Erdélyi Fejedelemség
A három részre szakadt ország históriája
A kronologikus megközelítésű, összefoglaló jellegű történelmi tudományos ismeretterjesztő kiadványsorozatok elkészítésének igénye időközönként előtérbe kerül a hazai történettudományi, illetve könyvkiadói szakmában. Egy ilyen „Magyarország története” sorozat elkészítésére vállalkozott az utóbbi években
Az első protestáns magyar uralkodó – Szapolyai János Zsigmond életútja
1571. március 14-én távozott az élők sorából a kora újkori magyar történelem egyik, ha nem a legmeghatározóbb alakja, a középkor alkonyán felemelkedő Szapolyai-dinasztia utolsó sarja, II. (Szapolyai) János Zsigmond erdélyi
Kutatás-szintetizálás-tudásátadás – Kaleidoszkóp a kora újkori Magyar Királyság fejezeteiből
Az Árkádia Kiskönyvtár történelem sorozatának legfrissebb, ötödik kötete Gőzsy Zoltán és Varga Szabolcs szerkesztésében jelent meg. Az előző négy kötet az Eszmetörténet, a Magyarország a 20. században, Az abszolutizmus kora
A függetlenség záloga – a speyeri egyezmény ratifikálása
1570. december 1-én ratifikálta II. János választott magyar király (electus rex) az 1570. augusztus 16-án, a Rajna-menti Speyerben megkötött, az Erdélyi Fejedelemség önállóságát szavatoló egyezmény pontjait. II. (Habsburg) Miksa német-római
„A Magyar Királyság állami jogfolytonossága nem szakadt meg Mohács után…” – interjú Guitman Barnabással
Guitman Barnabás történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Történettudományi Intézetének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoportnak, valamint a Szent István Társulatnak a
Főúri asszonyok a kora újkori társasági életben
Minden korszaknak megvoltak a sajátos szórakozási lehetőségei, míg a középkorban a királyi udvar köré csoportosult a főnemesség, addig a 19. században már a városoké volt a főszerep, a különböző kikapcsolódási
Magyarországi nagyasszonyok: valós tevékenység vagy kreált fogalom?
Mindenki hallott már Zrínyi Ilona hőstettéről, Lorántffy Zsuzsanna határozottságáról vagy Báthory Zsófia hitbuzgóságáról. Nők, akik meghatározó szerepet töltenek be a magyar történelemben, nagyasszonyok, akiknek kötött szerepkör jutott. De vajon mennyire
Erdély arany(érc) kora – Nemesfémbányászat és pénzügyigazgatás
Az erdélyi kora újkori nemesfémbányászat története kevéssé ismert, és eddig nem kellő mértékben exponált rétege történetírásunknak, pedig a téma jogi, igazgatási és technikatörténeti kereteit kitágítva társadalom- és gazdaságtörténeti szempontból is
A városok jogi helyzete, országrendisége és hatalmi reprezentációja a közép- és kora újkorban
Budapest Főváros Levéltára az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztőségével és az MTA Történettudományi Bizottsága Várostörténeti Albizottságával együttműködésben a Levéltári Nap keretében és a Nyitott Levéltárak 2019–2020 programsorozat részeként 2019. november
„A szorgalmas munkának és az áldozathozatalnak meglesz a gyümölcse” – interjú Papp Sándorral
Papp Sándor a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Történelemtudományi Doktori Iskola vezetőjeként, az SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként és az MTA–SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport alapító témavezetőjeként