A hosszúra nyúlt nulladik nap – A Harmadik Birodalom Hitler után

A Corvina Kiadó 2020-ban jelentette meg Volker Ullrich (1943) Nyolc májusi nap – A Harmadik birodalom utolsó hete című könyvét. A német történész és publicista, aki a kor neves ismerője és kutatója ebben a könyvében napról-napra veszi végig a Harmadik Birodalom Hitler öngyilkossága utáni történetét. Ugye milyen furcsán hangzik? Harmadik Birodalom Hitler után? Igen. Aki ezt a könyvet a kezébe veszi és elkezdi olvasni, azonnal beszippantja ennek a fájdalommal, csalódással teli, de az újrakezdés örömét is hordozó nyolc napnak a világa.

A kötet a prológussal 1945. április 30-án kezdődik, amikor Berlinben a bunkerében öngyilkos lesz Hitler és az újdonsült felesége, régi szeretője, Eva Braun. És ezzel kezdetét veszi a fentebb említett furcsa, zavaros időszak. Németország megszabadult az őt hosszú évek óta megbabonázó zsarnokától, aki nem egy ezer évig fennálló birodalmat, hanem romokat, pusztulást és halált hagyott maga után. Továbbá a vezérüket vesztetett híveit, akik megpróbálják a maguk hasznára fordítani a dolgokat (szinte a teljes realitásérzéküket elveszve). Olvashatunk a napok fejezeteiben a véresszájú propagandaminiszterről, Goebbelsről és Hitler-mániás feleségéről Magdáról, Martin Bormannról, a szerencsés és ravasz Karl Wolffról, Heinrich Himmlerről, Hermann Göringről. Szinte a teljes „Hitler-társulat” megjelenik és eljátsszák a könyv lapjain a csúfos végjátékukat.

A könyv érdekessége, hogy naplóbejegyzéseik által megjelennek az ezt követő Németország(ok) vezető személyiségei, például Walter Ulbricht, Willy Brandt, Erich Honecker, de egy vezető sportriporter is, aki csalódott a náci eszmékben, majd később a baloldalon befutott újságírónő lett. Az ő gondolatai is a háború utolsó napjairól, borzalmairól, Hitlerről és annak haláláról, de a jövőről való elképzeléseiről szólnak. Nagyon érdekesen áll össze a könyvben az a kép is, hogy a szovjetek segítségével hogyan alapozza meg a kommunista „Ulbricht-csoport” a későbbi NDK-t.

Ullrich munkájában megjelennek a német kultúra neves alakjai is. Így a száműzetésében Hitler öngyilkosságáról elmélkedő (a neves történészt Sebastian Haffnert idéző) írózseni Thomas Mann, Hollywood német szupersztárja Marlene Dietrich, aki a nácizmus ellen mindvégig határozottan állt ki, és ehhez még az 1960-as években is ambivalensen viszonyultak a németek. Továbbá olvashatunk a totalitárius rendszerekről író angol alkotóról, George Orwellről is.

Megismerhetjük továbbá a hétköznapi emberek tragédiáit is: a megszálló katonák német nők elleni nemi erőszaktételeit, valamint a Harmadik Birodalom összeomlását követő öngyilkossági hullámot, amelyet a szovjetektől való rettegés váltott ki.

A könyvet ajánlom mindazok számára, akit érdekel a második világháború története és azok számára is, akiket érdekel, hogy miként reagál a verességre és hogyan áll szembe az ellenséggel egy hamis, velejéig aljas propagandával megvezetett nemzet. Volker Ullrich kellő mértékben kritikusan és megértően írta meg munkáját, amely a második világháborús kötetek közül kiemelkedik olvasmányos stílusával, koncepciójával és azzal a hatalmas forrásanyagával, amellyel szerzője dolgozott.

Leveles László

Ezt olvastad?

Az Egyesült Államok szerepe a kulturális hidegháborúban

„Óceánia Eurázsiával folytat háborút: tehát Óceánia mindig is Eurázsiával folytatott háborút. A pillanatnyi ellenséget mindig ördöginek kellett tekinteni, ebből pedig

X