Középkori könyvek börzéje az Országos Levéltárban

Ha karácsony, akkor középkorászünnep. Harmadik alkalommal rendezték meg a Medievista könyvbörzét Budapesten a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében 2016. december 16-án.

A rendezvény 2014-ben jött létre azzal a céllal, hogy a magyar középkorral foglalkozó kutatók számára legalább egy olyan alkalom legyen évente, amikor megismerkedhetnek egymás kutatásaival, és személyesen is találkozhatnak. 2015-ben már tizenöt kötetet mutattak be, és egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vehettek az érdeklődők. Itt elsősorban a középkortörténeti kötetek megjelentetésének problémáiról szólt a diskurzus. Mint ahogy Szovák Márton beszámolójából kiderül: a pódiumbeszélgetés résztvevőinek véleménye szerint korunk problémája, hogy „hiányzik a tudományos igényű munkák és a történelmi tárgyú tucatkiadványok közötti középút”, illetve a szakmai eredmények nagyon lassan, vagy egyáltalán nem épülnek be a köztudatba, tankönyvekbe. A kialakult helyzet orvoslása érdekében pedig a szakmának kell erőfeszítéseket tennie.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy tett is. Egy évvel később, a harmadik, Könyvek a középkorról – 2016 termése című rendezvényen már huszonhét kötetet mutattak be. A Bécsi kapu téri épület kettős funkciójú konferenciaterme gyorsan megtelt érdeklődőkkel. (A terem egyúttal kiállítótérként is működik. A 2017 végéig látogatható Nyomot Hagytak c. kiállítás impozáns díszletet jelentett a könyvbemutató számára.) Rácz György, az MNL főigazgató-helyettese nyitotta meg a rendezvényt, majd átadta a szót Szovák Kornélnak, a PPKE BTK oktatójának, hogy köszöntse az egybegyűlteket. Beszédében hangsúlyozta a rendezvény szakmai, és emberi jelentőségét, rámutatva, hogy a középkorkutatók rendszeresen konzultálnak egymással, bár gyakran vitázva. Ezt igyekszik elősegíteni a karácsony előtti, már hagyományosnak mondható könyvbörze is. Az összejövetel börze jellegét hangsúlyozta, hiszen a programba felvett huszonhét kötet részletes bemutatására nem vállalkozhatnak egy délután, de azok rövid ismertetésére, megvásárlására, vagy átvételére mindenképp. Az autópályák melletti reklámtáblákról kölcsönözte a börze mottóját: „Látni és látszani”. Az információáradat korában ugyanis nagy kihívás a szakma számára, hogy megmutassa eredményeit, felhívja azokra a társadalom minél nagyobb szegmensének figyelmét.

Megjegyezte: a mai alkalommal a kézzel fogható könyvek kerülnek majd a középpontba. A jelenlévők ugyanis abban hasonlók, hogy szeretik a könyveket, s bár sokszor dolgoznak digitális tartalmakkal, mindenki számára jóleső érzés, mikor saját, vagy más szaktársának munkáját kezébe veheti. (Ezzel jelen sorok írója is egyetért.) A történész munkája során kevés elismerést kap. Ezek egyike az, ha megfeszített munka és háttérszervezés eredményeként fizikailag is megjelenik munkájának gyümölcse, mégpedig tanulmánykötet, monográfia, adattár, vagy forráskiadás formájában. Éppen ezért a papír alapú kiadványoktól talán nem is szabad örökre megválnunk. Ugyanakkor a digitális, de főleg az online forma elősegíti az eredmények gyors és hatékony közvetítését a szakmai közönség felé. Publikáláskor ezt is figyelembe kell venni. Talán ehhez az okfejtéshez kapcsolódik leginkább Szovák második alliterációs szófordulata, mellyel a kvantitatív tudomány hatását érzékeltette. Ez a „Publikálj, vagy pusztulj!” elve, melyet minden aktív szakmabelinek szem előtt kell tartania. A bevezetőt követően nagyvonalakban csoportosította a bemutatandó köteteket. Örömét fejezte ki, hogy a 2016-os rendezvény programjába hét hazai műhely eredményei kerültek be, az MTA BTK TTI, az ELTE, a PPKE és a CEU kiadványain kívül pécsi, debreceni, szegedi köteteket is bemutatnak. Újítás az elmúlt évekhez képest, hogy határon túli munkák is szemlére kerültek, köztük nem magyar nyelvű kiadványok is. Tematikájukat tekintve születtek életrajzi, politika-, diplomácia-, had-, egyház- és művészettörténeti, valamint régészeti munkák, de túlsúlyban voltak a társadalomtörténeti kötetek. Sajnálattal jegyezte meg, hogy csupán két forráskiadás került be a műsorba, de örömmel üdvözölte a segédletek, adattárak műfajába sorolható archontológiai munkát. (A kötetek részletes listája itt olvasható.)

Ezt követően Rácz György és Arany Krisztina főlevéltáros, az est házigazdái felváltva ismertették a köteteket nyolc-tíz mondatos rezümék segítségével. Miután – legalább említés szintjén – bemutattak minden könyvet, az érdeklődők megvásárolhatták a köteteket, illetve az ingyenes példányokból egyet-egyet át is vehettek. Felmerült az a kérdés is, hogy az MTA BTK TTI kötetei hozzáférhetőek-e a költözés miatt, de kiderült, hogy könyvesbolti megvásárlásuk semmilyen akadályba nem ütközik. A kötött programot a szervezői feladatokat vállaló C. Tóth Norbert zárta. Megköszönte a szépszámú résztvevőnek az érdeklődést, és kollégáinak a segítséget, valamint kellemes kötelességének tett eleget azzal, hogy egy szerény vendégségre hívta fel az abban érdekeltek figyelmét a Levéltár egy másik termében.

Összegségében elmondható, hogy a rendezvény hasznos, és hiánypótló volt. A középkor iránt érdeklődők joggal tarthatnak arra igényt, hogy jövőre akár nagyobb időkeretben kerüljön sor az esemény lebonyolítására.

Novák Ádám

Ezt olvastad?

Heti Ajánló 2019/44. | Görgeitől a rendszerváltásig

Tudományos ajánlónk e heti főszereplői többek között Görgei Artúr és Roger Crowley de terítékre kerül még a Tanácsköztársaság, a budapesti

X