A kanizsai sörfőzés kora újkori kezdetei
Nagykanizsa egyik legsikeresebb vállalkozása a kanizsai sörgyár volt. Az 1892-ben alapított cég több mint 100 éves fennállása során országos ismertségre tett szert, termékei pedig igen népszerűek voltak. Emiatt kötik a helyi sörfőzés kezdetét a dualizmus kori fejlődő magyar gazdaság hőskorához. Azonban e történet évszázadokkal korábbra, a XVI. századra vezethető vissza. Írásomban a kanizsai sörfőzés legrégebbi fennmaradt írásos emlékeit fogom bemutatni.
A cikk az Újkor.hu és a Honismereti Szövetség együttműködésének keretében kerül újraközlésre. Kanász Viktor jegyzetekkel ellátott tanulmánya olvasható a Honismeret 2018. évi 4. (augusztus) számában.
Amikor a Kanizsai család 1532-ben férfiágon kihalt, a gazdag örökséget Nádasdy Tamás kaparintotta meg azzal, hogy feleségül vette a fiúsított Kanizsai Orsolyát. Ekkor a későbbi nádor egy olyan gazdaságilag prosperáló, fejlett egyházi intézményrendszerrel rendelkező mezővárost és várat szerzett meg, amely a régió egyik meghatározó kereskedelmi központjának számított.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2018/09/Kanizsai-Orsolya-korabeli-portr%C3%A9ja-Wikip%C3%A9dia.jpg)
Kanizsa szerepe azonban az ezt követő évtizedekben megváltozott. Az Oszmán Birodalom dunántúli előrenyomulása, és Szigetvár 1566-os eleste hatására a békés település lassan egy háborús övezet közepén álló, folyamatosan fenyegetett végvár lett. Az özvegyen maradt Kanizsai Orsolya a török fenyegetettség és a megnövekedett hadi kiadások miatt elcserélte a várat és a várost I. Miksával. Így 1568-ban királyi kézre került a vár, amely a Dráva és a Balaton közti terület legfontosabb erődítményeként nem csak Nyugat-Magyarországot, hanem a belső-ausztriai területeket is védte. A vár ekkori kapitányai nem tudták megakadályozni az uradalom és a környék falvainak folyamatos pusztulását.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2018/09/Vicenzo-Maria-Coronelli-1691-ben-k%C3%A9sz%C3%BClt-t%C3%A9rk%C3%A9pe-1691-a-szerz%C5%91-felv%C3%A9tele-1024x768.jpg)
A jelentős birtokokkal rendelkező kanizsai uradalom az állandó harcok következtében annyira elpusztult, hogy Kanizsán és a hasonló helyzetű magyar végvárakban borhiány lépett fel. Az élelemellátását nem lehetett helyben intézni, kénytelenek voltak központilag megoldani.
Az élelmezési helyzetet súlyosbította a katonák jelentős száma. A végvári katonaság ellátási problémáinak megoldása végett I. Miksa elrendelte, hogy az élelmezési főbiztos Magyaróváron létesítsen olyan sörfőzdét, amelyből szükség esetén Győrt, Komáromot és Tatát is el lehet látni nagyobb mennyiségben.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2018/09/Kanizsa-v%C3%A1r%C3%A1nak-%C3%A9s-v%C3%A1ros%C3%A1nak-makettje-a-kanizsai-Erzs%C3%A9bet-t%C3%A9ren-2012-Szemenyey-Nagy-Tibor-alkot%C3%A1sa-a-szerz%C5%91-felv%C3%A9tele-1024x684.jpg)
Kanizsán a helyi katonaság ellátása végett pedig 1568. augusztus 26-án, tehát még a vár királyi kézbe kerülésének évében külön sörfőzde építését rendelte el az uralkodó. Ezt követően 1575. március 29-én I. Miksa király Jobst Schörner kanizsai uradalmi számvevő számára adott utasításában kötelezte őt, hogy a vár szőlőinek számontartása mellett gondoskodjon a sörfőzéshez szükséges tűzifa kivágásáról és elszállításáról. Úgy tűnik, hogy a sörfőzde a század végéig működött, ugyanis 1598. augusztus 26-án I. Rudolf arra utasította Samuel Wißmillner kanizsai uradalmi és élelmezési ellenőrt, hogy a számvevővel és az élelmezési tiszttel együtt gondoskodjon a sörfőzéshez szükséges dolgokról, azaz a komlóról és az árpáról, a sörből – amit az uralkodó és az Udvari Kamara által megállapított áron köteles kimérni – származó jövedelmet pedig írja a bevételek közé. Előírták továbbá, hogy amennyiben a sörből hiány lenne, forduljon a számvevő mellett az élelmezési főbiztoshoz.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2018/09/Thury-Gy%C3%B6rgy-k%C3%B6z%C3%A9pen-korabeli-r%C3%A9zmetszeten-Wikipedia-1.jpg)
