„Ejtőernyősök vagyunk, hadnagy. Mi mindig be vagyunk kerítve.” – Az elit alakulat történészszemmel

A valaha készült talán leghitelesebb történelmi sorozat. Ezzel az egy mondattal jellemezhető legjobban a 2001-ben az HBO által bemutatott Az elit alakulat (Band of Brothers) című tízrészes történelmi minisorozatot, ami az amerikai 101. légi szállítású hadosztály egy századán keresztül kalauzolja el a nézőt a második világháború nyugat-európai hadszínterére Normandiától egészen a bajor és osztrák Alpokig.

A sorozat igen jó alapokra építkezhetett. 1992-ben jelent meg Stephen A. Ambrose Band of Brothers E Company, 506th Regiment, 101st Airborne: From Normandy to Hitler’s Eagle’s Nest című könyve, mely nagy mértékben az oral history módszerével gyűjtött forrásokra támaszkodva mutatja be a század történetét. A könyv számos veteránt megszólaltatott élményeik kapcsán, s ezek a személyes élmények a sorozatban is visszaköszönnek. A megfilmesítés jogait Steven Spielberg és Tom Hanks párosa szerezte meg, akik a film executive producereiként tevékenykedtek – Tom Hanks egy epizód társszerzőjeként, illetve rendezőként is feltűnik.

A sorozat az Ambrose könyvének címében is említett, a 101. légi szállítású hadosztály, 506. ejtőernyős gyalogezred 2. zászlóaljának E jelű, a korszak amerikai katonai „ABC-je” alapján „Easy”-nek nevezett századával foglalkozik. Hogy a készítők megtartották a fókuszt ezen az alakulaton, ennek az alegységnek a katonáin, az azért is szerencsés, mert így megtarthatták Ambrose könyvének legnagyobb előnyét is: a személyes élményeken keresztül átélhető történelmet. És nagy valószínűséggel a sorozat sikerének és mai napig övező rajongásnak is a kulcsa, hogy a háborút egy egészen új szemszögből, az átlagemberek szemén keresztül láttatta.

A sorozat 10 epizódja az Amerikában zajló alapkiképzéstől mutatja be a század történetét egészen a háború végéig és a katonák leszereléséig. Minden epizód elején pár rövid interjúrészletet tekinthetnek meg a nézők az eseményeket átélt veteránokkal, amik megadják az epizód alaphangulatát. Az epizódok körülbelül egy óra hosszúak, s egy-egy eseményre, illetve karakterre fókuszálnak: az első epizód például a kiképzésre és a normandiai partraszállást megelőző gyakorlatozásra, valamint a Richard Winters hadnagy (Damian Lewis) és Herbert Sobel százados (David Schwimmer) közti konfliktusra fókuszál, míg például a hetedik epizód Carwood Lipton főtörzsőrmester (Donnie Whalberg) szemszögéből mutatja be a Bastogne-t követő harcokat. De nemcsak a tisztekre és tiszthelyettesekre fókuszál a sorozat, több epizód középpontjában egyszerű közlegények állnak.

Emellett minden epizód komoly hangsúlyt fektet az alakulat katonái közti dinamikákra, barátságokra, és arra, hogy miként élik meg a háborút. Ez a sorozat leginkább erős része, mivel a szimpla eseménytörténet mellett személyesebbé teszi az élményt a néző számára. A sorozat epizódjai alatt végigkövethetjük, ahogy a lelkes, fiatal férfiak, akik önként jelentkeztek, hogy ejtőernyővel, az égből induljanak harcba, végigküzdik a kiképzéseket és gyakorlatokat, s csapattá kovácsolódnak, majd lelkesen harcba szállnak Európa felszabadításáért. Azonban az első epizódok lelkes katonáin egyre inkább nyomot hagy a háború, s az utolsó epizódokra egyre  jobban láthatóvá és érezhetővé válik, ahogy a katonák „kiégnek” és megtörnek a háború és az átélt borzalmak, valamint az elszenvedett veszteségek hatására. Ezt a személyes aspektust ritkán tudják ennyire jól bemutatni a háborús filmek.

