Digitális bölcsész: bölcsész vagy informatikus? – az elBeszélő podcast vendégei Fellegi Zsófia és Palkó Gábor

Az elBeszélő podcast 11. adásában Berczeli-Nemcsényi Alex és Lengyel Ádám beszélgetett Fellegi Zsófiával és Palkó Gáborral, a DigiPhil munkatársaival. Írásom legelején rögtön egy kulisszatitokkal kezdenék: a beszélgetés apropóját a tavalyi évben Szegeden megrendezett Történész Műhely hétvége adta, ahol a podcast vendégei az egyik kerekasztal-beszélgetésen is részt vettek előadóként; ekkor merült fel az ötlet, hogy szélesebb közönséggel is jó lenne megismertetni, hogy mivel is foglalkozik a digitális bölcsész.

Meglátásom szerint Magyarországon, szélesebb körben még kevésbé ismert tudományterület a digitális bölcsészet. Aki végighallgatja a beszélgetést, látni fogja, hogy maga a kifejezés egy ernyőfogalom, és rendkívül széles spektrumát öleli fel az egyes alterületeknek, noha a podcastben Fellegi Zsófia kutatási területe miatt a digitális filológia kapott hangsúlyos szerepet. Palkó Gábort idézve, hogy egy mondatban kellene megválaszolni a digitális bölcsészet a ”Digitális módszertanok reflexív alkalmazása a bölcsészettudományokban, a számítógépes eszközök reflexív használata a digitális bölcsészeti kérdések megválaszolásában”.

„A digitális bölcsészet olyan tudományos diszciplína, amely számítógépes technológiákat használ, fejleszt bölcsészeti, társadalomtudományi kutatások során. Így hagyományos tudományos kérdésekre keres többnyire matematizálható válaszokat, valamint az új módszerek révén új kérdésfeltevésekkel gazdagítja a bölcsészet- és társadalomtudományokat. A digitális bölcsészet ennélfogva transzdiszciplináris kutatási terület, ahol a számítógép számolási kapacitását irodalomtudományi, kulturális emlékezeti, médiatudományi, történettudományi és nyelvészeti kutatási programokban használja fel, ezen felül pedig reflektál mindezekre a területekre.”ⁱ

Azt is őszintén remélem, hogy a beszélgetés végére senki nem fogja kétségbe vonni a Wikipédia szócikk azon állítását, hogy ez nem túl régi tudományterület valóban önálló diszciplína és nem a különböző tudományterületeket támogató módszertan. Előbbit erősíti az is, hogy van saját tanszéke: az ELTE-n a Történeti Intézet keretin belül működik az ország egyetlen Digitális Bölcsészet Tanszéke, valamint önálló folyóirata is van a digitális bölcsészeknek. Azt is megtudhatjuk a beszélgetésből, hogy nemcsak a kutatói pályán van szükség digitális bölcsészekre, hanem a digitális kulturális örökség jegyében a közgyűjteményekben hatalmas a szakemberéhség. A címben is feltett kérdésre is választ kaphatunk; elöljáróban csak annyit árulnék el, hogy a digitális bölcsész informatikus is egyfajta híd a bölcsészek és az informatikusok között.

Ahogy fentebb írtam, Fellegi Zsófia és Palkó Gábor a DigiPhil munkatársai, így elkerülhetetlen volt, hogy ne terelődjön szó erre a projektre is, ami Magyarország legnagyobb digitális filológiai projektje 2014 óta. De, hogy mivel is foglalkoznak, ahhoz hallgassák meg a podcastet és látogassák meg a projekt honlapját. Jó szórakozást és művelődést kívánok mindenkinek!

Csapó Fanni

Hivatkozás
ihttps://hu.wikipedia.org/wiki/Digit%C3%A1lis_b%C3%B6lcs%C3%A9szet (Letöltés ideje: 2023. 02. 05.)

Ezt olvastad?

Széchenyi levelei, online kritikai szövegkiadás és fontolva haladók – Az Újkor.hu és az elBeszélő podcast vendége Czinege Szilvia

Visszatér a TheHistoryGeek csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az elBeszélő. Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor szerkesztőink ezúttal

X