Balkán
A három császár szövetségének 1881-es megújítása
A három császári sas, az osztrák, a német és az orosz együttműködése az 1878. évi berlini rendezés következtében mélypontra került. Az osztrák-magyar és az orosz érdekek egymásnak feszülése szétrobbantotta Bismarck
Felszabadítás vagy megszállás? Kérdések és válaszok az oszmánok kiűzéséről
A budai vár évszázados falai közt sétálva bizonyosan megakad a szemünk a Nemzeti Galéria előtti monumentális szobron, melyen egy lovon ülő, magabiztos tekintetű alak néz le az alatta elterülő fővárosra.
Pécs „balkáni illata” – Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés a város oszmán kori örökségéről
2021. április 15-én került sor a Sudár Balázs, Varga Szabolcs és Varga J. János által szerzett A hódoltság korában (1543–1686) című mű bemutatójára, mely a Pécs története monográfia III. köteteként jelent
„Barbárok közt fejedelem vagyok, fejedelmek közt pedig barbár” – II. Petar Petrović Njegoš, Montenegró püspökfejedelme
A magyar olvasók közül valószínűleg kevesek számára ismert II. Petar Petrović Njegoš neve, pedig a montenegrói pásztorfiúból lett püspökfejedelem és költő-filozófus életútja több, mint regénybeillő. Azonban ahhoz, hogy világosabb képet
A krími háború története
A krími háború az 1815 és az 1914 közötti viszonylag békésnek nevezhető évszázad egyik legfontosabb olyan háborúja volt, amelyben európaiak álltak szemben más európaiakkal. Bár ez 1853-ban csak egy újabb
Az Osztrák-Magyar Monarchia hatalmi törekvései Albániában
Albánia a Nyugat-Balkánon elhelyezkedő kis országként ritkán kap figyelmet a hazai tudományosságban vagy épp a közéletben. Leginkább feltörekvő turistaparadicsomként gondolnak rá az emberek, hiszen valóban rendkívüli természeti adottságokkal rendelkezik. Azonban
Az 1877–1878-as orosz–török háború és a berlini kongresszus
A krími háborúban elszenvedett vereség után Oroszország egy időre visszaszorult az európai politikától, s a belpolitikára, illetve a Távol-Kelet felé fordította figyelmét. Gorcsakov orosz külügyminiszter a külpolitikai programjának megfogalmazásakor így
A görög szabadságharc története
1453-ban, II. Mehmed uralkodása alatt az Oszmán Birodalom elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, s ez a több mint ezer éve fennálló állam bukását eredményezte. Ezzel a rendkívüli hódítással az
Híd a nyugati és a délkelet-európai történetírás között: az albán–magyar történeti kutatás fordulópontja
Bemutatták Koszovóban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában megjelent albán–magyar történeti és tudományos kapcsolatokról szóló, angol nyelvű tanulmánykötetet. A könyv megjelenését támogató Külgazdasági és Külügyminisztérium nyugat-balkáni kulturális évad programja részeként, a BTK-val együtt
Róma romjain: A Bizánci Birodalom utódállamai a negyedik keresztes hadjárat után
A Bizánci Birodalom önmagát fennállása során mindvégig a Római Birodalomként határozta meg, míg hivatalos állami ideológiája azt hirdette, hogy az állam az idők végezetéig hivatott fennállni, fővárosa pedig bevehetetlen. Ezt