Különösen fontos és érdekes, ahogy a sorozat a Bastogne körüli harcokat bemutatja két epizódon át, valamint az utolsó epizód, amikor a katonák az európai háború utolsó napjaiban, illetve azt követően várják a hazautazást. Bastogne bemutatása ilyen módon azért fontos, mert bár a németek 1944. decemberi ardenneki offenzívája eléggé ismert, ahogy az ejtőernyősök városért tanított ellenállása is, mégis nagyon nehéz elképzelni, milyen elkeseredett helyzetbe is kerültek az amerikai gyalogosok a város védelme során. Szintén ritkán esik szó arról, hogy a körülzárt csapatokat felmentő erők érkezését követően a légi szállítású alakulatokat nem vonták vissza az arcvonalból, hanem részt vettek a következő műveletekben is.

Az utolsó epizód tanulsága talán még fontosabb, itt ugyanis azt láthatjuk meg, mi történik akkor, amikor véget ér egy háború. A legtöbben ezt úgy képzelik el, hogy a háború végével a katonákat leszerelik, hazaküldik, a seregeket feloszlatják és mindenki visszatérhet a civil életbe. A valóság ezzel szemben az, hogy a tűzszünetek aláírását követően szükség van megszálló erőkre, mivel az ellenséges erők fegyverletételét követően is el kell látni különböző feladatokat, amikhez szükségesek ezek a csapatok. Ne felejtsük el, hogy Németország 1949-ig gyakorlatilag megszállási zónákra volt osztva, s nem rendelkezett önálló kormányzattal! Szintén nem szoktunk belegondolni, hogy bár Európában 1945 tavaszán véget ért a háború, a Csendes-óceáni térségben azonban még javában dúlt: 1945 áprilisában indult a harc Okinava szigetéért, s az év nyarán a Szövetségesek a Japán elleni potenciális invázió lehetőségét és a szükséges erők mértéket mérlegelték. A sorozat ebbe az időszakba is remek betekintést nyújt a katonák szemszögéből!

A történet megértését nagyban segíti, hogy az epizódok elején, illetve az epizódok során az időpontokat, időbeli ugrásokat jelölik a készítők, illetve az epizódok végén egy-egy rövid összefoglaló szöveget kapunk a bemutatott eseményekről.

A sorozathoz készült interjúk egy önálló, tizenegyedik epizódot alkotnak, ez azonban Magyarországon nem elérhető az HBO szolgáltatásán keresztül, s nem is került adásba, viszont igen hasznos forrásanyag, s a YouTube-on megtalálható eredeti, angol nyelven.

A sorozat a történelmi hitelesség terén a lehető legmagasabb szinten áll, amit egy játékfilm/sorozat képes elérni. Természetesen vannak apróbb eltérések, „tökéletlenségek”, de ezek abszolút elhanyagolhatók és a hitelesség rovására sem mennek. Amit viszont szeretnék kiemelni, hogy a magyar szinkron néhol borzalmasra sikerült. Nekem legalábbis borzasztóan zavaró volt, hogy az epizódok során az ezred- és zászlóaljszinteket folyamatosan szinonimaként használják a készítők, holott ez két különböző vezetési szint; s más esetekben is vannak félrefordítások, különösen katonai kifejezések esetén. Ettől függetlenül azonban magyarul is jól követhető és érthető a sorozat.

Nem véletlen tehát, hogy Az elit alakulat legendás státuszba emelkedett a történelmi sorozatok között. Egyértelműen egyike a második világháború eme szeletét legpontosabban és leghitelesebben bemutató alkotásoknak, és az egyik legjobb, a háború emberi oldalát is bemutató sorozat. A sorozat kritikai elismerésben is részesült: Az elit alakulat Gloden Globe és Emmy díjat is kapott mint a legjobb minisorozat. A hatását – mind a társadalmi, mind pedig a színészekre gyakorolt hatás szempontjából – mi sem mutatja jobban, mint hogy a partraszállás 80. évfordulója alkalmából a sorozat néhány színésze ejtőernyős ugrást fog végrehajtani Franciaországban, s az erről készült dokumentumfilmet később be is mutatják.

Lengyel Ádám

Ezt olvastad?

Egy populista amerikai elnökjelölt. William J. Bryan pályája

A 2000-es években sok olyan amerikai elnökjelölt indult, akik megkapták a „populista” bélyeget: a demokrata párti Barack Obama és Bernie

X