Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból
2015. június 16-án kora este a Kossuth Klubban, a L’Harmattan Kiadó szervezésében mutatták be Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1945 előtti kormányszervek főosztálya levéltárosának Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból című könyvét.

Forrás: www.harmattan.hu
A kötetet Zsigmond Zsolt, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának történelem vezetőtanára ismertette a szép számban összegyűlt barátokból, tanítványokból, kollégákból és családtagokból álló közönségnek. A könyvben szereplő tanulmányok korábban időszakosan az Élet és tudomány című hetilapban jelentek meg. Ezeket gyűjtötte egy kötetbe a szerző, amelynek köszönhetően létrejött egy átfogó, az elmúlt század legfontosabb történelmi eseményeiből válogató tudományos ismeretterjesztő mű. Utóbbi fontosságát hangsúlyozta Zsigmond Zsolt is, aki szerint a történelemoktatás módszertanának előremozdításához nagy szükség van arra, hogy a hasznos, színvonalas és emellett könnyen befogadható írásokat válasszuk ki a napjainkra kialakult public history-dömpingből, amik aztán az iskolában kiváló oktatási eszközként szolgálhatnak.

Fotó: Balogh Ádám
Az efféle tudományos alapú történelem-mesélést pedig joggal várhatjuk el a szerzőtől, aki életpályáját tekintve egy személyben tanár, történész és levéltáros is. Szerinte az igazán felkészült oktatóknak köszönhetően nem szükséges éveket vagy akár évtizedeket várni arra, hogy a legfrissebb kutatások eredményei megjelenjenek az iskolákban, hanem akár másnap át lehet adni azokat a tanulóknak. Emellett persze ugyanolyan fontos feladatnak tartja a korábbi, akár elfeledett eredmények újrafelfed(ez)ését és megosztását is.
Ugyan létrejöttét tekintve és tartalmilag csekély különbség van a szűk értelemben vett tudományos és a tudományos ismeretterjesztő cikk között, utóbbi mégis rendelkezik azzal az előnnyel, hogy szélesebb körökhöz juthat el és így több közvetlen visszajelzést, reakciót válthat ki, ami lényeges plusz visszacsatolás a szerzők számára mind az adott tanulmánnyal kapcsolatban az adott pillanatban, mind tágabb értelemben és hosszabb távon is.

Fotó: Balogh Ádám
A könyvbemutatón utolsóként Kardos József professor emeritus kért szót a közönség soraiból, az ő méltató szavait hallva nehéz volt eldönteni, hogy abban a pillanatban korábbi tanítványa volt-e a büszkébb, vagy a professzor úr, akivel szemben immár egy „tudós tanár” állt. Azt hiszem, kiegyezhetünk a döntetlenben.
Ezt olvastad?
További cikkek
A diktatúra árnyékában: a NEB 2025-ös évkönyvéről (Yearbook 2025)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2025-ben új, angol nyelvű évkönyvvel jelentkezett, amely a magyar és közép-európai 20. századi diktatúratörténet kutatásának friss eredményeit foglalja össze. A Yearbook 2025 egyszerre folytatása és […]
Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában
2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában. A budapesti Religion, Culture, and Identity Formation in […]
Technokraták a pártállamban – a szakértelem és a hatalom dinamikája a szocializmusban
Bódy Zsombor, az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének professzora hosszú ideje kutatja az 1945 utáni Magyarország szocialista nagyvállalatait, technokráciáját, valamint ennek a kapcsolatnak a helyét az egykori keleti blokkban. […]
Előző cikk
Hideg napok Csúrogon – Pihurik Judit előadása
A bácskai Csúrog falu neve az utóbbi időkben elsősorban a szerb-magyar megbékélés, a kölcsönös bocsánatkérés kapcsán került a hírekbe. Nem véletlenül: itt, a Sajkásvidéken vette kezdetét az 1942 januári „hideg […]











