Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból
2015. június 16-án kora este a Kossuth Klubban, a L’Harmattan Kiadó szervezésében mutatták be Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1945 előtti kormányszervek főosztálya levéltárosának Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból című könyvét.
Forrás: www.harmattan.hu
A kötetet Zsigmond Zsolt, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának történelem vezetőtanára ismertette a szép számban összegyűlt barátokból, tanítványokból, kollégákból és családtagokból álló közönségnek. A könyvben szereplő tanulmányok korábban időszakosan az Élet és tudomány című hetilapban jelentek meg. Ezeket gyűjtötte egy kötetbe a szerző, amelynek köszönhetően létrejött egy átfogó, az elmúlt század legfontosabb történelmi eseményeiből válogató tudományos ismeretterjesztő mű. Utóbbi fontosságát hangsúlyozta Zsigmond Zsolt is, aki szerint a történelemoktatás módszertanának előremozdításához nagy szükség van arra, hogy a hasznos, színvonalas és emellett könnyen befogadható írásokat válasszuk ki a napjainkra kialakult public history-dömpingből, amik aztán az iskolában kiváló oktatási eszközként szolgálhatnak.
Fotó: Balogh Ádám
Az efféle tudományos alapú történelem-mesélést pedig joggal várhatjuk el a szerzőtől, aki életpályáját tekintve egy személyben tanár, történész és levéltáros is. Szerinte az igazán felkészült oktatóknak köszönhetően nem szükséges éveket vagy akár évtizedeket várni arra, hogy a legfrissebb kutatások eredményei megjelenjenek az iskolákban, hanem akár másnap át lehet adni azokat a tanulóknak. Emellett persze ugyanolyan fontos feladatnak tartja a korábbi, akár elfeledett eredmények újrafelfed(ez)ését és megosztását is.
Ugyan létrejöttét tekintve és tartalmilag csekély különbség van a szűk értelemben vett tudományos és a tudományos ismeretterjesztő cikk között, utóbbi mégis rendelkezik azzal az előnnyel, hogy szélesebb körökhöz juthat el és így több közvetlen visszajelzést, reakciót válthat ki, ami lényeges plusz visszacsatolás a szerzők számára mind az adott tanulmánnyal kapcsolatban az adott pillanatban, mind tágabb értelemben és hosszabb távon is.
Fotó: Balogh Ádám
A könyvbemutatón utolsóként Kardos József professor emeritus kért szót a közönség soraiból, az ő méltató szavait hallva nehéz volt eldönteni, hogy abban a pillanatban korábbi tanítványa volt-e a büszkébb, vagy a professzor úr, akivel szemben immár egy „tudós tanár” állt. Azt hiszem, kiegyezhetünk a döntetlenben.
Ezt olvastad?
További cikkek
„Közép- és Kelet-Európa új történetei!” – A NEPOSTRANS ERC projekt konferenciája
2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative study of local and regional transitions in post-Habsburg Europe” című […]
1968 dimenziói keleten és nyugaton
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága 1968 dimenziói keleten és nyugaton címmel műhelykonferenciát tartott 2023. szeptember 14-én. Az ötvenöt év távlatából sorsfordítónak tekinthető esztendő eseményeit körbejáró rendezvény teljes egészében elérhető vált a […]
⹂Hercegek besúgója” vagy a 17. századi diplomácia nagy tudója? – Gregorio Leti
Farkis Tímea, a Pécsi Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetője másfél évtizede foglalkozik Gregorio Leti XVII. századi történész munkásságának elemzésével és bemutatásával (vö. Farkis 2008, 2011, 2019), aki saját néven és álnév […]
Következő cikk
A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására – felhívás
A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, a SZAB Néprajzi Munkabizottsága, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, valamint a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület A Nagy Háború hatása a […]
Előző cikk
Hideg napok Csúrogon – Pihurik Judit előadása
A bácskai Csúrog falu neve az utóbbi időkben elsősorban a szerb-magyar megbékélés, a kölcsönös bocsánatkérés kapcsán került a hírekbe. Nem véletlenül: itt, a Sajkásvidéken vette kezdetét az 1942 januári „hideg […]