Bemutatták a Magyarország az ENSZ-ben című tanulmánykötetet

2026. február 3-án az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézetében mutatták be a Magyarország az ENSZ-ben: diplomácia, emberi jogok, jelenlét című tanulmánykötetet. A kötet a Magyarország és az ENSZ kutatócsoport 2025. évi kutatásainak eredményeit foglalja össze, szerkesztői Balogh Lídia (tudományos munkatárs, ELTE TK JTI), Germuska Pál (tudományos tanácsadó, NEB Hivatala) és Kecskés D. Gusztáv (tudományos tanácsadó, ELTE HTK TTI). A rendezvényt Fejérdy András (igazgatóhelyettes, ELTE HTK TTI) nyitotta meg, a kötetet Koller Boglárka (egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs, NKE−ELTE KRTK VGI) és Apor Péter (tudományos tanácsadó, ELTE HTK TTI) mutatták be.

Apor Péter, Fejérdy András és Koller Boglárka a Magyarország az ENSZ-ben c. kötet bemutatóján. Fotó: ELTE HTK TTI
Apor Péter, Fejérdy András és Koller Boglárka a Magyarország az ENSZ-ben c. kötet bemutatóján. Fotó: ELTE HTK TTI

Fejérdy András rámutatott, hogy a kötet hiánypótló szerepet tölt be a magyar nemzetközi kapcsolatok történetének kutatásában. Kifejtette: az ENSZ-szerepvállalás vizsgálata nem választható el a második világháború utáni európai és globális rend alakulásától, így e munka nemcsak diplomáciatörténeti kérdéseket feszeget, hanem a nemzetközi jog és a multilaterális együttműködés hosszabb távú folyamataiba is betekintést enged. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szerzők levéltári forrásokra és interjúkra épülő megközelítése erős alapot teremt a későbbi kutatások számára is.

Koller Boglárka előadásában a kötet alcímében megfogalmazott három tengely – diplomácia, emberi jogok, jelenlét – jelentőségét elemezte. Kiemelte: a kötet nemcsak a nagypolitikai folyamatokra koncentrál, hanem rámutat arra is, hogy miként érvényesülnek az ENSZ-elvárások a nemzeti gyakorlatban, legyen szó humanitárius missziókról, fejlesztéspolitikáról vagy nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítéséről. Előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar részvétel komplex, sokszereplős folyamat, amelyben az állami aktorok mellett a szakértői és civil szereplők is meghatározó szerepet játszanak.

Apor Péter a magyar-ENSZ-kapcsolat elméleti és történeti aspektusait helyezte előtérbe. Elmondása szerint a kötet tanulmányai azt is feltárják, hogy miként formálódott Magyarország hozzáállása az ENSZ-hez az eltérő nemzetközi környezetekben, és hogyan tudtak kisebb államok konstruktív módon hozzájárulni a szervezet munkájához. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerzők forrásgazdag elemzése hozzájárul egy sokrétűbb, árnyaltabb történeti kép kialakításához, amely túllép a klasszikus diplomáciatörténeti megközelítéseken, és integrálja az emberi jogi és intézményi dimenziókat is.

A rendezvényről részletes összefoglaló olvasható M. Madarász Anita tollából az ELTE HTK TTI honlapján, a kötetről pedig kisvideó érhető el a YouTube-on.

A kötet megjelenési adatai: Magyarország az ENSZ-ben: diplomácia, emberi jogok, jelenlét. A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport 2025. évi tanulmányai Szerkesztette: Balogh Lídia, Germuska Pál, Kecskés D. Gusztáv. Budapest, ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézet – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2025.) A kötet elérhető és letölthető az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet honlapján.

Ezt olvastad?

A szegfűs forradalom öröksége, a salazarizmus utórezgései és a demokratizálódás portugál modellje adják azt a történeti keretet, amelyhez a Szöveggyűjtemény
Támogasson minket