„Debrecen földben nyugvó katonai öröksége” beszámoló a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának rendezvényéről

Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára 2015. január 20-án az MH 5. Bocskai Lövészdandárral együtt tartott rendezvényt Debrecenben, a Kossuth Laktanyában „Debrecen földben nyugvó katonai öröksége” címmel. Mint az elnevezés is utal rá, Debrecen katonai temetőiről és síremlékeiről szólt a megemlékezés. A rendezvény időpontja sem véletlen: az egyetemes kultúra részének tekinthető, a háborúkban hősi halált halt katonák emlékét őrző kegyeleti helyekre emlékeztek a közelgő Magyar Kultúra Napján.

A rendezvény első helyszíne a Honvédtemető utcai Hősök Temetője volt, ahol a Kratochvill Károly honvéd középiskolás diákok 100 mécsest gyújtottak a Hősök Pantheonjában. 100 évvel ezelőtt, 1915. január 20-án nyitották meg ugyanis újra Debrecen legnagyobb katonai temetőjét, a Honvédtemetőt. A temetőt először 1812-ben használták járványtemetőnek, majd az 1848. augusztus 2-án lezajlott debreceni csata során elhunyt 112 magyar honvéd és 634 orosz katona lelte itt végső nyughelyét. A Hősök Temetője nevet csak 1915-től viselte, amikor az I. világháború során 1915. január 20-án újra megnyitották, hogy a meghalt helyi honvéd áldozatokat eltemessék. A II. világháború idején újra megnyitották, így elmondhatjuk, hogy három kor hőseinek nyughelye a temető.

A mécsesgyújtás után az MH 5. Bocskai Lövészdandár helyőrségében folytatódott a megemlékezés. Először Szendiné dr. Orvos Erzsébet köszöntötte a szép számmal megjelent érdeklődőket. Beszédében elmondta, hogy különleges alkalom a mai, hiszen a levéltár első alkalommal tartja meg rendezvényét egy katonai alakulat helyőrségében úgy, hogy annak szervezését is közösen végezték. Ilyen szoros együttműködés országos viszonylatban is ritka. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár ugyan 2012. óta állami fenntartásban működik a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeként, tevékenysége azonban elválaszthatatlan a megyétől és a várostól. Éppen ezért törekszik együttműködni nemcsak a helyi közgyűjteményekkel, de más intézményekkel is, mint például ez alkalomból a Bocskai Lövészdandárral.

A levéltár nagy hangsúlyt fektet a közművelődési tevékenységre, ennek elismeréseképpen 2014-ben elnyerték „Az Év Levéltára” címet, melyet a Magyar Levéltárosok Egyesülete alapított, és egy szakmai zsűri ítélt oda. A díjjal lehetőséget kapott többek között olyan rendezvények finanszírozására, mint például a január 20-ai, ahol mód volt a szakmai program mellett röviden a levéltárat is bemutatni. Nem titkolt céljuk ugyanis megismertetni az intézményt a nagyközönséggel, hiszen az emberek általában nem ismerik a levéltár munkáját. Ezért vetítették le a „Közös múltunk, közös jövőnk” című kisfilmet, melyet tavaly év végén készítettek, s amelyben a levéltár mindennapjait mutatták be: kutatótermeiket, munkatársaikat és technikai felszereltségüket. Ízelítőt adtak természetesen a legfontosabb irataikból, legértékesebb „kincseikből” is, s mindennek célja az volt, hogy kedvet csináljanak a levéltári kutatáshoz, látogatáshoz.

A lövészdandár parancsnokhelyettese, Drót László alezredes is köszöntötte a résztvevőket és kiemelte a rendezvény fontosságát. A katonai kegyeleti kultúra az egyetemes kultúra része, ezért elengedhetetlen ennek művelése. A háborúban hősi halált haltak temetőinek, kegyeleti helyeinek ápolása, az emlékek feltárása az utókor feladata, és örvendetes, hogy ennek a rendezvénynek a kapcsán a feltáró munkában szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és a Magyar Honvédség 5. Bocskai Lövészdandára.

A következőkben Papp József Koós Károly és Podmaniczky-díjas helytörténész előadását hallgathatták meg Debrecen katonai temetőiről. Debrecenben 13, egymástól jól elkülöníthető temetőbe temették az első világháború áldozatait, ebből ma a Honvédtemető, az Orosz hadifogoly-és járványtemető, a Hatvan utcai temető kis maradéka, a Katolikus temető maradéka a Szent Anna kápolnával és az Izraelita temető maradt fenn. Papp József előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem viharainak hősei és áldozatai megérdemlik, hogy méltóképpen őrizzük emléküket.

Az előadást követően került sor az I. világháború idején megnyitott orosz hadifogolytemetőről készült, „Méltósággal” címet viselő film levetítésére. A film 1991-ben készült, rendezője Mata János, akinek édesapja nem mellesleg a levéltár jeles munkatársa volt 1937 és 1944 között. A hadifogolytábor 1944. október 14-től fogadta a hadifoglyokat. A táborban 1915 májusában kolerajárvány tört ki, ennek következtében körülbelül egy hónap alatt 1618, többségében orosz hadifogoly halt meg.

A filmvetítés után egy kamara-kiállítás keretében mutatták be a filmhez kapcsolódó forrásokat, melyek az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában találhatók. Ilyen például Zoltai Lajos muzeológusnak az orosz hadifogoly-temetőről 1919-ben készített helyszínrajza illetve jegyzéke, mely az elhalt foglyok személyi adatait tartalmazza. A jegyzék alapján tudjuk, hogy a temetőbe az 1915. június 4-től július 1-ig meghalt 1618 orosz hadifoglyot temették 60 tömegsírba, ezen felül az 1917. szeptember 8-tól 1918. november 27-ig a Salvator-hadikórházban elhalt különböző nemzetiségű hadifoglyot 208 egyéni sírba. Az iratok közül olyan érdekességek is felbukkantak dr. Kovács Ilona, a kiállítás szervezőjének gyűjtése során, mint például Debrecen város polgármesterének eredeti gyászkeretes hirdetménye a szarajevói merényletről, vagy Ferenc József király „Népeimhez” című szózata. A Déri Múzeumtól ugyanakkor digitális másolatban megkapták Zoltai Lajosnak, illetve Appelshoffer Mátyásnak a hadifogolytábor életet bemutató korabeli fényképeit, valamint Pálfy József orosz katonákról készült rajzait is, melyeknek másolatai jelentősen színesítették és emberközelivé tették a kiállítást.

A rendezvény végén egy kerekasztal-beszélgetésre került sor a film rendezőjével és Majoros László ny. mérnökezredessel, aki a filmben is szerepelt. A Kossuth Laktanya parancsnokaként az ő érdeme volt, hogy a temetőt a városi tanács anyagi támogatása mellett katonáival rendbe hozatta, majd 1990. június 10-én ünnepélyes keretek között felszentelték. Debrecen város lakossága kegyelettel emlékezett meg akkor a történelmi idők áldozataira, legyenek azok bármely nép katonái. 2015. január 20-án pedig a levéltár, a laktanya katonái, a honvéd középiskola hallgatói és a megjelent vendégek hasonlóképpen rótták le kegyeletüket és emlékeztek a világháborúkban 100, illetve 70 évvel ezelőtt elesett katonákra.

Szendiné Orvos Erzsébet

Ezt olvastad?

Az immár kilencvenegy éve működő Déri Múzeum az ország és Debrecen egyik legmeghatározóbb kulturális intézménye, amely gazdag helytörténeti anyaga és