A várban sörfőzés céljára kialakítottak egy külön helyiséget, az ún. sörházat. Minderről a század egyik utolsó kanizsai várkapitányához, Haym Kristófhoz köthető protokollum-kötetek miatt tudunk, amelyeket a nagykanizsai Thúry György Múzeumban őriznek. Ezekben találjuk meg az Udvari Haditanács által Haymnak 1595. június 6-án Bécsben írt utasítás másolatát, amelyben többek közt a várban lévő sörházból az üres hordók átszállításához járul hozzá. Az épület pontos helyét is ismerjük: egy 1600 előtt készült, a bécsi Hadilevéltárban őrzött, a várat, valamint a várost ábrázoló alaprajzon ugyanis a vár keleti részén, a középkori kastélytól délre találunk egy épületet, amelynek a Preuhauß, azaz sörház nevet adták. E sörfőző tevékenységnek minden valószínűség szerint Kanizsa 1600. évi török ostroma vetett véget, aminek következtében – mivel sem az 1601-es, sem pedig az 1664-es keresztény ostrom nem járt sikerrel – a település 90 évre oszmán fennhatóság alá került.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2018/09/Hans-Rudolf-Miller-alkot%C3%A1sa-a-s%C3%A1rv%C3%A1ri-v%C3%A1rban_Kanizsa-1601.-%C3%A9vi-ostoma-1653-a-szerz%C5%91-felv%C3%A9tele-1024x626.jpg)
Tehát megállapíthatjuk, hogy a sörgyár megalapítása előtt több mint háromszáz évvel, 1568. tájától kezdve a XVI. század végéig főztek már sört Kanizsán a helyi magyar és német végvári katonaság számára. Bár mindez nem folytonos a későbbi sörgyárral, azonban jelenlegi tudásunk szerint innentől számolhatjuk a kanizsai sörfőzés kezdeteit, amely így legalább 450 éves múltra tekint vissza.
Felhasznált irodalom:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára E 156 – a. – Fasc. 027.
Thúry György Múzeum, Okmánytár 72.1.3.
Bagi Zoltán Péter: Vázlat a császári hadsereg élelemellátásáról a tizenöt éves háború időszakában. In: Tudomány és hagyományőrzés. Szerk.: Berecz Mátyás, Petercsák Tivadar. Eger, 2008. 103–119.
Benda Borbála: Étkezési szokások a 17. századi főúri udvarokban. In: Idővel paloták. Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk.: G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Budapest, 2005. 491–510.
Dominkovits Péter, Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16–17. században (2. rész) Századok, 144. (2010) 5. 1085–1120.
Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. Budapest, 2008.
Méri István: A kanizsai várásatás. Kiadásra előkészítette és az előszót írta: Kovalovszki Júlia. Budapest, 1988.
Müller Veronika: Thury György kanizsai kapitánysága. [H. n.], 1972
Nyáry Albert: A modenai Hyppolit-codexek. III. Hyppolit udvartartása. Magyarország erkölcsi és műveltségi viszonyai a XV. század utolsó s a XVI.-ik első negyedében. Századok 6. (1872) 5. 287–305.
Sarusi Kiss Béla: Élésmesteri és tizedutasítás a XVI. század második feléből. Élelemelosztás és tizedszedés Murányban. Fons 9. (2002) 1–3. 203–226.
Vándor László: Kanizsa története a honfoglalástól a város török alóli felszabadulásáig. In: Nagykanizsa városi monográfia I. Szerk.: Béli József, Rózsa Miklós, Rózsáné Lendvai Anna. Nagykanizsa, 1994. 215–424.
Kanász Viktor
Ezt olvastad?
További cikkek
„Ötéves tanulmányút” a Nagy Háború nyomán – Internált Eötvös-collegisták sorsa Franciaországban
Az első világháború kitörését követően Franciaország – a többi hadviselő államhoz hasonlóan – megkezdte a területén tartózkodó, vele hadiállapotba került országok állampolgárainak összegyűjtését, majd internálását. Cikkemben öt magyar egyetemista, Eötvös-collegista […]
Az esztergomi érseki szék megüresedése Mindszenty bíboros és VI. Pál pápa 1973–1974. évi levelezése alapján
Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek fölmentése, avagy az esztergomi szék megüresedésének dátuma a vonatkozó irodalomban nem egységes. Bizonyos szerzők azt 1973. december 18-ra datálják, míg mások 1974. február 5-re. Az […]
Széchenyi Istvánról finnül a 20. század elején
Sok Széchenyi-életrajz, értelmezés, cikk, tanulmány született már Széchenyi Istvánról, a „legnagyobb magyarról”. Széchenyi megjelenik a tankönyvek lapjain, rendszerint saját alfejezetet vagy fejezetet szentelnek neki a tankönyvírók. Visszatérő jelleggel idézik őt. […]
Előző cikk
Kreatív Történelem – országos középiskolai tanulmányi verseny a Horthy-korszakról
A Pécsi Tudományegyetem háromfordulós kreatív történelmversenyt hirdet négyfős középiskolai csapatok részére. A legújabb kutatási eredményekre építő kreatív feladatok életközelivé és érthetővé teszik a korszak eseményeit, egyúttal segítik azok átfogó megismerését […]