Beszámoló a 2024. évi egri Végvár Konferenciáról

2024. október 10–11-én – a szokásos helyen – az egri vár Dobó-bástyájában tartották a Dobó István Vármúzeum kétévente megrendezett Végvár Konferenciáját. Az esemény fókuszában idén a stratégia és a tervezés kérdései álltak, a fórum a „Magyarországi végvárak és európai stratégiák: A hadi, politikai, diplomáciai, gazdasági és kommunikációs tervezés a kora újkorban” címet viselte. A résztvevők öt szekcióban tizenhárom előadást hallgathattak meg.

A konferenciát a Dobó István Vármúzeum igazgatója, Dr. Ringert Csaba nyitotta meg, aki bevezetőjében elmondta, hogy az 1982 óta zajló szimpózium kiemelt jelentőségű az intézmény számára, ezért a számos egyéb program mellett a jövőben is folytatódni fog.

Az első, Stratégiák és taktikák címet viselő szekcióban Dr. Kelenik József az 1570-es években lezajlott birodalmi hadügyi reformot és Lazarus Schwendi ebben játszott szerepét vizsgálta. Kelenik szerint a Schwendi közreműködésével kidolgozott és az 1576. évi regensburgi birodalmi gyűlés elé tárt javaslatcsomag, bár vegyes fogadtatásra lelt a német rendek előtt, hosszútávon mégis nagyban hozzájárult a magyar végvárrendszer támogatásának szervezett formába öntéséhez. Dr. Ács Pál előadásában Bonfini történeti hitelességének kérdéseit feszegette az 1479. október 13-án lezajlott kenyérmezei csata kapcsán.

A stratégiai gondolkodás a politikai és hadszíntereken szekció első előadásában Dr. Virovecz Nándor Balázs az 1551–1552. évi várháborúk idején a magyarországi és erdélyi hadszíntéren szolgáló katonai alakulatok létszámát elemezte. Virovecz felhívta rá a figyelmet, hogy bár a várháború eseményei már a 19. században a magyar történettudomány érdeklődésének középpontjában álltak, számos forrásközlés és szakmai diskurzus ellenére azóta sem sikerült megnyugtatóan tisztázni, mégis mekkora erőt képviselt Castaldo erdélyi hadserege. Ujj Zoltán az 1552. évi háború eseményeinek eddig nem vizsgált aspektusát, Miksa főherceg magyarországi hadszíntérparancsnoki tevékenységét ismertette. A trónörökös exponált szerepére azért kerülhetett sor, mert Ferdinánd király a nyár folyamán a passaui béketárgyalásokon tartózkodott, az oszmán támadások azonban megkövetelték a dinasztia egy tagjának személyes jelenlétét az igazgatási központként működő Bécsben. Dr. J. Újváry Zsuzsanna professzor asszony az Ipoly-menti Damásd várának történetét ismertette. Az elhagyott erősség a 16. század végétől több alkalommal cserélt gazdát az oszmán és keresztény oldal között, s kulcsfontosságú helyzetét jól mutatta, hogy több békeegyezményben külön megemlékeztek róla.

A délutáni, Stratégiai tudás elmélete, gyakorlat és elvárásai címet viselő szekcióban Dr. Kanász Viktor a Thúry György Múzeum protokollumkönyvei alapján vizsgálta Christoph Haim zu Reichenstein (Haym Kristóf) kanizsai főkapitányi működésének kereteit. Előadásában megemlékezett Kanizsa stratégiai fekvéséről, s ennek a kortárs nemzetközi közvéleményben megjelenő példáiról. Dr. Bagi Zoltán Péter Eger 1596. évi ostromát vizsgálta az augsburgi Fuggerzeitungok alapján.

A péntek délelőtti, Tervezés szintjei, területei és tényezői szekcióban Dr. Kenyeres István a Habsburg Monarchia pénzügyigazgatásának intézményeit és stratégiáját mutatta be Zacharias Geizkofler birodalmi fillérmester tervezetei, valamint egy 17. századi „kamarai kézikönyv” alapján. Dr. Czigány István az 1660-as évek magyarországi eseményeit vizsgálta a diplomáciatörténet összefüggéseiben. Szalai Ágnes az Apafi-korszak diplomáciatörténetébe nyújtott betekintést cseszeliczki Szilvási Bálint tevékenységén keresztül.

Az utolsó szekcióban, amely a Stratégia és kommunikáció regionálisan és európai léptékben címet viselte, Dr. Gózonné Etényi Nóra vizsgálta II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem magyarországi visszafoglaló háborúról kiadott nyomtatványait. A Mercurii Relation, oder wochentliche Reichs Ordinari Zeitung metszetei, valamint a választói hadmérnökeinek és udvari metszőinek munkái alapján a választó igen tudatosan használta a korabeli sajtót fejedelmi reprezentációjához. Horváth Réka előadásában kortárs londoni (London Gazette), dublini (Dublin Intelligence) és bostoni (Boston News-Letter) hetilapok Rákóczi-szabadságharccal foglalkozó tudósításait hasonlította össze, különös tekintettel Munkács 1711. évi kapitulációjára. Zay Orsolya részletekbe menően elemezte a kora újkori viseletet, az öltözék reprezentációs szerepén túl kitérve az anyaghasználat, a rekonstrukció és a hagyományőrzés kérdéseire is.

Az előadásokat követően Dr. Kelenik József, a Dobó István Vármúzeum korábbi szakmai igazgatóhelyettesének vezetésével a résztvevők a vár legutóbbi fejlesztéseit, többek között a zászlódombban berendezett mozit, valamint az újjáépített cipóosztót is megtekintették. A konferencia idei évben is sikeresen vált konstruktív szakmai eszmecserék fórumává és az utóbbi évek visszatérő előadói mellett idén a fiatalabb történészgeneráció tagjai is  lehetőséget kaptak kutatásaik bemutatására.

Ezt olvastad?

„A római király Őfelségének, legkegyesebb uramnak és atyámnak” – I. Ferdinánd király és Miksa főherceg 1552. évi levelezéséről

Az Oszmán Birodalom előretörése és a reformáció terjedése a rendkívül mozgalmas időszakot okozott a Habsburg Monarchia országai számára s az

X