Kara Hultgreen – az Egyesült Államok Haditengerészetének első női vadászpilótája

30 éve, 1994. október 25-én, egy balesetben életét vesztette Kara Hultgreen, az Egyesült Államok Haditengerészetének első női vadászpilótája. A baleset nagy visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban, és fellobbantotta a vitát a nők integrációja kapcsán, mivel a Haditengerészetet az a vád érte, hogy pozitívan diszkriminálták a nőket a pilótakiképzés során.

Kara Hultgreen

Kara Hultgreen 1965. október 5-én született Connecticut államban, de középiskolába már a texasi San Antonioba járt. 1987-ben az austini University of Texason szerzett repülőmérnöki diplomát. Ezt követően jelentkezett a Haditengerészet pilótajelölt kiképzésre, amit dicsérettel végzett el. Az alapkiképzést és kiválasztási eljárást követően megkezdte a motoros kiképzést, ahol eredményeinek köszönhetően csapásmérőrepülőgép-pilótának javasolták. Ezt követően T-2 és A-4 sugárhajtású repülőgépeken tanult, majd a VAQ-33 „Firebirds” elektronikai harcászati századhoz vezényelték, ahol EA-6B repülőgépen repült. A század különlegessége, hogy a Haditengerészet tartalékos alakulataként azon repülőszázadok közé tartozott, amelyek nem aktív harcászati feladatokat láttak el, így nők is szolgálhattak a kötelékében. Emellett bár haditengerészeti századról van szó, a legénységeket nem képezték ki a repülőgéphordozókról végrehajtott műveletekre, így a pilóták nem gyakoroltak és nem vizsgáztak a hordozófedélzeti leszállások végrehajtásából. Érdekesség, hogy a VAQ-33-as századot egy évvel Hultgreen halála előtt, 1993 októberében feloszlatták a hidegháború végét követő haderőcsökkentés jegyében.

1991. július 31-én az Egyesült Államok Kongresszusa engedélyezte, hogy a nők harci beosztásokat is betöltsenek repülőalakulatoknál, így megnyílt számukra az út, hogy vadászrepülőgépekkel repüljenek. Korábban is repülhettek a nők a Légierő, a Hadsereg vagy épp a Haditengerészet kötelékében és a ’90-es évek kezdetére számos teherrepülőgép vagy helikopterpilóta került ki közülük, azonban vadászgépen nem repülhettek. Kara Hultgreen az első két nő egyike volt, akit a Haditengerészet kiválasztott, hogy részt vegyen az F-14 Tomcat vadászrepülőgépre való kiképzésen, és így lehetősége volt, hogy első nőként repüljön ezen a típuson.

Hultgreen és a másik kiválasztott női pilóta, Carey Lohrenz 1993 májusában kezdte a meg a kiképzést a VF-124 kiképzőszázad kötelékében. A kiképzés során mindketten csak második alkalommal tudták sikeresen teljesíteni a hajófedélzeti leszállás vizsgát, és így 1994 júliusában Hultgreen lett az első, éles harci bevetésre vadászpilótaként bevethető nő az amerikai Haditengerészet kötelékében – később Lohrenz is sikeresen letette hordozófedélzeti leszálláshoz szükséges vizsgát. Hultgreent ezt követően a VF-213 Black Lions századhoz vezényelték, és a USS Abraham Lincoln fedélzeténen megkezdte a felkészülést, hogy a Perzsa-öbölben szolgáljon első bevetésén.

A baleset

1994. október 25-én egy rutinrepülés közben Hultgreen leszálláshoz készült, amikor az F-14A Tomcat baloldali hajtóműve kompresszorhiba miatt leállt. Ez egy ismert jelenség volt az F-14A verziójánál, amit a Pratt & Whitney cég hajtóművével szereltek, nagyrészt emiatt a ’80-as évek végétől elkezdték a hajtóműveket felváltani a General Electric F110 típussal, ami azonban lassan haladt, mivel ezt a hajtóművet használta az F-16-os és az F-15-ös is, így ezen típusokhoz is biztosítani kellett az ellátást. Mivel a kompresszorleállás gyakori hiba volt – különösen alacsony sebességnél –, a Haditengerészet kidolgozott egy eljárásrendet a helyzet kezelésére, amit minden pilótának meg kellett tanulnia a kiképzése során.

