A mai bevetés célpontja: Szeged – az elBeszélő vendége Oláh András Pál

1944-ben, 80 éve kezdődött a Magyarország elleni Szövetséges bombázó hadjárat. Ezek a támadások Szeged városát sem kímélték, 1944 június 2-a és szeptember 3-a között hat alkalommal támadták a várost, komoly károkat okoztak az infrastruktúrában és körülbelül 150 emberéletet követeltek. A közelgő évforduló és a témában készülő könyve kapcsán beszélgetett Lengyel Ádám Oláh András Pállal.

Oláh András már korábban is volt az elBeszélő vendége, akkor általánosságban a Magyarország feletti légi háborúról beszélgettünk – nem meglepő módon az a beszélgetés is április 13-án jelent meg, a Győr elleni egyik legnagyobb légitámadás évfordulóján. Ezúttal Szegedre és a készülő könyvre fókuszáltunk. Éppen ezért a beszélgetés ezt a két témát járja körül: az első harmadában a könyvre, a kutatás lehetőségeire és nehézségeire koncentrál, a középső rész a Szeged elleni támadásokkal foglalkozik, míg a beszélgetés végén szóba kerültek olyan érdekességek, mint a kísérleti fegyverek az emlékezetpolitika és a navigáció kérdése.

A beszélgetés során Oláh András kiemelte, hogy bár Szeged szabad királyi város az 1940-es években az ország második legnagyobb városa volt, mégsem foglalkoztak vele olyan mértékben, mint más városok – főként Győr és Budapest bombázásával. A várost vasúti csomópont szerepe miatt támadták a Szövetségesek, a célpontok között a rendezőpályaudvar, a személy- és teherpályaudvar, illetve a vasúti híd szerepelt. A város légvédelme alkalmatlan volt a feladatra, mivel nem rendelkezett elégséges légvédelmi eszközzel, amelyekkel a bombázókban kellő károkat tehettek volna, s bár Szeged már rendelkezett reptérrel, vadászvédelemmel nem.

 A támadások során a vasúti híd teljesen megsemmisült, később a romjait is elbontották, azonban a légicsapások során a város más részei – például a szülészeti klinika és Alsóváros is komoly károkat szenvedett. Ez nem terrorbombázás következtében, hanem első sorban a bombavetés és a navigáció sajátosságai és korlátozott lehetőségei következtében történtek. Érdekességként Oláh András kiemelte, hogy Szeged ellen is tesztelték a korai irányított lőszerek egyik fajtáját, az AZON-bombát. A név az „azimuth only”, magyarul csak oldalirányban kitérni képes rövidítése, a korszakban igen modern megoldásnak számított, ám végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s ezt Szeged példája is ékesen bizonyítja.

Lengyel Ádám

A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető az alábbi linken:

Ezt olvastad?

„…nálam a kutató és tanár nem válik el egymástól” – Interjú M. Kiss Sándorral

M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) tudományos igazgatója 2021-től kezdve, valamint ugyanitt a tudományos tanács

X