„Egymásra utalva, de két különböző birodalomban” – Griffsider podcast a török kori magyar reálpolitikáról

A Digitális Legendárium tevékenységéről már eddig is több alkalommal beszámoltunk az Újkor.hu portálon. A mostani cikk apropóját azonban az adja, hogy a porálon elérhetők olyan podcast beszélgetések, melyek szakszerűen járnak körül egy-egy történelmi korszakot vagy konkrét témát. A Griffsider keretében már elérhető mindegyik új anyagból némi kedvcsináló, előfizetőknek pedig az általunk is meghallgatott EXTRA adások második részének teljes beszélgetése is elérhető.

Vajon hová lett a magyar államiság 1526 után? Miért nem tudta a magyar nemességet maga alá gyűrni a Habsburgok abszolutisztikus törekvése, s hogy nem vált a Cseh Királysághoz hasonlóan örökös tartománnyá a Magyar Királyság? Mennyire volt független az Erdélyi Fejedelemség a szultántól a százötven éves török uralom időszakában? Mi maradt magyar a Hódoltságban, amikor a lakosság egy másik államhoz lojális? A budavári törökök valóban elmagyarosodtak a korszakban? Valóban eltűnt a népesség a háború sújtotta területeken a felszabadító háborúk után, s miért éppen németeket telepítettek be a 18. század folyamán a kieső munkaerő pótlására?

A kérdéses podcastben B. Szabó János, Sudár Balázs és Varga Szabolcs beszélgettek Bayer Árpád moderálásában a három részre szakadás koráról, valamint az azzal kapcsolatos (közoktatásban igencsak elterjedt) tévhitekről, s mindenekelőtt arról, hogy miként értékelhető ennek a korszaknak a helye történelmünkben.

A beszélgetés során a felek először azt járták körbe, hogy mit jelentett magyar királynak lenni a mohácsi csatavesztést követően, s hogy hol volt a Magyar Királyság helye Európában és a régióban. Szóba kerültek az európai uralkodódinasztiák és a korabeli rendiség szerepe is, valamint a duális-konszenzusos hatalomgyakorlás és annak különféle változatai – elsősorban a fennálló politikai és katonai erőviszonyok tükrében. Szóba került a „három részre szakadás” és a „Királyi Magyarország” terminusok kérdése is. „A három részre szakadás azt jelentené, hogy van egy entitás, ami három részre szakadt szét.” A beszélgetés során azonban megtudhatjuk, hogy ezek a kifejezések nem pontosan fedik a valóságot, s hogy a későbbi korok némelyest torzító történelemszemlélete sok esetben tetten érhető a mai tankönyvekben.

Kimondottan érdekes, újszerű szempontok is bekerültek az alig több mint egyórás beszélgetésbe: például az a kitekintés, mely az Oszmán Birodalom többi területére, vazallusállamainak helyzetével és azok mozgásteréről kapcsolatban kaptunk. A közjogi és politikai helyzet tárgyalása mellett kimondottan üdvözlendő volt a kulturális és mentalitástörténeti szempontok beemelése.

A szóban forgó epizódot és magát a Digitális Legendárium podcast csatornáját szó szívvel ajánljuk a korszak iránt érdeklődőknek és a kutatóknak egyaránt. Nagy erénye a beszélgetéseknek a pontos, tárgyilagos stílus, ugyanakkor az elmondottak mindvégig közérthetők maradnak és mellőzik a részletező elbeszélést, s a készítők és a résztvevők inkább az összefüggéseket és az ismereterjesztést tűzték ki célul a  – köszönhetően a mindvégig a tárgynál maradó, érdekes kérdéseket felvető moderátornak.

Ezt olvastad?

Egy új kormányszék, a Magyar Titkos Tanács koncepciója a „magyar” Einrichtungswerk tükrében

A történettudományban közkeletűen „magyar” Einrichtungswerk néven emlegetett javaslatgyűjtemény a magyar történelem azon szövegemlékei közé tartozik, amelyek bár nem tekinthetők elfeledettnek,

X