Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból
2015. június 16-án kora este a Kossuth Klubban, a L’Harmattan Kiadó szervezésében mutatták be Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1945 előtti kormányszervek főosztálya levéltárosának Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból című könyvét.
Forrás: www.harmattan.hu
A kötetet Zsigmond Zsolt, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának történelem vezetőtanára ismertette a szép számban összegyűlt barátokból, tanítványokból, kollégákból és családtagokból álló közönségnek. A könyvben szereplő tanulmányok korábban időszakosan az Élet és tudomány című hetilapban jelentek meg. Ezeket gyűjtötte egy kötetbe a szerző, amelynek köszönhetően létrejött egy átfogó, az elmúlt század legfontosabb történelmi eseményeiből válogató tudományos ismeretterjesztő mű. Utóbbi fontosságát hangsúlyozta Zsigmond Zsolt is, aki szerint a történelemoktatás módszertanának előremozdításához nagy szükség van arra, hogy a hasznos, színvonalas és emellett könnyen befogadható írásokat válasszuk ki a napjainkra kialakult public history-dömpingből, amik aztán az iskolában kiváló oktatási eszközként szolgálhatnak.
Fotó: Balogh Ádám
Az efféle tudományos alapú történelem-mesélést pedig joggal várhatjuk el a szerzőtől, aki életpályáját tekintve egy személyben tanár, történész és levéltáros is. Szerinte az igazán felkészült oktatóknak köszönhetően nem szükséges éveket vagy akár évtizedeket várni arra, hogy a legfrissebb kutatások eredményei megjelenjenek az iskolákban, hanem akár másnap át lehet adni azokat a tanulóknak. Emellett persze ugyanolyan fontos feladatnak tartja a korábbi, akár elfeledett eredmények újrafelfed(ez)ését és megosztását is.
Ugyan létrejöttét tekintve és tartalmilag csekély különbség van a szűk értelemben vett tudományos és a tudományos ismeretterjesztő cikk között, utóbbi mégis rendelkezik azzal az előnnyel, hogy szélesebb körökhöz juthat el és így több közvetlen visszajelzést, reakciót válthat ki, ami lényeges plusz visszacsatolás a szerzők számára mind az adott tanulmánnyal kapcsolatban az adott pillanatban, mind tágabb értelemben és hosszabb távon is.
Fotó: Balogh Ádám
A könyvbemutatón utolsóként Kardos József professor emeritus kért szót a közönség soraiból, az ő méltató szavait hallva nehéz volt eldönteni, hogy abban a pillanatban korábbi tanítványa volt-e a büszkébb, vagy a professzor úr, akivel szemben immár egy „tudós tanár” állt. Azt hiszem, kiegyezhetünk a döntetlenben.
Ezt olvastad?
További cikkek
Fiatal történészek a holokausztkutatásokról
2024. június 24-én A túlélés mintázatai – Fiatal történészek a holokausztkutatásokról címmel tárlatvezetéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartottak a Goldmark teremben (Budapest, Wesselényi u. 7.) az ELTE Research Center for Computational Social […]
Magyarország román megszállása (1918–1920)
2024. május 28-án szervezte meg az Erőszakkutató Intézet a Magyarország román megszállás alatt (1918–1920) című konferenciát, melynek helyszínéül a Budapest Főváros Levéltárának Gárdonyi Albert-terme szolgált. Az esemény tematikája szervesen illeszkedett […]
Az apokalipszis éve – Ablonczy Balázs: Az utolsó nyár
Idén késő tavasszal jelent meg a nemrég ötvenedik születésnapját ünneplő történész, Ablonczy Balázs új kötete, „Az utolsó nyár – Magyarország, 1944”. A könyvet ezúttal is a Jaffa Kiadó gondozta, és […]
Előző cikk
Hideg napok Csúrogon – Pihurik Judit előadása
A bácskai Csúrog falu neve az utóbbi időkben elsősorban a szerb-magyar megbékélés, a kölcsönös bocsánatkérés kapcsán került a hírekbe. Nem véletlenül: itt, a Sajkásvidéken vette kezdetét az 1942 januári „hideg […]