetes dokumentumra bukkantam. Ennek megrázó tartalma a
Budapest ostroma a 20–21. századi magyar szépírók szemével
Hetvenhét éve, 1945 február 13-án ért véget Budapest ostroma. 1944 végnapjaitól Pest hozzávetőleg egy, Buda pedig közel két hónapon keresztül pusztító harcok színhelye volt, melynek eredményeként a város jelentős része
Légi párbaj a Velencei-tó felett. Nyikolaj Mihajlovics Szkomorohov érdemszerző légiharca 1944. december 21-én
A kutató számára sokszor jó megerősítést jelent, ha kutatott témájában egy-egy eseményről több forrás is beszámol, így a több, nagyjából egybehangzó leírásnak köszönhetően hitelesen és akár eltérő nézőpontokból, részleteit tekintve
A hazai talajmechanika, és az első magyar katonai elektronikai laboratórium megalapítója – Jáky József munkássága
Jáky József, a Budapesti Műegyetem professzora szigorú, de diákjai körében is nagy rajongással körbevett tanárként munkássága során számos területen úttörőként tevékenykedett. Hazai és nemzetközi viszonylatban is nagy sikereket ért el
A magyar megszálló csapatok első „partizánvadászata” – Buki, 1941. november 3–5.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a megszállt szovjet területeken a magyar csapatok és a szovjet partizánok küzdelme. 1941 és 1944 között előbb 40 ezer, majd 1943 közepére közel
Zsidó nyilas suhancok esete – Mózes Ferenc és Grünberger György története
Az 1944-es év a magyar történelem egyik legkatasztrofálisabb időszaka volt. Politikai kalandorok és erőszak jellemezte ezt az esztendőt. Két, ekkor 16 éves pesti zsidó srác, Mózes Ferenc és Grünberger György
Németország megsemmisítő háborúja
1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a német és a román csapatok részvételével megkezdődött a Barbarossa-hadművelet, azaz a tengelyhatalmak Szovjetunió elleni háborúja. Ennek az eseménynek a jelentősége több
Kórházvonattal a keleti fronton – Reményi József naplója és fényképei
Az utóbbi másfél évtizedben a második világháborús ego-dokumentumok kiadása és feldolgozása (elég utalnunk itt Kunt Gergely és Pihurik Judit munkásságára) kapcsán is a naplók és visszaemlékezések kutatásának egyfajta reneszánszáról beszélünk.
A deportálások végjátéka – a kistarcsai internálótábor
Április 16. a magyar holokauszt emléknapja: 1944-ben e napon kezdődött ugyanis a gettósítás, a zsidók kijelölt városrészekbe, épületekbe költöztetése, ami egyben a deportálás előjátéka is volt. A teljes folyamat kevesebb
„Mindenkinek vissza fogok mérni.” Szálasi mint vezető
Szálasi Ferencnél megbízhatóbb szövetségest keresve sem találhatott volna Hitler. Őszinte és szavatartó ember volt politikusként is, aki ráadásul kétely nélkül állt ki a náci Németország mellett – nemcsak geopolitikai okokból,