Egy diktátor utolsó napja
Nagyon sok embert érdekel az, hogy hogyan tölthette utolsó napját egy-egy híres ember. Még izgalmasabbá teszi a történetet, ha ez az ember egy hírhedt diktátor. Richard Dargie skót történész a világtörténelem egyik legsötétebb alakjának, a náci diktátor Adolf Hitlernek az utolsó napját járja körbe a Kossuth Kiadó gondozásában 2021-ben megjelent könyvében, amelynek címe Hitler utolsó napja – A végső órák története.
Milyen kérdések merülhetnek fel az emberben, ha Hitler utolsó napjára gondol? Érezhetett-e bármiféle megbánást emberek millióinak haláláért, szenvedéseiért? Mi volt az elképzelése a nemzetiszocializmusról és Németországról a háború után? Érzett-e felelősséget a háború elvesztéséért és hazája, Németország romba döntéséért? A könyv többek között ezekre a kérdésekre keres és ad válaszokat. A mű az árulást és a hűség kérdését is körbejárja. Kik azok, és milyen érdekek miatt árulták el a Harmadik Birodalom végóráiban a korábban Istenként dicsőített Hitlert? És kik azok, akik még a legsötétebb, reménytelen helyzetben is kitartottak, mellette, sőt követték őt a halálba? A kötet Hitler utolsó napját követi végig úgy, hogy kirajzolódik Hitler egész életpályája. Kik és hogyan egyengették útját az egyeduralomig?
Dargie nehéz fába vágta a fejszéjét, amikor Hitlerről írt könyvet. Arról az emberről, akiről számtalan monográfiát írtak, filmet forgattak. Mégis számtalan pletyka kering róla, amelyeknek nincs alapjuk, csupán az ellenségei ügyes lejárató hadjáratai után maradtak fenn az utókor számára. Már-már lehetetlen küldetés ezeket a sokak által mai napig igaznak hitt tévhiteket eloszlatni, ám Dargie erre is kísérletet tesz a könyvében. Egy példa a sok közül: hogyan viszonyult Hitler a nőkhöz? Ugye az olvasóban is sok-sok elképzelés él ezzel kapcsolatban. Erről is részletesen olvashatnak, ha kezükbe veszik a kötetet.
A könyvben feltűnnek Hitler bűnös rendszerének kulcsszereplői is, az ő tevékenységükről és Hitlerhez fűződő viszonyuk megváltozásáról is megtudhatunk többet, ha az utolsó napok zűrzavaros történeteit olvassuk. Hermann Göring, a Harmadik Birodalom erős embere, miként próbálta túlélni a háború elvesztését? És Martin Bormann?
A kötet részletesen foglalkozik Hitler egyre hanyatló egészségügyi állapotával. Az első világháború poklában szerzett betegségeivel épp úgy, mint a háború alatt akuttá váló bajaival. Milyen ma már az egészségügyi szakemberek által nem javasolt szerekkel próbáltak rajta segíteni? Ki volt a hírhedt orvosa, Dr. Morell, akiben Hitler az utolsó napokig megbízott, és milyen módszerekkel akarta meggátolni a Führer egészségének és hangulatának romlását? Mikor és miért inogott meg Hitler bizalma az őt évekig szolgáló Morellben? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az olvasó.
Mindezeken túl a kötetben olvashatunk még a német szempontból egyre reménytelenebbé váló háború pusztításairól, a megerőszakolt nők és a legyilkolt németek tragédiájáról. Majd a történet betetőzéseként Hitler és az őt a halálba követők tetemeinek a sorsáról, köztük a legmegrázóbb esetről is, amelyet Joseph és Magda Goebbels követett el.
A könyvet olvasmányos stílusban, de tudományos igényességgel írta a szerző. Ajánlom mindazok számára, akiket érdekel a korszak, és minél tisztább képet szeretnének kapni erről az időszakról. De a történelem iránt nem érdeklődő olvasót is leköthet az a tragikus történet, amely ezt az időszakot jellemezte.
Leveles László
Ezt olvastad?
További cikkek
A rendíthetetlen lovassági kapitány. Jacek Pawłowicz: Witold Pilecki lovassági kapitány 1901-1948 című munkájáról
Ki volt Witold Pilecki, a lengyel lovassági kapitány, aki önként vált az auschwitzi megsemmisítőtábor foglyává? Milyen szerepet töltött be a megszállt Lengyelországban? Hogyan került a Honi Hadsereg (Armia Krajowa, AK) […]
Berlin felett az ég(és), avagy Hadik András leglátványosabb haditette
Lázár Balázs munkásságának egy fontos darabját tarthatja kézben a olvasó. A most megjelent kötet a magyar hadtörténet egy nemzetközileg is ismert eseményét és egy jeles alakját mutatja be. Ezek a […]
Gyorstalpaló, elvtársaknak – Iskolapélda pozitív és negatív előjellel
A Rákosi-korszaknak az élet minden aspektusát átalakító és a pártvonalnak megfelelően eltorzító, represszív tevékenységéről meglehetősen széles szakirodalmi háttér áll a történésztársadalom és az érdeklődők rendelkezésére. Ebben a bőséges szakirodalmi választékban […]
Előző cikk
Sztojka Sándor görögkatolikus püspök kontra Latorca Részvénytársaság, avagy vita a kegyúri tartozásról
A magyar nemzetiségi politika célja volt Kárpátalja gyors konszolidációja és a terület integrálása az ország gazdasági vérkeringésébe, illetve társadalmi életébe. Mivel Kárpátalja nagy részét (77%) a ruszinok alkották és mivel […]