Fókuszban a Balkán – Új kutatócsoport és műhelykonferencia a Debreceni Egyetemen
Új kutatócsoport indult a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében, amely a hazai történetírás egy-egy régi adósságát is törleszti. A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a HUN-REN kutatóhálózat szakemberei az elkövetkező években az Osztrák–Magyar Monarchia balkáni kapcsolatait vizsgálják, eddig kevésbé hangsúlyos szempontok mentén. A történészek elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen tendenciák uralták Ausztria-Magyarország Balkánt érintő politikáját, illetve, hogy Ausztria-Magyarország balkáni stratégiája koherens egészet alkotott-e vagy a félszigeten belül is regionális tagoltság figyelhető meg benne. A kutatók célként tűzték ki, hogy feldolgozzák a Monarchia délkelet-európai geostratégiáját alakító személyek dokumentumait, akik egykor a balkáni befolyásszerzést koordinálták, s valamennyien magyarok voltak a közös birodalmi elit körében.

A projekt az Osztrák-Magyar Monarchia geopolitikai tendenciái és balkáni stratégiája: egyéni források és külpolitikai aktorok (1878-1918) címmel indult. A csoport finanszírozását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosítja, a Nemzeti Kutatási Kiválóság Program STARTING pályázatán keresztül.
Miután Barta Róbert, a DE Történelmi Intézetének igazgatója és Schrek Katalin, a kutatócsoport vezetője megnyitották a debreceni projektindító találkozót, a kutatócsoport tagjai bemutatták aktuális munkájukat, majd rátértek a közös kutatást érintő terveikre.
Demeter Gábor (HUN-REN BTK TTI) előadásában a magyar utazók, tudósok ügyét tárgyalta, akik gyakran kettős szerepben az állam megfigyelőinek, ágenseinek szerepét is betöltötték abban az időben, amikor a Balkán a nagyhatalmak versengési terrénumává, ütközőzónájává lépett elő.
Schrek Katalin (DE BTK TTI) előadásában az egodokumentumok sajátosságait és fontosságát emelte ki, különös tekintettel Burián István, Kállay Benjámin és Thallóczy Lajos naplói kapcsán. Továbbá kitért azokra a vállalásokra és a projekt fókuszpontjaira, amelyeket a következő években kollégáival megvalósítanak.
Csaplár-Degovics Krisztián (HUN-REN BTK TTI) az előző témához illeszkedve Burián István 1886-1903 közötti naplóinak kiadási problémáit és az egodokumentumokkal kapcsolatos módszertani nehézségeket ismertette, felhívva a szakma figyelmét Burián iratainak specifikumaira.
A kávészünetet követően Bordás Bertalan (PTE BTK TTI) számolt be arról, miként vélekedtek a Balkánon nagy számban jelenlévő brit megfigyelők a Monarchia külpolitikai befolyásáról. Kiemelte azt a tényt, miszerint érdemes vizsgálni a külpolitikai döntéshozást befolyásoló konzulok beszámolóit, minthogy információval látták el a döntéshozást kivitelező feletteseiket.
Hornyák Árpád (PTE BTK TTI – HUN-REN BTK TTI) Szerbia magyarországi megítéléséről beszélt, illetve az ország közéletének erőviszonyairól. Arra a különlegességre hívta fel a figyelmet előadásában, miszerint a magyar sajtó nem kezelte sokáig kiemelt fenyegetésként Szerbia ügyét, minthogy a közjogi kérdésekkel foglalkozott többnyire a magyar politikum.

A projektindító workshop utolsó előadásában Bíró László (HUN-REN BTK TTI) Szerbia első világháborús szerepvállalásának eseménytörténetével és a katonai közigazgatás kiépítésének személyi vonatkozásaival foglalkozott. Előadásának fókuszában a Szerbia területén rövid ideig fennálló katonai kormányzat állt, melyet a megszálló erők hoztak létre, s élén a helyismerettel rendelkező történész-diplomata, Thallóczy Lajos állt.
A projekt fontos célkitűzése, hogy teret adjon tehát a szakmai párbeszédre, s olyan nemzetközi együttműködésekre is, amelyek révén lehetőségünk lesz megérteni a régió bonyolult viszonyait és általuk szintet léphet a hazai Balkán-kutatás is.
Az NKFIH NKKP Starting (150326) kutatócsoportról bővebb információ ITT érhető el.
Ezt olvastad?
További cikkek
Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában
2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában. A budapesti Religion, Culture, and Identity Formation in […]
Kárpátaljai mártírsorsok a Gulagon 1944 és 1970 között
A szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt kárpátaljai magyarok történetéről hallhattak az érdeklődők azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Dupka György legújabb, hiánypótló munkáját ismertették. A Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulág-rabok, mártírok panteonja 1944–1970 című […]
A Görgey Kör rozsnyói emlékprogramja
A Görgey Kör, a Rozsnyói Rákoczi Magyar Ház és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület szervezésében a Görgei Artúr emlékkörút programsorozat a Felvidéken keretein belül három napig az 1848-1849-es szabadságharc került […]
Előző cikk
Holokausztról tinédzsereknek – az elBeszélő vendége Zágoni Balázs
Vannak olyan témák, amelyeket nehezebb a fiatalok számára befogadhatóvá tenni, akár korosztályos sajátosságok, akár a téma érzékenysége miatt. Ilyen téma a holokauszt is. Zágoni Balázs Csillag és a százados című […]











