Ľudovít Štúr magyar szemmel
Ľudovít Štúr a 19. századi szlovák történelem legnagyobb hatású szereplője, a modern szlovák nemzet kiemelkedő alakja. Születésének 200. évfordulóját, 2015-öt ezért Szlovákiában Ľudovít Štúr évének nyilvánították. Ez alkalomból számos tudományos konferencia, tanulmánykötet, monográfia, színházi előadás és múzeumi kiállítás készült. Magyarországon a Szlovák Intézetben rendeztek konferenciát Ľudovít Štúr – magyar tükörben címmel.
2015. szeptember 24-én a Szlovák Intézetben teltház előtt, a Kor/ridor (www.kor-ridor.eu) szalon keretében tartották meg a konferenciát, amelynek különlegessége, hogy – amint a címe is mutatja – kizárólag magyar történészek szerepeltek rajta. Az emlékévben ugyan számos fontos tudományos eredmény született Štúr kapcsán Szlovákiában is, a magyar történészek előadásainak viszont épp a külső szemléletmód adhatta meg a jelentőségét. A konferenciát, amelynek moderátora Katona Csaba volt, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete és a Szlovák Intézet szervezte.
Elsőként Deák Ágnes „A megfigyelés legendája?” Štúr és az államrendőrség az 1850-es években címmel tartott előadást. A témában fellelhető levéltári források tükrében kereste a választ arra a Štúr-historiográfiában régóta megválaszolatlanul hagyott kérdésre, hogy Ľudovít Štúrt 1849 után, élete utolsó éveiben figyelte-e az államrendőrség?
Demmel József előadásában Victor Turner brit antropológus társadalmi dráma elméletét alkalmazta Štúr életútjának és a szlovák nemzeti mozgalomnak a korabeli történetét kutatva.
Kertész Botond Štúr szövegeit elemezve arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen hatással volt Štúr életművére evangélikus vallása, hogy liberális vagy konzervatív teológiai elveket vallott-e? Matus László előadásában („Akkor érhetjük el legszentebb céljainkat, ha nem csupán szlovákok, hanem össz-szlávok leszünk.” Ľudovít Štúr és a törzsi nacionalizmus) a szlávizmus és a szlovák nemzeti gondolat közti ellentmondást vizsgálta.
A konferencia előadásai – szervezők tervei szerint – írott formában, magyar és szlovák nyelvű önálló kötetben is megjelennek.
Ezt olvastad?
További cikkek
Múlt, jelen, s jövő – Jubileum a PTE BTK Történettudományi Intézetében
A Pécsi Tudományegyetem fontos jubileumi napokon van túl; az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 100., a Pedagógiai Főiskola létrejöttének 75., a Bölcsészettudományi Kar fennállásának 30., a pécsi egyetemi képzésnek pedig 40. […]
A szabadság gyermekei – A VII. Regionális Honismereti és Helytörténeti Tanári Műhely
2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti – Helytörténeti Tanári Műhelyt a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület és a […]
Erzsébet királyné és a magyarok – Tudományos konferencia Pécsen
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (PTE BTK) és Egyetemi Levéltára, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága (MTA PAB) 2023. április 27-én és 28-án közös szervezésben rendezte […]
Következő cikk
Főurak, dinasztiák, királyságok kapcsolódásai
Pécsett a Lengyel Köztársaság Budapest Nagykövetsége, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar és Hallgatói Önkormányzata, illetve a Történész Céh Egyesület támogatásával fiatal kutatók részére 2015. október elsején és másodikán került megrendezésre […]
Előző cikk
"A vértanúk szent lelke földalol" – Megemlékezések a nemzeti gyásznapon
A nemzeti gyásznap keretében országszerte felgyúlnak az emlékezés lángjai. Koszorúzással, mécsesgyújtással történik főhajtás az 1848-1849. évi magyar szabadságharc mártírjai előtt. Minden településen több helyszínen idézik meg a szabadságharc leverését követő időszak […]