Kleopátra – BBC History 2018/4.
“Milyen volt Kleopátra? Nem tudom már.” Orra pisze, tömpe, esetleg klasszikus görög? Netán római. Pascal szerint, ha Kleopátrának kicsit nagyobb az orra, másképp alakul a világtörténelem. Vajon valóban megérkezett-e a szépség Egyiptomba Nofertiti-vel? Harcoltak-e a Spanyol Idegenlégióban magyar katonák? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a BBC History aktuális száma.
A Kossuth Kiadói Csoport Magyarország könyvpiacának egyik legnívósabb szereplője. Számos történettudományi munkát gondoztak fennállásuk több mint 70 éve során. A tudományos ismeretterjesztést kiemelten fontosnak tartva hetedik éve adják ki havi rendszerességgel a BBC History – történelmi magazint. Az Újkor.hu örömmel köszönti partnerei között a Kiadót. Együttműködésünk keretében – többek között – havonta ajánló cikket jelentetünk meg a jövőben a BBC History aktuális számához.
|
… fél évszázad ide és oda – Szerkesztői előszó 1968-as sorozatunkban ezúttal arról írunk, hogy az 1918–1919 óta legkiterjedtebb tüntetéssorozat és terrorizmushullám azokban az években rázta meg a nyugati világot, amikor a kapitalizmus korábban elképzelhetetlen anyagi jólétet hozott a szerencsés országok polgárai egy részének. Kezembe került napjaink egyik legtekintélyesebb, erősen gazdasági vénájú történészének, Niall Fergusonnak – a Time magazinban törzsvendég a világ legbefolyásosabb személyiségeinek évi listáján – egy előadása, amelynek adatai kihagyhatatlan lehetőséget kínálnak a fél évszázaddal ezelőtti időszakból való visszapillantásra és az előretekintésre. Ferguson szerint az 1970-es évekre teljesedett be a „nagy szétválásnak” nevezett és a 15–16. század fordulóján kezdődött történelmi fordulat, amelytől a világgazdaság súlypontja Ázsiából áttevődött Európába, majd Amerikára. Korábban Ázsia nemcsak a világtermelés nagyobbik részét adta, hanem az életkörülményekben is az ázsiaiak jártak az élen – egy ún. átlag kínai jobban élt nyugat-európai kortársánál. Ha azt a tíz országot vesszük, amelyek később gyarmatosították a világot, 1500 körül még a világ területének 5 százalékát, lakosságának 16 százalékát, produktumának talán 20 százalékát tették ki. 1913-ra ez a tíz ország és az Egyesült Államok hatalmas globális birodalmakat irányítottak – a világ területének 58 százalékát birtokolták, a lakosságának ugyanekkora része volt a polgáruk vagy az alattvalójuk, és a világ termelésének majdnem a háromnegyedét adták. Nos, 1970-re az olló még jobban kinyílt. Böngésztem a Világbank statisztikáiban. A 200 milliós Egyesült Államok több mint hétszeresen haladta meg a 820 millió lélekszámú Kína össztermelését. Még drasztikusabb az összehasonlítás a Brit Birodalom egykori „gyöngyszemével”: az amerikai GDP a 17-szerese volt (!) az 550 milliós India produktumának, s a mindössze 21 milliós Kanada is másfélszer annyit termelt, mint India. Ez volt 1970-ben. És 2017-ben? Az Egyesült Államok GDP-je már csak másfélszerese Kínáénak, Indiáénak nem egészen nyolcszorosa, viszont ez utóbbi már másfélszer több mint Kanadáé! Ismét Fergusonhoz nyúlnék vissza. A PISA-felmérések szerint, a 15 évesek matematikában elért eredményeit nézve Szingapúr és néhány kínai fennhatóságú város vezet (Hongkong, Tajvan, Makaó), a különbség Sanghaj és az Egyesült