„A vértanúk szent lelke földalol” – Megemlékezések a nemzeti gyásznapon

A nemzeti gyásznap keretében országszerte felgyúlnak az emlékezés lángjai. Koszorúzással, mécsesgyújtással történik főhajtás az 1848-1849. évi magyar szabadságharc mártírjai előtt. Minden településen több helyszínen idézik meg a szabadságharc leverését követő időszak hangulatát, valamint az aradi vértanúk alakját kisiskolások és történész szakértők egyaránt. Alábbi összeállításunkban egy-egy fővárosi, vidéki és határon túli programot ajánlunk a kedves Olvasók figyelmébe, demonstrálva, hogy milyen változatos módokon emlékezhetünk.

A nemzet özvegyeinek emlékezete

Az Aradi Vértanúk Emléknapjának központi rendezvényei már a tegnapi nap folyamán kezdetüket vették, hiszen délután 15 órakor Kun Szabó István vezérőrnagy által került megnyitásra a „Hátrahagyottak emlékezete” című szabadtéri kiállítás a Március 15. téren. Az aradi vértanúk özvegyeiről készült tárlat olyan női sorsokat mutat be, amelyek meghatározóak voltak a szabadságharc leverését követő időszakban.

Ennek a felütésnek folytatásaként pedig ma délelőtt 9 órakor kezdődött a katonai tiszteletadás a Kossuth téren. Gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnök vesztőhelyénél protokollmentes gyertyagyújtásra nyílik lehetősége mindenkinek, aki szeretné leróni tiszteletét. A katonai díszőrség egészen 16 óráig tartózkodik a helyszínen. A Fiumei úti temetőben 11 órakor kezdődő megemlékezés és koszorúzás keretében a honvédelmi miniszter beszédét követően műsort ad a Marczibányai Téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános iskola Junior Prima Díjas Kamarakórusa. A rendezvénysorozat zárásaként 18 órakor a Ludovika kápolnában Bíró László katolikus tábori püspök celebrál szentmisét, valamint beszédet mond Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora beszédet.

Megemlékezés a forradalom költőjének szülőhelyén

Az Országos Petőfi Sándor Társaság valamint a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum szervezésében megvalósuló rendezvénnyel tiszteleg az aradi vértanúk előtt Kiskőrös. A szervezők „A legnagyobbak kormánya” Gróf Battyány Lajos és minisztertársai címmel 17:30-kor megnyíló kiállítást Szabad György történész emlékének ajánlják. A tárlat anyaga Dobák Géza, Hermann Róbert és Krámer Iván magángyűjtők jóvoltából kerülhet bemutatásra. A kiállítást Hermann Róbert történész nyitja meg. 18 órától az aradiak emlékfalánál irodalmi műsor veszi kezdetét a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum tanulói közreműködésével. A gyertyák és virágok elhelyezését megelőzően Csorba László történész fog emlékbeszédet tartani. A nemzeti gyásznap kiskőrösi programsorozatát egy a „Nem engedünk a negyvennyolcból!” címet viselő könyvbemutatóval egybekötött, Csikány Tamás vezette kerekasztal-beszélgetés fogja zárni, amely 18:30-kor veszi majd kezdetét. Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit lajstromozó 2013-ban megjelent kötet mellett két idei tudományos írásmű kerül terítékre, így Hermann Róbert A honvesztéstől a honmentésig és Csikány Tamás Kisháború Háromszéken című könyve.

Eltáncolt történelem – rendhagyó megemlékezés Kolozsvárott

19 órától a Kolozsvári Állami Magyar Operában kerül bemutatásra a „13” című táncdráma a Szamosfalváért Egyesület és a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus jóvoltából. Az előadók között egyaránt megtalálhatóak lesznek az Aradi Kamaraszínház, a Tabán Táncegyüttes (Békéscsaba) és a Juhász Zenekar (Szabadka) tagjai. Egy korábbi interjú során Tapasztó Ernő rendező elmondta, hogy a témában nagyon kevés színpadi mű született. Rámutatott, hogy ha valaki nem ismeri a magyar történelmet, akkor is megérti a történetet. A kiindulópontot a honvédtisztek halálra ítélése jelenti, az előadás a kivégzés előtti pillanatokat idézi fel. A tizenhárom vértanú mellett központi szerepet kap Haynau. Az alkotás arra a ma is aktuális problémára kívánják felhívni a figyelmet, hogy miként éli meg az egyén és a közösség a halál tragédiáját, hogyan tud egyetlen hatalommal bíró személy halálba táncoltatni másokat.

Ezt olvastad?

„Csudáknak éve” – Kézzel foghatóvá tenni a történelmet

A modern, polgári Magyarország „teremtésmítoszának” kétségkívül az egyik legfontosabb sarokköve az 1848-49-es szabadságharc, valamint az azt megelőző reformkor és a

X