Schmidt Éva, az obi-ugor népek őrangyala

Schmidt Éva neve talán kevés embernek cseng ismerősen, annak ellenére, hogy kiváló nyelvész és folklorista volt. Sajnálatos módon viszonylag rövid életet élt, azonban munkásságával maradandót alkotott, és neki köszönhetően az obi-ugor népek kultúrájának vizsgálata is újra felvirágzott. Hatalmas folklórarchívumának kutatására 2022-ben nyílt lehetőség.

1948. június 28-án született Budapesten. Miután befejezte tanulmányait a képző- és iparművészeti szakközépiskolában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán folyatta tanulmányait 1967-ben, majd hat évvel később meg is szerezte diplomáját angol-néprajz-finnugor szakon. Egyetemi tanulmányai során két évet Leningrádban töltött, ahol jó barátja lett a szintén ott tanuló obi-ugor diákoknak is, ennek eredményeként jutott el az Ob-vidékre. 1971-ben utazott Hanti-Manszijszkba, ekkorra már az összes, hazánkban megtalálható osztják nyelven íródott obi-ugrisztika témájú könyvet elolvasta, ennek hála nagyon könnyedén megtanulta a nyelvet.

1976–79 között a Debreceni Egyetemen volt gyakornok a Finnugor Tanszéken, kandidátusi disszertációjának védésére pedig 1989-ben került sor. 1983-tól kezdődően már az MTA Néprajzi Kutatóintézetének főmunkatársa volt, közben hat éven át tanított az ELTE Finnugor Tanszékén. Már az 1980-as években megalkotta egy osztják nyelvterületen lévő oktató-dokumentáló központ alapításának tervét, ám ez a terv csak az 1990-es években valósult meg. Az Északi Osztják Folklór Archívum Belojarszkijban épült, amit később öt másik hasonló intézmény követett az Ob-vidéken. A központok jelentős támogatásokat kaptak a magyar kormánytól, az MTA-tól és különböző magánvállalatoktól is.

Ezek az archívumok az osztják kultúra számos területével foglalkoznak. Ilyenek például a medvekultusszal kapcsolatos ünnepek szervezése és ezek dokumentációjának elkészítése, terepgyűjtés, adatbázis-építés és archiválás. Oktatási céllal felhasználható audiovizuális anyagokat is készítettek rádió– és televízióadók kérésére. A hagyományok felelevenítése céljából elkezdődött a közép- és fiatal generációk tanítása is.

Schmidt munkája rengeteg nehézséggel járt, melyben jelentős szerepet játszott az ekkoriban bizonytalan orosz közigazgatási, politikai és gazdasági helyzet. Az egyik hanti nép egyeduralma alatt nehéz volt elfogadtatnia magát velük, személyét bizalmatlanság és folyamatos fenyegetettség övezte. Az alacsonyabb társadalmi státuszban lévő hanti nép önbecsülését növelte kimagasló szakmai ismeretterjesztő munkájával, ezzel értékeik megismerését segítette.

Schmidt Éva elképesztő tudását bármilyen körülmények között meg tudta mutatni, konferenciákat tartott osztják, magyar, angol és orosz nyelven. Szövegeket is fordított különböző témákban, valamint dokumentumfilmek elkészítésében is szerepet vállalt. Egyik híres film az 1955-ben Halmy György rendezésében készült Ősök ösvényén című munka, amelynek szakértője és a benne lévő medveénekek fordítója nem más, mint Schmidt Éva volt.

A szakmában kiemelkedő gyakorlati tapasztalattal rendelkezett, publikációit a pontosság, sziklaszilárd elméleti tudás és az adatok feltétel nélküli tisztelete jellemezte. A már említett disszertációjának témája a medvekultusz volt. A kutatásai nyomán sikerült megállapítania, hogy a medvetisztelet mennyire széles skálán mozog, a szakrális és profán szférában is mennyire eltérő módon van jelen, folyóvölgyenként változnak a jellemzői. Az 1980-as évek elején folytatott terepmunkán több tucat osztják éneket sikerült gyűjtenie, addig ugyanis csak vogul nyelvterületeken volt dokumentált bizonyítéka a műfajnak, Schmidt munkásságának köszönhetően tanúbizonyságot nyert a létezése.