Királyság meg az Egyesült Államok között akkora, mint a különbség ezen országok és Albánia meg Tunézia között! A szabadalmakat illetően is a Kelet vette át a vezetést. Nemcsak a jó ideje listavezető Japán, hanem Dél-Korea is, amely Amerikát követi a harmadik helyen, Kína pedig nemsokára leelőzi Németországot. Finoman felhívnám ötven év körüli olvasóim figyelmét arra, hogy e változások az ő életük alatt következtek be. Játsszanak el a gondolattal, hogy ők és gyermekeik vajon mit élhetnek meg a következő fél évszázadban. Papp Gábor |
A tartalomból:
Kleopátra orra
Pascal szerint, ha Kleopátrának kicsit nagyobb az orra, másképp alakul a világtörténelem. Valami igazság lehet a dologban. A római hadvezéreket és egyeduralkodókat – mutatta meg Tóth István – nem annyira a szépsége vonzotta, hanem inkább az, hogy általa királyi gyermekek apjai lehetnek. (22. oldal)
A szovjet film két pillanata
Kárpátalján is forgatták a szovjet filmgyártás két kultikus alkotását, A tavasz tizenhét pillanata televíziós sorozatot és A cigánytábor az égbe megy játékfilmet, amelyek az 1970-es években hihetetlen népszerűséget arattak hazájukban és a szocialista táborban. Fedinec Csilla idézi fel a filmek magyar vonatkozásait, készülésük körülményeit és utóéletét. (53. oldal)
Örök boszorkányok
Az ókor gonosz banyáitól a viktoriánus mesék gyerekeket evő szörnyetegein át az ezredforduló tini bálványaiig Owen Davies veszi végig az emberiség rögeszmés ragaszkodását a varázslónőkhöz. (72. oldal)
A szigeterőd tévképzete
Anglia tájképét, lelki és genetikai alkatát egy évezreden keresztül visszavonhatatlanul megváltoztatták a fenyegető és a valóságos inváziók – mindezt bizonyítja is Sam Willis és David Coward esszéje. (58. oldal)
A Spanyol Idegenlégió magyar katonái
A jól ismert Francia Idegenlégió mintájára szervezték meg a spanyol egységeket Észak-Afrikában, melyekben már kezdettől fegyvert fogtak magyar katonák, sokat közülük név és rang szerint is ismerünk. Besenyő János arra is rávilágít, hogy miként egyengette az 1956‑os forradalom után a Spanyol Légió a magyar emigránsok befogadását. (78. oldal)
1968 – szélsőséges április
A legfejlettebb világban tombolt az erőszak, rendszerek struktúrái remegtek meg. Válogatás az amerikai és európai naptárlapokból. (11. oldal)
Elvakította-e a világot Nofertiti szépsége?
Vajon kiérdemli-e az egyiptomi királyné az ünneplést háromezer évvel ezelőtti teljesítményével? – teszi fel a kérdést Joyce Tyldesley. (30. oldal)
Az utolsó roham
1918-ban a németek tavaszi offenzívája megrengette az antant csapatait, ám végül mégis a németek húzták a rövidebbet. Alexander Watson elemzi az okokat. (36. oldal)
A modern Nagy-Britannia építőmérnöke
A vízvezetékektől a gyors, egyenletes utakig – úgy tűnik, Thomas Telford zsenialitásának nem volt határa, állapítja meg Julian Glover. (42. oldal)
XIV. Lajos és udvara
A koronatanú Saint-Simon herceg. Szinte nincs is olyan krónikása a Napkirály időszakának – mondja Ádám Péter –, aki ne hivatkozna rá. (47. oldal)
A „nagy véderővita”
Az 1889-es véderővita a magyar parlamenti politika „állatorvosi lova”, mutatja be Bihari Péter. (64. oldal)
A Monarchia és Nyugat-Szahara
A Monarchia – tudjuk meg Szabó Attilától – egy ígéretes kereskedelmi telepre próbált szert tenni. (84. oldal)
Ezt olvastad?
