A könyvek grófja – Apponyi Sándor öröksége a nemzeti könyvtárban

Az Apponyi név hallatán minden bizonnyal sokaknak gróf Apponyi Albert (1846–1933) jut eszébe, aki a párizsi békekonferencián (1920) a magyar delegációt vezette. Jelen emlékezés tárgyát azonban nem ő, hanem másodunokatestvére, gróf Apponyi Sándor és az ő munkássága képezi, aki a könyv- és művelődéstörténet szempontjából ugyanannyira megkerülhetetlen figurává vált, mint a politikatörténetben Apponyi Albert.

Apponyi Sándor gyermek- és ifjúkora

Apponyi Sándor 1844. január 19-én született Párizsban, ahol édesapja, Apponyi Rudolf (1812–1876) követségi titkárként dolgozott. Fiatalkorát Nyugat-Európában töltötte. Középfokú tanulmányait magánúton – nevelője Elefánthy Ferenc, egykori negyvennyolcas honvéd volt –, a felsőfokúakat Münchenben végezte. Diplomata család sarjaként magától értetődött, hogy számára is ez a karrierút kínálkozzék. Édesapja 1876-ban elhunyt. Ez a tragikus esemény megváltoztatta a fiatal gróf életét. Úgy döntött, hogy haza költözik Lengyelre, a családi kastélyba. Két évvel később, 1878-ban feleségül vette Esterházy Alexandra grófnőt. Hazatérve megpróbálkozott a politikai pályával, de nem járt benne sikerrel. Végül úgy döntött, hogy életét a számára oly kedves időtöltésnek, a régi könyvek gyűjtésének és tanulmányozásának szenteli.

A könyvgyűjtés szenvedélye

Apponyi régi könyvek iránti rajongása már fiatal korában is megmutatkozott. Kezdetben mindenféle régi nyomtatványt vásárolt, majd Elefánthy Ferenc és Thomas Wattsnak, a British Múzeum-beli Hungarica-gyűjtemény referensének hatására az ifjú Sándor figyelme a magyar vonatkozású művek felé terelődött. Egészen fiatalon, 14 éves korában megvásárolta Zrínyi Miklós 1664-ben, Londonban megjelent angol nyelvű életrajzát, valamint Laskai Osvát latin nyelvű prédikációgyűjteményét, a Biga salutist (Hagenau, 1506).

Apponyi Sándor könyvtáráról Dézsi Lajos (1868–1932) irodalomtörténész a lengyeli kastélyban tett látogatásáról írt beszámolójában a következőket fogalmazta meg:

„Gróf Apponyi Sándornak két könyvtára van, két külön álló nagy teremben elhelyezve. Az egyik modern könyvtár angol, francia, olasz és német klasszikusok, útleírások, földrajzi, történeti művek, emlékiratok, művelődéstörténeti nagy díszművek és folyóiratok válogatott gyűjteménye. […] Egy másik terem a ritkaságok könyvesháza. […] A könyvtárterem berendezése a tulajdonos tervei szerint készült s két részből áll: a ritka nyomtatványokból s az azokra vonatkozó művekből és bibliográfiai apparatusból.” (Dézsi 1924, 30–31.)

A Hungarica-gyűjtemény mellett említést érdemel Apponyi Sándor metszetgyűjteménye is, amely olyan unikumokat tartalmaz, mint például a Tabula Hungariae, Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe. Fontos kiemelni, hogy nemcsak a régi könyveket gyűjtötte, hanem az azokkal foglalkozó szakkönyveket is. Maga is komoly bibliográfiai munkát végzett, aminek ékes bizonyítéka az általa írt katalógus. Ebben a pontos könyvészeti leírásokon túl kitér az egyes könyvek külsejére, sorsára, tartalmára, és a magyar vonatkozásokkal is részletesen foglalkozik.

Az Apponyi-hagyaték további sorsa

Apponyi 1925. április 18-án, Lengyelben hunyt el. Teljes könyvtárát a nemzeti könyvtárra (azaz a mai Országos Széchényi Könyvtárra) hagyta, az ajándékozási okirat 1924. szeptember 15-én kelt. Széchényi Ferenc egykori adományához hasonlóan az Országgyűlés Apponyi adományozását és érdemeit is törvénybe iktatta (1925. évi I. törvénycikk gróf Apponyi Sándor Magyar Könyvtáráról). Felesége, Esterházy Alexandra grófnő a könyvek tárolásáról is gondoskodott. Végrendeletében a lengyeli kastély könyvtárszobájának bútorzatát a nemzeti könyvtárnak adományozta.

Végezetül szeretném az olvasók figyelmébe ajánlani az MNM KK OSZK Régi Nyomtatványok Tárának tartalomszolgáltató felületét, a Régi Ritkát, ahol szabadon elérhető és kereshető Apponyi Sándor metszetgyűjteménye.

Az Apponyi Sándor halálának 100. évfordulójára emlékező Apponyi-emlékév keretében az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának munkatársai fontos feladatuknak tartják a gróf életének, tevékenységének és gyűjteményének bemutatását. Érdemes az #Apponyi100 #ApponyiSándor hastageket keresni a nemzeti könyvtár közösségimédia-felületein az érdeklődőknek!

Csapó Fanni
MNM KK OSZK Régi Nyomtatványok Tára

Felhasznált irodalom:

Dézsi Lajos: Látogatás Gróf Apponyi Sándornál. Magyar Bibliofil Szemle. 1924 (1) 1. 28–36.

Reiter László (szerk.): Gróf Apponyi Sándor emlékezet. Bp., Magyar Bibliophil Társaság, 1926.

Soltész Erzsébet: Apponyi Sándor Hungarica-gyűjteménye és katalógusa. In: W. Salgó Ágnes (szerk.): Magyarország és Európa az Apponyi-gyűjtemény tükrében. Emlékülés és kiállítás Apponyi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából. Bp., OSZK, 1995.

W. Salgó Ágnes: Gróf Apponyi Sándor. In: Boka László – Ferenczyné Wendelin Lídia (szerk.): Gyűjtők és gyűjtemények: A Nemzeti Könyvtár gyűjteményes kincsei és történetük. Bp., OSZK–Kossuth, 2004. 116–131.

Régi ritka

Ezt olvastad?

Historiográfia és nemzetpolitika határán – Molnár Antal a moldvai magyarság kutatástörténetéről

Molnár Antal legújabb, immár 23. önálló kötete (Magyar kutatások a Vatikánban a moldvai magyarság történetéről) a moldvai katolikusok történetére vonatkozó

X