A kutatási módszereire általánosságban jellemző az összefüggésekben való gondolkodás. A hősénekeket is egy adott nép tudásának összefoglalásaként értelmezte, nem pedig halotti szövegként. Schmidt Éva ismeretterjesztő tevékenysége is kiemelkedő volt. Televízió- és rádióműsorokban, valamint folyóiratokban népszerűsítette az obi-ugor kultúrát, fordításokat készített, melyekbe saját jegyzeteit is beleszőtte, így téve könnyebben értelmezhetővé őket. Mesterien rajzolta az obi-ugor ornamentikákat, ezért kiadványok szerkesztésében is segédkezett.

Életének utolsó szakaszában előadásokat tartott, szervezett, oktatott, az archívumok megalapítása után pedig egy másik nagyszabású tervet szőtt. Az Ob-vidék teljes területére kiterjedő kutatások segítségével kívánta összegyűjteni a még élő nemzedékek minden folklorisztikai és nyelvi adatát. Erre mindösszesen tíz év állt rendelkezésre, mivel ezt követően nem maradt volna olyan nemzedék, ami még eredeti mivoltában tanulta nyelvét és kultúráját. A dialektológiai központokról és archívumokról alkotott elképzeléseit akár tudományos végrendeletként is értelmezhetően Schmidt Éva a Finnugor Társaság folyóiratában is közölte.

Schmidt Éva 54 éves korában távozott az élők sorából, és különösen tragikus, hogy önszántából hagyta itt a földi életet, amely során Fokos Dávid-díjjal és a Zsirai Miklós-díjjal is elismerték munkásságát.

Halála előtt hagyatékát 20 évre zárolta, így az 2022-ben vált feldolgozhatóvá. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nyelvtudományi Kutatóközpont az NKFIH támogatásával 2022-ben közösen indított programot hagyatékának rendszerezésére, kutathatóvá tételére.

„Bár ‘Schmidt-hagyatékon’ elsősorban a Belojarszkijban végzett munka eredményét értjük, valójában ennél többről van szó. Beletartozik Schmidt Éva egész kutatói életútja, korábbi (1970, 1980, 1982, 1990–1991) gyűjtései, publikációi, jegyzetei, dokumentált előadásai, interjúi, szakmai jelentései, a közreműködésével készült kötetek, filmek, valamint mások gyűjtéseinek feldolgozása. Ide sorolhatók még a gyűjtési dokumentációk és a hagyaték mások által készített dokumentációi is.” (A Schmidt Éva Archívum)

A hagyaték áttekintése, archiválása, digitalizálása, kutathatóvá tétele azért is különösen fontos, mert a zárolás 20 évnyi időtartama alatt a veszélyeztetett nyelvekben végzetes változások történtek, amelyek miatt anyanyelvi kompetencia és konzultáció nélkül a feldolgozás szinte megoldhatatlan feladat. Külön kötet készül Schmidt Éva életútjáról, expedícióiról, az Északi-hanti Folklórarchívum történetéről is, így a jövőben talán neve és kiemelkedő munkássága még szélesebb körben válhat ismertté.

Bereczki Kitti

Források:

A Schmidt Éva Archívum.

Csepregi 2002 = Csepregi Márta: Schmidt Éva 1948-2002. Nyelvtudományi Közlemények 99. Budapest, 2002. 309–314.

Borítóképhez használt képek forrása:

nti.abtk.hu

Wikimedia Commons

Ezt olvastad?

Katonazenészek – zenész katonák: A Hadtörténeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása

2023. április 5-én a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében különleges rendezvényre került sor: megnyitotta kapuit a Múzeum legfrissebb időszaki

X