Hultgreen azonban valamilyen okból pontosan az eljárásrenddel ellentétesen cselekedett. A baloldali hajtómű leállása miatt a repülőgépe elkezdett balra dőlni, amit Hultgreen a botkormánnyal és a gázkar teljes tolóerőre állításával igyekezett kompenzálni – ez azonban katasztrofális következménnyel járt. A gép orrának megemelése tovább csökkentette a sebességet, és átesést okozott, a tolóerő ilyen mértékű hirtelen növelése a megmaradt hajtóművőn pedig tovább fokozta a gép dőlését. Az esemény egy pillanat alatt játszódott le, s mire a gép radarelfogó tisztje (RIO) meghúzta a katapultkart, a gép már az oldalára fordult. A katapultszekvencia először a kabintetőt oldja le, majd időeltolással először a RIO, majd a pilóta ülését indítja, hogy elkerüljék a kabintetőnek, a repülőgépnek vagy egymásnak ütközést – tizedmásodpercekről van szó, azonban emiatt mire Hultgreen ülése is kilőtt, a gép már fejtetőre állt, és a pilótát egyenesen az óceánba lőtte, azonnal a halálát okozva.

Érdekesség, hogy a balesetben megsemmisült gép az egyik F-14A Tomcat volt, ami 1981-ben a Szidra-öböl felett lelőtt egy líbiai Su-22 típusú vadászrepülőgépet.

Felelősség és kivételezése

A Haditengerészet vizsgálata megállapította, hogy Hultgreen helytelenül járt el, és a vészhelyzeti protokoll be nem tartása okozta a halálát. A vizsgálatban résztvevő pilóták szimulátoros próbái alapján a gépet minden kísérlet során sikerült megmenteni az előírásos módszerrel. Ezzel le is zárulhatott volna a vizsgálat azzal, hogy pilótahiba vezetett sajnálatos módon a tragédiához, azonban nem ért itt véget az ügy.

Kara Hultgreen és Carey Lohrenz személyi anyaga ugyanis kiszivárgott egy nonprofit szervezethez, ami publikálta is a két pilótanő kiképzés során elkövetett hibáinak sorát – Hultgreent nevesítve, Lohrenzet „Pilot B”-nek elnevezve. Lohrenzt a Haditengerészet „földreparancsolta”, és extra kiképzést rendelt el számára. Lohrenz ezt ugyan elvégezte, de válaszul beperelte a Haditengerészetet, és bár a tengerészet nem ismerte el, hogy bármilyen megkülönböztetésben vagy nem fair eljárásban részesítették volna, 150 000 dolláros kártérítéssel 1999-ben leszerelték.

Az kiszivárgott anyag szerint Hultgreen négy, míg Lohrenz hat alkalommal kapott megrovást a kiképzés során. Hultgreen az egyiket például amiatt kapta, hogy leszállás közben agresszív és kiszámíthatatlan manővereket hajtott végre. Hasonló helyzetekben már egy-két ilyen jellegű megrovás adott esetben a pilóta F-14 programból való eltanácsolását eredményezhette a repülő „kényes” típusa miatt. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az egyik kiképző, Jerry Burns úgy nyilatkozott, hogy parancsba kapták, hogy nem buktathatják meg a nőket, mert PR szempontból fontos a tengerészet számára, hogy minél előbb nőket ültessenek a haderőnem csúcsgépének katapultülésébe. Azt később, a CBS 60 Minutes műsorának adott interjújában félig-meddig Burns parancsnoka, Tom Sobiek parancsnok is elismerte, hogy félreérthetően fejezte ki magát a női pilóták kiképzésével kapcsolatban.

A Haditengerészet sohasem ismerte el a kivételezés tényét, azonban ez még hosszú ideig hatással volt, és negatív fényt vetett arra, hogy a társadalom hogyan tekintett a nők vadászrepülőszázadokba való integrálására. Mára azonban azt gondolom, teljesen egyértelművé vált, hogy a nők is a férfiakkal megegyező teljesítményt képesek nyújtani vadászpilótaként, s ezt ékesen bizonyítja, hogy 2024 júniusa óta az amerikai Haditengerészet legkiválóbb pilótáinak csapatát, a Blue Angels műrepülőcsapatot is erősíti egy női pilóta Amanda Lee személyében.

Lengyel Ádám

A női pilóták integrációjáról és a baleset következményeiről további érdekességekkel szolgál kollégánk videója:

Ezt olvastad?

Ügynökakták, ügynökmúlt, ügynökök

Az ügynökakták nyilvánosságáról rendszeresen viták folynak Magyarországon. E vitákat lezárni látszik az a bejelentés, mely szerint jelen év október 22-én

X