19-20. század
„A látás nyilvános helye” – A Műcsarnok otthonra találása
A millenniumi ünnepségek keretében, 1896. május 4-én adta át I. Ferenc József adta a városligeti Műcsarnok épületet, s nyitotta meg kapuit a Műcsarnok első kiállítása. Az alábbiakban röviden áttekintjük a
Megtalálni az előremutató és erőt adó történeteket – interjú Kertész Botonddal
A vészkorszakban ezreket megmentő Sztehlo Gábor evangélikus lelkész életútjának tudományos feltárására kutatócsoportot állított fel az Evangélikus Hittudományi Egyetem és az Evangélikus Országos Gyűjtemény 2021 márciusában, amelynek vezetésével Kertész Botondot bízták
Sonka, tojás, kalács… konferencia? – Beszámoló a SZETE harmadik konferenciájáról
A tavaly még ideiglenesnek tűnő online konferenciák a járványhelyzet elhúzódásával állandósultak a tudományos életben és lassan már megszokjuk, hogy a virtuális térben zajlanak. Nem volt ez másként a Szegedi Történészhallgatók
Fiatal kutatók Clio műhelyében
Az Eötvös József Collegium Történész műhelyének Konferencia Clio Műhelyében című rendezvényét immár hetedik alkalommal rendezték meg 2021. március 19–20-án, a jelenlegi járványhelyzetre való tekintettel online módon. A hagyományossá vált, műhelytagok
Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok
125 éve, 1896. április 11-én nyerte Hajós Alfréd az olimpiák történetének első magyar bajnoki címét. Hogy aztán pár perccel később rögtön a másodikat is megszerezze. Az első ismert magyar úszóverseny
Ki volt br. Szilassy Gyula? – Első rekonstrukció a kortársi értékelések mentén
2020-ban, születésének 150 évfordulóján a kortársainak, munkatársainak tollából fennmaradt benyomásokat, véleményeket kívánjuk ezen cikk útján összegyűjteni. A címben megfogalmazott kérdésre kielégítő és kimerítő választ a br. Szilassy Gyula halálának 100.
A Red Dead Redemption 2. játék történelmi hátteréről
Talán nem túlzó állítás, hogy az 1980-as években született korosztályból sokak meghatározó gyerekkori olvasmányélménye volt James Fenimore Cooper öt kötetből álló Bőrharisnya-ciklusa, ami szüleink könyvtárában általában a Nagy indiánkönyv címmel
„Mert akármit mondanak is, kívülről, főképp a Duna felől, az új országháza csodaszép épület” – az Országház fogadtatása
Az 1880-as évek első felében az Országház létesítésének gondolata, illetve a tervpályázat és a kiválasztott terv a közérdeklődés középpontjában állt. Utóbb az elkészült épület került a dicséretek és bírálatok kereszttüzébe.
„Egy díszes, emlékszerű parlamentháznak felállítása csak akkor jöhetne kérdésbe, ha az önálló államiság kivívva lenne” – vita az Országház tervezése körül
Az Országház a dualizmus-kori Magyarország nagy és szimbolikus építési akciója volt. Tervezése és kivitelezése éveken-évtizedeken át a figyelem középpontjában állt, vele kapcsolatosan építészeti, ideológiai és politikai megfontolások egyaránt jelentkeztek. Történetéhez
Új kutatások a dualizmus parlamentarizmusáról – Az NKFIH (OTKA) egri kutatócsoportjának ötéves munkája
Az Eszterházy Károly Egyetemen 2015 és 2020 között működött „A dualizmus kori magyar országgyűlések tagjainak feltárása és társadalomtörténeti elemzése” címet viselő NKFIH (OTKA) által támogatott kutatócsoport. Az alábbiakban a kutatócsoport