Magyarok a kommunista világpártban – virtuális kiállítás a Komintern magyar vonatkozásairól
Magyarok a kommunista világpártban címmel izgalmas online kiállítás nyílt 2021-ben. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján közvetlenül elérhető tárlat Magyarországon eddig nagyrészt publikálatlan, orosz levéltárakban őrzött iratok és képek segítségével mutatja be a Kommunista Internacionálé (Komintern) magyar vonatkozásait.
Az 1919 és 1943 között működött világszervezetet nem egyszerűen a kommunista pártok tömörítésére, hanem a várt és tervezett világforradalom irányító szervének szánták.
A Komintern „vezető testületei kiterjedt illegális hálózattal segítették a proletár internacionalizmus helyi letéteményeseit céljaik elérésében, ügynökei szorosan együttműködtek a szovjet politikai rendőrséggel. A szervezet létrehozásánál a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) képviselői is jelen voltak, vezetésében és funkcionáriusai között végig ott találjuk a magyar kommunistákat is. Az ő történetükkel kapcsolatos iratanyag nagy részét a Komintern más dokumentumaival együtt az Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltár (RGASZPI) őrzi” – olvashatjuk a kiállítás bevezetőjében.
A Magyarok a kommunista világpártban című kiállítás anyagait olyan személyekhez köthető dokumentumokból válogatták, akik tevékeny szerepet játszottak Magyarország 1945 utáni szovjetizálásában és a pártállami rendszer fenntartásában. A tárlatból kiderül, hogy a Komintern milyen illegális módszerekkel sürgette a világforradalmat, a szovjet vezetés miért szedett túszokat a korábbi világháború során fogságba esett magyar katonatisztek közül, hogyan hamisították meg a pártmunkások útleveleit, miként nézett ki egy feljelentő levél a nagy terror idején, hogyan magyarázták botlásaikat és tévedéseiket a magyar emigráns kommunista vezetők legbefolyásosabbjai, miként köthetők a franciaországi internálótáborokhoz a Rákosi-kultusz kezdeti lépései, hogyan éltek a második világháború alatt Moszkvából a mai Üzbegisztán területére telepített pártvezetők vagy hogy a propagandisták milyen furcsa ígéretekkel igyekeztek megnyerni a kommunizmus ügyének a keleti fronton harcoló katonákat.
A kiállítás az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság együttműködésének keretében, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a RGASZPI közös kutatási programja keretében valósult meg. A levéltári dokumentumokat Marina Asztahova, Nyikolaj Liszenkov, Szvetlana Rozental és Natalija Volhonszkaja válogatták. A kiállítást Horváth Zsolt, Kolontári Attila és Simon István állította össze, munkájukban Czókos Gergely, Gerály Zoltán, Hollósi Dániel, Müller Gabriella, Szilágyi Gábor és Varga Júlia működött közre.
Szőts Zoltán Oszkár
Ezt olvastad?
További cikkek
5+1 könyv az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról
Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg. 1848 tavaszán született meg a modern Magyarország, így ez az […]
1848/49-es programsorozat a Bálna Honvédelmi Központban március 15-én
Magyarország nemzeti ünnepének alkalmából a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum „forradalmi hangulattal” várja az érdeklődőket. A rendezvényt idén új helyszínen, a Bálna Honvédelmi Központban tartják március 15-én. Az egész napos […]
Középkori kronológia és történeti atlasz jelent meg a BTK kiadásában
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kiadásában megjelent A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526 és a Magyarország történeti atlasza című sorozat első kötete, amely az 1526 és 1711 közötti […]
Előző cikk
„Cultural Pluralism and Identity in European Politics after 1945” | konferenciafelhívás
Az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata (ENRS) és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem „Cultural Pluralism and Identity in European Politics after 1945” címmel 2022. május 17-19-re nemzetközi konferenciát szervez. A konferenciára különböző tudományágak – politikatudományok, történelem, szociológia, […]