Expedíció egy viking hajón – Draken Harald hårfagre

Közel fél évvel ezelőtt barátaim, akik ismerik kutatási témámat, elküldtek nekem egy hirdetést, miszerint egy norvég társaság önkénteseket toboroz egy hajós expedícióra, melynek célja az, hogy egy korhű viking hajón az Atlanti-óceánt átszelve eljusson az amerikai kontinensre. A híren mosolyogtam, majd elfelejtettem. Akkor hallottam a hajóról legközelebb, amikor befutott Reykjavík kikötőjébe.

Fotók: Gyönki Viktória

A Draken számos expedíción vett már részt, de a mostani kétség kívül az egyik legjelentősebb és leghosszabb. A hajó hivatalosan április 23-án állt készen az útra, amikor a hajó orrán lévő díszes sárkány elkészült. A hagyomány szerint ugyanis a sárkány felszerelése volt az utolsó, amit indulás előtt el kellett végezni. A ceremóniára a norvég Haugesundban került sor. A hajó még ezen a napon elindult hosszú útjára, melynek célja az Egyesült Államokban található Duluth.

Fotók: Gyönki Viktória

Az Expedition America 2016 elnevezésű útra több mint 4000-en jelentkeztek. A kiválasztott önkéntesek Norvégiából, Svédországból, Észtországból, Oroszországból és Skóciából érkeztek – legalábbis ez volt a helyzet, amikor a hajó befutott Reykjavíkba. Legtöbben ugyanis nem vállalkoztak az út teljes hosszára, így a 30 fős legénység cserélődött az út folyamán. A hajó kapitánya Björn Ahlander.

                                                                                   A Draken építése

A hajó első állomása Lerwickben, a Shetland-szigeteken volt április 27-én. A legénységnek nehézségekkel kellett szembenéznie az első napokban, mivel a vitorlázatot merevítő kötelek egyike elszakadt. Partot érésük után azonban volt lehetőség megjavítani mind a kötelet, mind pedig a megrongálódott vitorlázatot, így folytathatták útjukat a Feröer-szigetek felé április 30-án, a Draken május 2-án ért be a fővárosba, Tórshavnba. A kedvező szeleket megvárva  április 6-án Izland felé vették az irányt. Május 9-én a hajó kikötött Reykjavíkban, a város egyik modern látványossága, a Harpa koncertterem mellett. A kedvezőtlen időjárás miatt közel egy hétig vendégeskedett itt a hajó, amely több alkalommal is nyitva állt az érdeklődők előtt. Itt volt alkalmam elbeszélgetni a legénység egyik tagjával, aki Skóciából érkezett, és Norvégiától Kanadáig tervezett utazni. Annak ellenére, hogy a hajó építésénél törekedtek arra, hogy az minél inkább korhű legyen, a fedélzet közepén egy modern, az időjárás viszontagságainak ellenállni képes sátor áll. Ebben pihenhet meg a legénység, akik váltásban vannak a fedélzeten. Egy műszak négy órás – figyelembe véve, hogy a hajó gyakorta kedvezőtlen és zord időjárásban van kint a nyílt vízen, ez nem is olyan kevés. Kérésünkre az önkéntesek azt is bemutatták, hogyan lehet felvonni a vitorlát – kézi erővel, egy nagyméretű fakerékkel történik, melynek lyukaiba faéket helyeznek, úgy fordítják el. A művelethez legalább 6-8 ember szükséges. A Draken legénysége a tájékozódáshoz természetesen modern technikát használ, amely a tatrészen található, és szintén vízálló takarással van ellátva. Szélcsendben evezők segítségével is közlekedhet a hajó. Egyik videójukon 100 evezős 3 csomós sebességgel is képes volt haladni.

Fotó: Gyönki Viktória

A hajó eddig leírt útja még egy szempontból érdekes, a norvég Flóki Vilgerðarson ezen az útvonalon érkezett Izlandra. Erről az utazásról a Honfoglalás Könyve (Landnámabók) emlékezik meg. Flóki felesége, Gróa és gyermekei is vele voltak. Legénységéből a norvég Herjólfr és Þórulfr, valamint a Hebridákról származó Faxi neve maradt fenn. Flóki útját a nyugat-norvégiai Rogalandban kezdte, majd a Shetland-szigetekre hajózott. Lánya, Geirhulðr a vízbe esve lelte halálát. Útjukat a Feröer-szigetek érintésével folytatták. Flóki három hollót vitt magával a fedélzetre. Úgy gondolta, ha a szabadon engedett holló nem tér vissza a hajóra, akkor a közelben föld van. Az első holló visszarepült a szigetre, a második felszállt, de visszatért a hajóra. A harmadik a hajóorról egyenesen tovább repült, és nem tért vissza. Később arra hajózva Flóki megtalálta Izlandot. Innentől kezdve Hollós Flókinak nevezték (Hrafna-Flóki). Az esemény hasonlatos a bibliai Noé történetéhez. Flóki érkezésének időpontja nem ismert, annyit tudni, hogy Hornnál érte el Izlandot, majd a déli part mentén nyugat felé hajózott, megkerülte Reykjaness és Snæfellsness félszigeteit, és Breiðafjǫrdr térségében ért partot. Érdekes, hogy Flóki visszatért Norvégiába, de semmi jót nem mondott az ottaniaknak az új szigetről.

                                                                                Shetlandtól Feröerig

Visszatérve a Draken útjára, távozásuk előtt még nem volt biztos, hogy ki tudnak-e kötni Grönlandon az óceánban úszó jégtömbök miatt. Ennek tudatában hagyták el május 16-án Reykjavíkot, május 21-én végül mégis befutottak Quaqortoq kikötőjébe. Ezt az útvonalat egy izlandi hajós, Eiríkr Þorvaldsson (ismertebb nevén Vörös Erik – Eirikr hinn rauði) tette híressé, aki azért vállalkozott az utazásra 1000 körül, mert gyilkosságért három évre kitaszították Izlandról. Fia, Leifr Eiríksson Grönlandról indulva elérte az amerikai kontinenst, az Új-Funland északi részén található L’Anse aux Meadows-nál. Ide futott be a Draken június 1-én. A hajó továbbra is nyugatra tartva Québec tartományon keresztül hajózott, június 9-én elérték Baie-Comeau városát, majd Québec városába érkeztek június 13-án. Pár napos pihenő után 18-án indultak tovább Montréalba, ahova 20-án érkeztek. Innen tovább indultak Torontóba (CAN), és július 8-án elérték Fairport Harbort (US). Az utolsó két helyszínen Hajófesztiválokon vett részt a Draken. A napokban a hajó tovább indul Bay City (US), Chicago (US), Green Bay (US), Duluth (US) irányába, közben pedig több hajófesztiválon is részt fog venni. Végül pedig a Nagy Tavak térségéből Oswego-n keresztül szeptember 15-én New York City-be érkezik majd a Draken, ezzel fejezi be hosszadalmas expedícióját.

A hajó útvonala több internetes oldalon is nyomon követhető. Ugyanitt rengeteg fénykép és videó is megtekinthető, a korábbi expedíciókról is.

Facebook: https://www.facebook.com/DrakenHaraldHarfagre/?fref=ts

Ezt olvastad?

„Én vezettem?!” – Ternovszky Béla 80 éves

Gyerekként még fogalmam sem volt, ki az a Ternovszky Béla, amikor már imádtam a Pumuklit, a Dr. Bubót, a Mézga

X